Beup PR Consulting

23/05/2026

🎙️ Ha Ön vezetőként, közéleti szereplőként vagy szakértőként médiaszereplés előtt áll (legyen szó klasszikus tv/rádió-interjúról vagy podcast-beszélgetésről), és nem szeretné a véletlenre bízni az interjú sikerét, vegye fel velünk a kapcsolatot!

Ezt a 🍀-t a mai médiatréningem után találtam, miközben az autómhoz sétáltam.

És arra gondoltam, hogy mennyire szerencsés vagyok. Ha nem is a tv-kamerák előtt élesben, de kérdezhetem multicégek, nagyvállalatok és KKV-k vezetőit - tréningkeretek között.

És egy-egy ilyen szimulációs gyakorlatba belepakolhatok minden olyan interjú-helyzetet, amivel élesben is találkozhat az ügyfél.

Vannak ilyenkor könnyedebb, bemelegítő kérdések, amibe akár bele is kényelmesedhet az interjúalany, aztán jönnek már a konkrétabb szakmai kérdések, ahol az a cél, hogy a vendég közérthetően, szakzsargonok nélkül tudja átadni az üzeneteit, nem maradhatnak el az egyes műsorvezetők által élesben is gyakran alkalmazott, kérdéseknek álcázott prekoncepciók, és megspékelhetők olyan kényes kérdésekkel is, amelyekre az adott cégvezető érdemben nem is válaszolhatna, mert témáját tekintve nem kompetens, nem illetékes, vagy mert politikai véleményt formálna vele.

Igen, megizzasztom a vezetőket.

De ezeknek a gyakorlatorientált tréningeknek épp ez a lényegük, hogy maximális diszkréció mellett szimulált interjúhelyzetekben “buktassam ki” azokat a tipikus hibákat, amelyeket ha élő adásban követne el egy vezető, bizony súlyos reputációs veszteséget, akár milliókban is mérhető károkat okozna a szervezetének.

Ilyenkor kielemezzük közösen a rögzített felvételt, és természetesen hasznos, gyakorlati tanácsokat adok az adott kommunikációs helyzetek megoldására.

Szeretem, hogy minden tréning más és más, mint ahogyan minden ügyfél is az.

Ma szerettem azt is, hogy a vezetőnek, aki magáról úgy gondolkodott, hogy tömör mondatokkal operáló, szűkszavú, introvertált válaszoló, kihoztam egy olyan arcát, amin maga is meglepődött: kommunikatív volt, szinte már túlságosan is.

A cél azonban minden tréningen ugyanaz: egy olyan eszköztár átadása, amelynek használatával magabiztos nyilatkozó lehet bárkiből, és egy olyan win-win helyzet megteremtése, ahol a nyilatkozó, a műsorvezető és a néző is elégedetten áll fel a székből az interjú után!

18/05/2026

PREXA 2026 - már zajlik a pályamunkák zsűrizése

Ezt a hétvégémet a Magyar Public Relations Szövetség által alapított PREXA 2026. idei pályamunkáinak szakmai zsűrizésével töltöttem. Az esős, borongós idő kedvezett a laptop előtti hosszú és alapos munkának – legalább nem vágytam ki a szabadba...

Pályázati anyagokat értékelni látszólag csak pontozás: insight, stratégia, kivitelezés, innováció, eredményesség, hatékonyság, reputáció.

Valójában sokkal több ennél:

Annak a vizsgálata,
…hogy egy kampány mögött van-e valódi felismerés.
…hogy a kreatív ötlet elbírja-e a stratégiai súlyt. Kicsit profánabbul fogalmazva: a kampány végén azt lehet csak mondani, hogy „milyen jópofa volt”, vagy azt is, hogy „pontosan ezért volt jó megoldás az adott problémára”.
…hogy az eredmények mennyire igazolják vissza az állításokat.
…hogy a számok mögött van-e tényleges hatás.
…hogy a kommunikáció hozzátett-e valamit a szervezet működéséhez, hitelességéhez, láthatóságához.

A legizgalmasabb tanulság számomra az volt, hogy a jó PR nagyon sokféle lehet:

Lehet nagyívű, látványos és országos hatású.
Lehet csendes, érzékeny és társadalmilag fontos.
Lehet adatvezérelt, edukatív, üzletileg nagyon pontos.
Lehet popkulturális, karakteres, szórakoztató.
És lehet kis költségvetésű, mégis szakmailag példaértékű.

A gyenge pontok is visszatérően hasonlóak: túl általános insight, túl nagy állítás kevés bizonyítékkal, elérésnek nevezett eredmény, amely mögött azonban kevés a valódi hatás.
És persze az örök kérdés: mit bizonyít a kampány, és mi az, amit csak szeretne bizonyítani?

Az Excellence Awards a hazai kommunikációs szakma egyik legfontosabb megmérettetése, ahol a legjobb magyarországi PR-aktivitások versenyeznek különböző kategóriákban.

Zsűrizni pedig felelősség. Mert minden pontszám mögött rengeteg munka, ügyfélbizalom, ügynökségi (vagy belső kommunikációs csapat) teljesítmény, küzdelem és sokszor komoly szakmai bátorság van.

Nekem megvan már minden kategóriában a shortlist-em.
(És kíváncsi vagyok, a többi zsűritag hogy látja majd ugyanezeket a pályázatokat...)

A PREXA ünnepélyes díjátadója június 24-én lesz, akkor kiderül, melyek voltak 2026. díjnyertes PR-kampányai!

De én már most szívből gratulálok minden pályázónak, a végső eredménytől függetlenül!

Jó volt látni, mennyi értékes és sokféle PR-kampány született az elmúlt évben idehaza.



Beup PR Consulting

06/05/2026

A PR ma már stratégiai funkció és üzleti értéket teremt!
👇

📰 A PR több mint sajtókommunikáció – stratégiai erőközponttá válik 🔗

Ma zárul Siófokon a Digital-Media Hungary 2026 konferencia, ahol több mint 2000 szakember gyűlt össze, hogy a média, marketing és kommunikáció jövőjéről beszéljen.

Az egyik központi téma – amivel már én is foglalkoztam korábbi posztjaimban - a Public Relations (PR) pozíciójának gyökeres változása.

A konferencia programjában is kiemelten szerepelt a kérdés: „A PR újrapozicionálása – Hogyan lesz a sajtókapcsolati osztályból stratégiai erőközpont?”

Csermely Ákos, a konferencia főszervezője így fogalmazott:
„PR. Azaz public relation. Csakhogy manapság egyre kevésbé csak public — és egyre kevésbé csak relation.”

Ez pontosan azt a változást tükrözi, amit a gyakorlatban is tapasztalunk:

Régen a PR elsősorban sajtókapcsolatokat és médiamegjelenéseket jelentett, és főként a közvéleménynek, a médiának, a befektetőknek épített reputációt.

Ma már azonban stratégiai szinten van jelen a vállalati döntéshozatalban:

• Formálja a cég teljes üzleti narratíváját, nem csak utólag kommunikálja azt
• Közvetlen üzleti értéket teremt: a márkaépítést és az értékesítést is támogatja
• Aktívan kezeli a kockázatokat és lehetőségeket (AI, polarizálódott média, válságok, reputáció)
• Részt vesz az érdekelt felek kezelésében, a belső kommunikációban, az employer brandingben és a gondolatvezetésben
• Többcsatornás kapcsolatépítés – nem csak a média, hanem a munkavállalók, partnerek, közösségek, szabályozók felé egyaránt.

A legfontosabb tanulság vállalati oldalról:
Akik még mindig „sajtós csapatként” kezelik a kommunikációs funkciót, azok lemaradnak. A sikeres szervezeteknél a PR a C-szinttel (CEO, COO, CMO – azaz vezérigazgató, ügyvezető, marketingvezető) együttműködve dolgozik, előre látja a kihívásokat, és a döntések előkészítésében is részt vesz.

A Digital-Media Hungary előadásai és beszélgetései is azt erősítették, hogy a jövő egyértelműen a stratégiai kommunikációé – ahol a PR nem utómunka, hanem a vezetés szerves, értékteremtő része.

📸: Kikötői pillanatkép a konferenciának helyet adó Siófokon.

Beup PR Consulting

02/04/2026

📈 Növekedés kommunikáció nélkül: a láthatatlan töréspont ⛓️‍💥

A gyors növekedés egy cég életében kívülről sikertörténet. Belül azonban gyakran éppen akkor jelennek meg a legsúlyosabb problémák, amikor a teljesítmény látszólag a legjobban pörög.

Új emberek érkeznek, új vezetői szintek alakulnak ki, a döntések száma és komplexitása robbanásszerűen nő. A régi, laza „mindenki beszél mindenkivel” stílus egy idő után már nem elég. Az információk eltorzulnak, mindenki mást ért ugyanabból a dologból, és a munka egyre pontatlanabb lesz.

📉 A McKinsey kutatásai szerint a gyorsan növekvő szervezetek egyik legnagyobb kockázata pontosan a belső kommunikáció szétesése, ami közvetlenül rontja a produktivitást. (Jellemzően 20-25%-os teljesítmény-visszaeséssel jár!)

Egy tipikus magyar KKV példája: két év alatt megduplázta a létszámát. A tulajdonos-vezető ugyanazt a működési modellt vitte tovább – informális egyeztetések, személyes döntések, gyors reakciók. A méret azonban kinőtte ezt a rendszert. A középvezetők eltérően értelmezték ugyanazokat a döntéseket, az információk különböző szinteken és narratívák mentén jutottak el a csapatokhoz, ami félreértésekhez, késedelmekhez és belső feszültségekhez vezetett.

✅ Mitől működik jól a kommunikáció a növekedés következő fázisában?

Tudatos átállásra van szükség:
👍 Egyértelmű döntési szintek és hatáskörök rögzítése (ki dönt, milyen témában, milyen keretek között)
👍 Rendszeres, strukturált vezetői kommunikációs fórumok (pl. heti vezetői egyeztetés, havi szervezeti tájékoztatók)
👍 Egységes üzenetek és narratíva – ugyanazt a történetet kell mondani minden szinten

🧑‍💼 A növekedés egyik legnagyobb buktatója tehát az, hogy a belső kommunikáció nem tart lépést a cég méretével.
Aki ezt a váltást időben és tudatosan megcsinálja, az fenntarthatóvá teszi a növekedést.
Aki viszont nem, az előbb-utóbb falba ütközik – még akkor is, ha kívülről minden „remekül” néz ki.

Beup PR Consulting

26/03/2026

Amikor a csend tovább mélyíti a krízist.
👇

🤫 A csend ára: amikor a vezető nem kommunikál 🫢

💥 Krízishelyzetben a vezetői működés egyik legérzékenyebb pontja az első reakció ideje.

Az Edelman Trust Barometer kutatása szerint a bizalom egyik legfontosabb tényezője a gyors és átlátható vezetői kommunikáció.

A vezetők azonban sokszor túl későn kommunikálnak. Az ok gyakran racionális: pontos információk birtokában megszólalni, elkerülni a félreérthető állításokat, kontroll alatt tartani a helyzetet.

És hogy mi a baj ezzel?
Nos az, hogy ha csend van, a kommunikációs űrt mások töltik ki! Ami ráadásul a social média világában pillanatok alatt kontrollálhatatlan pusztító tűzzé válik.

❌ Nézzünk egy példát a hibás kommunikációra krízishelyzetben:

Egy hazai középvállalatnál termékminőségi probléma merült fel. A vezetés három napig nem kommunikált, mert minden adatot ellenőrizni akart. Ezalatt a közösségi médiában több ezer interakcióval terjedtek a találgatások, amelyek között már valótlan állítások is megjelentek. A cég végül pontos és szakmailag helyes választ adott, de addigra már egy kialakult – reputációromboló – narratíva uralta a közbeszédet.

A kommunikációs hiba ebben a helyzetben: az időzítés volt. ⌛️

✅ Mit csinálnak egy ilyen helyzetben a jól működő szervezetek?

A kríziskommunikáció hatékony gyakorlata három egymásra épülő lépésből áll.

💯 1. Gyors helyzetelismerés

Az első megszólalás célja nem a teljes kép bemutatása.
A cél az, hogy a szervezet jelen van és figyel.

Egy jól megfogalmazott első üzenet tartalmazza:
– hogy a probléma ismert
– hogy foglalkoznak vele
– hogy további információ várható

Ez azonnal csökkenti a bizonytalanságot.

💯 2. Értelmezési keret megadása

A második lépésben a vezető keretet ad a történetnek:

- Mi történt?
- Milyen hatása van?
- Mit jelent ez az érintettek számára?

Ez a szituáció értelmezését segíti.

💯 3. Folyamatos jelenlét

A krízis nem egyetlen megszólalásból áll.

A rendszeres, következetes frissítés az, ami fenntartja a hitelességet.

Egy előre kijelölt kommunikációs ritmus jelenik meg:

– mikor várható következő információ
– milyen csatornákon
– ki a megszólaló

✅ És akkor jöjjön egy konkrét, működő példa:

Egy nemzetközi gyártóvállalat európai leányvállalatánál egy logisztikai hiba miatt több ezer ügyfél rendelése csúszott.

A cég 24 órán belül kommunikált:
– elismerte a problémát
– megnevezte az okot
– határidőt adott a megoldásra

A következő napokban pedig napi frissítést adtak.

Az ügyfélpanaszok száma így is magas volt, de a reputációs kár kontroll alatt maradt.

🗝️ Végül pár gondolat a vezető szerepéről krízisben:

A kríziskommunikáció nem delegálható teljes egészében. Sőt, a vezető jelenléte ilyenkor kulcstényező. Megszólalása pedig akkor hiteles, ha vállalja a felelősséget, emberi arcát mutatja, és szakmailag pontos információkat közöl.
A kommunikációt így aktívan tudja irányítani krízishelyzetben is.

09/03/2026

👩‍💻👌

✨Interim kommunikációs vezető✨ – amikor rapid megoldás kell!

Egy izgalmas megkereséssel fordultak hozzám múlt héten, ami arra sarkallt, hogy írjak Nektek egy itthon még kevésbé alkalmazott kommunikációs szolgáltatási modellről.

Eljöhet egy cég életében az a pillanat, amikor a kommunikáció hirtelen stratégiai kérdéssé válik, és gyorsan kellene előrántani a bűvészkalapból egy hosszú távra, munkavállalóként leszerződtethető kommunikációs igazgatót. És ez nem mindig sikerül.

✅ Ilyenkor létezik egy átmeneti megoldás: interim kommunikációs vezetőt kérnek fel.

A cégek jellemzően olyan helyzetekben választják ezt a modellt, amikor
🌪️a vállalat gyors növekedési vagy átalakulási szakaszba lép, és addig nem volt kommunikációs vezető, vagy ha volt is, bármilyen okból távozik, és idő kell a biztos, stabil utód kiválasztásához – ez a leggyakoribb
✨amikor új márkát vagy üzletágat kell bevezetni, és a menedzsment külső, tapasztalt szemre vágyik
💥 amikor reputációs krízis alakul ki, és hasznos egy ennek kezelésében tapasztalt szakember

A különbség a klasszikus kommunikációs igazgató és az interim vezető között elsősorban a szerep időtávjában és fókuszában van.

🔸A kommunikációs igazgató a szervezet hosszú távú működésének része: csapatot épít, rendszereket működtet, folyamatos jelenléttel irányít. És teszi ezt rendszerint határozatlan idejű, teljes munkaidős foglalkoztatottként.

🔹Az interim kommunikációs vezető ezzel szemben projektszerű feladatra érkezik: gyors helyzetértékelést készít, felépíti a kommunikációs struktúrát, kialakítja a stratégiát, majd a stabil működés után átadja a stafétabotot a már állandó kommunikációs vezetőnek, akinek megtalálásában akár Ő maga is segít.
Ebben a modellben az interim vezető általában 3-6 hónapra érkezik, és sok esetben heti néhány nap jelenlét is elegendő. A cégek számára ez nagyfokú rugalmasságot jelent.

🌏Nyugat-Európában (Hollandia, Egyesült Királyság, Németország, de Ausztria is) ez a modell régóta bevett gyakorlat.
🇭🇺 Magyarországon is több mint két évtizede jelen van az interim menedzsment, főként pénzügyi, HR- és vállalatirányítási területeken. A kommunikációs szegmensben még ritkábban alkalmazott megoldás, de egyre több döntéshozó ismeri fel, hogy egyrészt időt nyer, másrészt addig is szakember gondoskodik a profi céges vagy intézményi kommunikációról, amíg megtalálja a terület hosszútávú, csak az adott cég felé elkötelezett vezetőjét.

Beup PR Consulting

21/02/2026

🎙️Hatékony, gyakorlatorientált médiaszereplés-felkészítés!🎙️

1/1-es ülések a BeUP! alapítójával, illetve más elismert médiaszakemberekkel.

Minimális létszám, maximális figyelem!

Részletek 👇

🎥 Médiaszereplés 💯 mesterfokon 🎥

❌ Egy félreérthető mondat.
❌ Egy rosszul megválasztott hangsúly.
❌ Egy bizonytalan válasz.
❌ Ellentmondásos metakommunikáció a tévéstúdióban.

💸 Ezek nem egyszerűen reputációrombolók, hanem sokszor támogatásban, ügyfélkörben, szavazatban, végső soron pénzben is mérhető veszteségek, amelyek nagyon tudnak fájni.

✅ Ezért is fontos a médiarutin megszerzése.

Amikor vezetőkkel, döntéshozókkal, szakértőkkel dolgozom, akkor
🚫 nem egy általános médiatréninget tartok,
hanem
💯 exkluzív, egyénre szabott felkészítést médiaszereplésekre.
Mert minden helyzet más szabályokkal bír, és minden nyilatkozónak mások az erősségei és a gyengeségei.

👌 Segítek legyőzni a lámpalázat, magabiztos és hiteles megjelenést alakítunk ki a kamerák előtt, és kikezdhetetlen nyilatkozat-rutint építünk - mindezt konkrét gyakorlatokkal, szimulációkkal, praktikákkal, videós visszajelzésekkel!

Nézzük a leggyakoribb szituációkat:

📺 Médiainterjú (TV, rádió, print, online)

Irányítsd Te a beszélgetést! - Megtanítom, hogyan csomagolj át bármilyen kérdést a saját kulcstémáidba. Hogyan adj 15–30 másodperces, szerkeszthetetlen soundbite-okat, és hogyan kerüld el a csapdákat anélkül, hogy kitérőnek tűnj. A cél: a riport után az legyen a hír, amit Te akartál mondani.

🎙️ Podcast és hosszú formátumú beszélgetés

Podcast esetében a figyelem 20–30 perc után lankadni kezd. (Ha unalmas a vendég, már az első 5 perc után is). - Megtanítom, hogyan tartsd fenn az érdeklődést anélkül, hogy fecsegnél: feszes történetmeséléssel, érdekes anekdotákkal, szakzsargonok nélküli üzenetátadással. Az eredmény: a hallgató nem unja meg, hanem végighallgatja, és még meg is osztja másokkal a beszélgetést.

🏃‍♂️‍➡️ Doorstep/váratlan utcastop interjú

Mikrofon az arcodba, kamera pörög, nincs idő gondolkodni. Ez elsőre félelmetesnek tűnik. Még másodszorra is... - De felkészítelek: előre definiált üzenetkészlettel, azonnali átkötés-technikákkal, nyugodt testbeszéddel – hogy a hirtelen letámadásból is kontrollált, méltóságteljes megjelenés legyen. Minél többször előfordul, annál többször nyersz!

📰 Sajtótájékoztató/sajtóesemény

A mondandódat elemeire bontjuk, teszteljük a leggyengébb pontokat, előre kivédjük a buktatókat. Így élőben már nem improvizáció lesz – hanem magabiztos győzelem. Kikezdhetetlen érvelés, precíz üzenetátadás, minimális félreértelmezési kockázat. Ezek lesznek a sajtótájékoztatód legfőbb jellemzői.

📑 Éles Q&A szekció

Nincs rossz kérdés, csak felkészületlen válaszoló. Modellezzük a legkínosabb, legprovokatívabb forgatókönyveket. A legkeményebb várható kérdésekre is higgadt, ütős válaszokat gyártunk - előre. Gyakoroljuk a nyomatékosítást, kiemelést és a higgadt irányváltást, vagyis azt, hogyan fordulj vissza mindig a saját üzenetedhez.

🔝 Senki sem születik mesternyilatkozónak, de bárki azzá válhat!

✅ Az egyéni felkészítéseket mindazoknak ajánlom, akik a hiteles kommunikációt vezetői és szakértői minőségük egyik legerősebb eszközének tekintik.

📧 [email protected]



Beup PR Consulting

13/02/2026

Amikor nem mi szervezzük a sajtót, hanem a partnerünk lep meg egy cikkel!

Köszönjük az elismerő szavakat Rita Szöllősi! 🙏 Erre mondják, hogy örömmunka! 🥰

A Rearticon Iparművészeti Egyesület tevékenysége. Borbás Dorka üvegművész interjúja Szöllősi Rita és Fürjes Dóra iparművészekkel.

03/02/2026

Média, jog, kommunikáció, stratégia - egyetlen feladatban 🎙️⚖️📞📆

Ritka, amikor egy megbízás során szinte valamennyi korábbi szakmai tapasztalatomra, kompetenciámra támaszkodhatok.

A minap felhívott egy ügyfelem, hogy egy órája van elküldeni egy szakmai összefoglalót a fővárosi döntéshozók egyik frakciójának egy szavazásra kerülő témában, és segítek-e neki összerakni a levelet, mert ugyan elkezdte, de beletörött a bicskája. (A téma és a címzettek itt most mellékesek, ezen a platformon szakmázunk 😉)

Rögtön neki is álltam a feladatnak:
- 3-4 jól irányzott kérdéssel összefoglaltattam a lényeget az ügyféllel, hogy képbe kerüljek ➡️ műsorvezetői gyakorlat, kérdezéstechnika
- Átnéztem a kapcsolódó sajtóanyagokat, kigyűjtöttem a releváns információkat a kiszivárgott hírekből, és egy-két telefont is megeresztettem ➡️ szintén a televíziós múltamnak köszönhetően valós sajtókapcsolatok, közéleti témák iránti érzékenység
- Megnéztem a témához kapcsolódó korábbi beadványokat, döntéseket ➡️ jogász szemlélet
- A fentiek alapján megszületett egy világos, érthető, szakmailag koherens tájékoztató levél, amely bemutatta az Ügyfél álláspontját, az eredeti beadvánnyal szembeni szakmai érveket, és azt is, hogy hogyan lehetne elérni a döntéshozatal során az ügyfél álláspontjának érvényre juttatását ➡️ anyagi kontra eljárásjogi szemléletmód, hírszerkesztői tapasztalat
- Bónusz: mindez feszes időkeretben ➡️ gyors reagálás, összpontosítás (akárcsak a sportban😉)

Szeretem az ilyen komplex feladatokat, amikor egyetlen kérés megoldása során természetesen kapcsolódik össze a kommunikáció, a médiatapasztalat, a jogi- és stratégiai gondolkodás.

!

24/01/2026

Hogyan függ össze az almalé, a PR-ügynökség és a garantált médiamegjelenés?
Az alábbi posztból kiderül:
👇👇👇👇👇

🎙️A PR-ügynökség és az almalé esete 🥤 - Avagy garantálhatja-e egy etikus PR-ügynökség a médiamegjelenést?

Van kedved szakmázni picit velem?

Képzeld el, hogy elutazol egy balatoni kis üdülőfaluba pihenni a családdal, és szeretnél venni almalevet a gyereknek, ezért bemész a helyi élelmiszerboltba. Mire számítasz? Abban bízol, hogy lesz almalé. De nem tudhatod, hogy milyen márkájú lesz, 100 %-os bio almasűrítményből készült-e, vagy olcsóbb, 10 % gyümölcstartalmú almaital, édesített-e vagy adalékanyagokat is tartalmaz. Az is előfordulhat, hogy többféle márka közül választhatsz, és az is, hogy csak egyetlen egy van. Nos, a médiamegjelenés kérdése nagyon hasonló logika mentén működik.

Egy etikus PR-ügynökség jó eséllyel eléri, hogy ügyfele sajtóanyaga megjelenjen, amennyiben az abban szereplő hír megalapozott, releváns és érdekes. A konkrét médiumok köre azonban – amelyek megjelentetik a cikket, közleményt, interjút – előre nem határozható meg teljes pontossággal.

Ahogyan az almalé vásárlásánál, úgy a sajtómegjelenéseknél is az a biztos, hogy a kínálat létezik. A pontos forma, felület és megjelenési körülmények azonban mindig több tényező együttes hatásaként alakulnak.

De mit jelent a megszerzett (earned) média a PR-ban?

Egy PR-ügynökség feladata, hogy szakmai alapon segítse a cikkek, hírek közzétételét, valamint ügyfelei szakértőként vagy releváns szereplőként történő megjelenését, hivatkozását a médiában.
Ezt nevezik megszerzett, vagyis earned médiának, amely a PR egyik legfontosabb eszköze. Lényege, hogy a megjelenésért nem fizet az ügyfél a kiadónak („paid media”), hanem a tartalom értéke, aktualitása és hitelessége alapján érdemli ki a megjelenést.

Egy jó PR-ügynökség javaslatot tesz arra, hogy az ügyfél kommunikációjában milyen témák kerüljenek fókuszba, mely üzenetek lehetnek érdekesek a sajtó számára, és milyen adatok erősítik a hitelességet.

Ennek részeként:
- meghatározza a kommunikációs hangsúlyokat, a főbb üzeneteket
- elkészíti a sajtóanyagot,
- eljuttatja azt a releváns sajtóorgánumokhoz,
- aktívan kapcsolatot tart az újságírókkal és szerkesztőségekkel.

És mi szükséges ahhoz, hogy egy sajtóanyag meg is jelenjen?

Akárcsak egy prémium almalé esetében, a sikeres médiamegjelenéshez is több tényező (összetevő) együttes jelenléte szükséges:

- ügynökségi szakértelem és hitelesség
- jól megválasztott témák
- érdekesen megírt szövegek
- jól működő kapcsolatok az újságírókkal és szerkesztőségekkel
- megfelelő időzítés

Egy etikus PR-ügynökség tehát nem garantál sajtómegjelenést, de ha a fentiek egyidejűleg fennállnak, jó eséllyel olyan üdítő médiamegjelenés lesz belőle, mint egy finom, zamatos almalé! EGÉSZSÉGETEKRE! 🍏🍹😀

!