30/08/2021
A vitaminok szervezetünk nélkülözhetetlen tápanyagai. Kellő mennyiségüket csakis a megfelelő táplálkozás tudja biztosítani, hiszen szervezetünk nem – vagy csak kis mennyiségben – képes vitaminokat előállítani előanyagokból. A vitaminok élettani folyamatokban vesznek részt, pótolhatatlan szerepet töltenek be az anyagcsere meghatározott reakcióiban.
Melyek is azok a vitaminok, amelyeket szervezetünk előanyagok segítségével képes előállítani?
A K-, illetve a B7-vitamint a bélflóra állítja elő, a D-vitamin bőrünkben az UV sugarak hatására keletkezik, az A-vitamint szervezetünk a β-karotinból nyeri, a B3-vitamint pedig a triptofánból állítja elő. Ahogy korábban említettük, ezen vitaminok előállításához szervezetünknek táplálkozással felvett előanyagokra van szüksége.
„Minek nevezzelek?”
Érdekesség, hogy minden vitaminnak legalább két neve van: egy kémiai és egy vitaminnév. Talán mindannyian hallottuk már az aszkorbinsav elnevezést, ez ugyanis a C-vitamin másik neve. Vannak olyan vitaminok is, melyek több néven ismertek. Ilyenek a niacin (más nevein nikotinsav, B3-vitamin, PP-vitamin), a riboflavin (B2-vitamin, G-vitamin) és a biotin (B7-vitamin, H-vitamin).
A vitaminok osztályozása
A vitaminokat oldékonyságuk alapján csoportosíthatjuk, így megkülönböztetünk zsíroldékony (A-, D-, E- és K-vitamin) és vízoldékony vitaminokat (C- és B-vitaminok).
A két csoport közötti jelentős különbség, hogy a zsíroldékony vitaminokkal szemben a vízoldékony vitaminokat szervezetünk nem képes hosszabb ideig raktározni. Kivételt képez azonban a vízoldékony B12-vitamin, melyet a máj képes tárolni.
Az epe rendellenes működése során a K-vitamin felszívódási zavara vérzékenységhez vezet. Ez azért következhet be, mert a vitaminok az epesavakkal szívódnak fel, és az epesavak segítik a zsíroldékony vitaminok vízben való oldhatóságát és felszívódását.
Vitamin? Vagy talán mégsem?
Korábban jóval több anyag szerepelt a „vitaminok listáján”, olyanok, amelyekről későbbi kutatások során bebizonyosodott, hogy a vitamin valamelyik kritériumának nem felelnek meg.
A karnitint (régebben O-vitamin), mivel szervezetünk képes előállítani, levették a vitaminok listájáról. Az egykor F-vitaminnak nevezett esszenciális zsírsavakat (pl. omega-3 zsírsav) sem szoktuk már vitaminként nevezni, és az egykori P-vitamint (bioflavonoidokat) sem soroljuk a vitaminok közé.
Hogyan tartsuk fenn szervezetünk egyensúlyát?
Megfelelő működésünkhöz különböző bioaktív hatóanyagokra is szükségünk van a vitaminok mellett. A növényi természetes táplálkozás a leghatékonyabb módja, hogy szervezetünkben egyensúlyt teremtsünk, és minden fontos tápanyaghoz hozzájussunk. A gyümölcsök és zöldségek fogyasztásakor figyelembe kell vennünk ezek minőségét és megfelelő mennyiségét.
Naponta találkozunk vitamintablettákat népszerűsítő reklámokkal, ezek azonban nem biztosítják szervezetünkben a komplexitást, mint ahogy a génmódosított gyümölcsök sem, hiszen ezekben a természetes egyensúlyt a mesterséges beavatkozás megbontja.
Mi okozza a vitaminhiányt?
Ha szervezetünk vitaminigénye nagyobb, mint a bevitt vitamin mennyisége, vitaminhiányról beszélünk. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos vitaminhiányokat. Fontos megemlíteni az ételkészítés (sütés, főzés) miatti vitaminvesztést is!
Elsődleges vitaminhiány jelentkezik, ha a bevitt vitaminmennyiség nem elegendő, és másodlagos, ha a mennyiség elegendő lenne, viszont szervezetünk nem képes azt megfelelően hasznosítani a felszívódási zavarok következtében.
Vajon mi gátolhatja a felszívódást?
Gátolhatják a bélbetegségek, a nem megfelelő táplálkozás, sőt a túlzott rostfogyasztás is.
De! A dohányzóknál, illetve az alkoholt fogyasztóknál is gyakrabban alakul ki hiányállapot. Ennek oka, hogy a dohányzás, az alkoholfogyasztás, illetve egyes gyógyszerek fogyasztása jelentősen megnöveli szervezetünk vitaminszükségletét.
Olyan esetben is hiányállapotok alakulnak ki, ha megszorító diétát követünk, ha táplálkozásunk egyoldalú, hiányos.
A kismamáknak a magzat megfelelő fejlődése érdekében fokozottan kell figyelniük az egyes vitaminok bevitelére. Ilyen például a folsav (B9-vitamin, régebben M-vitamin), mely részt vesz a nukleotidok és az aminosavak összeszerelésében, így a fehérjék és a DNS előállításában.
Ennek a fokozott sejtosztódásban jut kitüntetett szerep, hiszen ekkor a fehérjék és DNS nagy mennyiségű, gyors előállítására van szükség. Ebben a folyamatban a folsav mellett a B12-vitamin (kobalamin) is elengedhetetlen.
A folsav, vagy a B12-vitamin hiánya megállítja a sejtek osztódását, így súlyos vérszegénységhez vezet.
Vérszegénység vashiány esetén is jelentkezik. Mit együnk, hogy ezt megelőzzük? Céklát. A cékla a természet csodájaként folsavat, jól hasznosuló formában lévő vasat és a vérképzéshez más szükséges hatóanyagokat is tartalmaz.
Szervezetünk antioxidáns-rendszerének vitaminjai: az A-, C- és E-vitamin.
Az antioxidánsok, ahogy a nevük is mutatja, oxidációt késleltető, gátló anyagok. Ezek védik meg a szervezetünkben előforduló egyéb vegyületeket az oxidáció ellen. Ezek a vitaminok egymás hatásait erősítve képeznek hatékony védelmet: a C-vitamin az E-vitamin regenerálódásában segít, az E-vitamin az A-vitamint védi az oxidációtól, egyes bioflavonoidok pedig a C-vitamin regenerálódásában segítenek.
