Rinfel & Partners Consultancy

05/10/2026

Az emírségi kkv-k e-számlázási határideje nem októberben jár le, hanem 2027-ben. Ez nem jelenti azt, hogy ráér.

Az elmúlt hetekben sok szó esett az október 30-i határidőről. Ez azonban csak az évi AED 50 millió feletti árbevételű cégekre vonatkozik. A kisebb cégek menetrendje változatlan:
• 2027. március 31-ig akkreditált e-számlázási szolgáltatót (ASP) kell szerződtetni.
• 2027. július 1-jétől a B2B számlákat a Peppol-hálózaton kell kiállítani. Az e-mailben küldött PDF ezzel nem minősül számlának.

Két dolgot sokan alábecsülnek:
1. A kötelezettség az ÁFA-regisztrációtól függetlenül fennáll, és a szabadzónás cégekre is vonatkozik. Kivétel lényegében a kizárólag magánszemélyeknek értékesítő tevékenység.
2. A bírságok a kkv-kra is vonatkoznak: havi AED 5000 a bevezetés vagy a szolgáltató-kijelölés elmulasztásáért, és számlánként AED 100 (havi AED 5000-ig) a késedelmes továbbításért.

A március 31-i határidő a szerződésről szól, de a szolgáltató kiválasztása, a könyvelőprogram összekötése és a tesztelés együtt hónapokat vehet igénybe. A felmérést érdemes még idén elkezdeni.

A teljes összefoglaló, ütemezett teendőlistával, a blogunkon megjelent cikkben, amit az első kommentben megtalálhatsz.

01/10/2026

Aki használt már magyar okiratot Dubajban cégalapításhoz, vízumhoz vagy ingatlanügyhöz, tudja: a hitelesítés eddig két külön kör volt.

Először matrica a budapesti EAE Nagykövetségen, aztán egy második a dubaji külügyminisztériumban (MOFA).

Futár, várakozás, bizonytalan határidők.

Ez megváltozott:
• Eltűnt a matrica, helyét QR-kóddal ellenőrizhető digitális hitelesítés vette át.
• A nagykövetség a saját és a MOFA-hitelesítést egy eljárásban adja ki.
• A dokumentum e-mailben érkezik, és az Emírségekben azonnal felhasználható.

Ami marad: az eredeti, felhitelesített okiratot továbbra is be kell mutatni, mert a nagykövetség összeveti a szkennelt példánnyal. A magyar előzetes lépések sem maradnak el: közjegyző, szükség esetén Oktatási Hivatal, majd Külügyminisztérium.

Az eredmény kevesebb lépés, és egy cégalapításnál vagy családi vízumnál akár heteket spórolhat.

A Rinfel and Partners a teljes hitelesítési ügyintézést átvállalja, budapesti irodánk készséggel áll rendelkezésre.

A részletek a blogon az első kommentben elérhető.

28/09/2026

Kell-e egy magyar vállalkozónak B-terv?

A kérdés érthető. Háború Európa keleti határán, energiaár-sokk, és egy szabályozási környezet, amelyben a tavalyi terv idén már nem biztos, hogy érvényes.

A válaszom mégsem az, hogy „költözzön Dubajba, ott biztonságban lesz”. Kockázatmentes hely nincs.

A B-terv nem menedék, hanem opció: az élete és a vagyona ne egyetlen ország döntésein múljon.

Erre a Golden Visa jó eszköz, négy okból:
• Tíz év tartózkodási jog, munkáltató és cég nélkül.
• Nem kell ott élnie. A normál vízum hat hónap külföldi tartózkodás után megszűnik, a Golden Visa nem.
• A családjára is kiterjeszthető.
• Az első lépés egy új adórezidencia felé: külföldi lakóhely és tartózkodási engedély. Az emírségi szabályok szerint ehhez már csak évi 90 nap kinti tartózkodás kell.

És két dolog, amit nem old meg:
• Nem állampolgárság, és az ingatlanhoz kötött.
• Nagyjából 170 millió forintos ingatlanpiaci döntés.

Ha amúgy is venne dubaji ingatlant, a vízum szinte ráadás. Ha csak a papír kell, érdemes más utat is megnézni.

Az öt előny és a részletek a cikkben, a link az első kommentben.

16/09/2026

10/09/2026

Szeptemberre a legtöbb cégvezető már pontosan tudja, mekkora eredményt hoz az idei év.

Sokaknál ugyanaz a kérdés jön vissza: ezt hogyan lehetne dubaji ingatlanba tenni úgy, hogy ne adózzuk le kétszer?

Az ösztönös válasz: kiveszem osztalékként, és magánszemélyként veszek.

Ez működik. Csak drága.

100 millió forint adózás előtti eredményből a társasági adó után 91 millió az osztalékalap. Erre jön a 15% szja és a szocho a felső korlátig — együtt nagyjából 14,7 millió forint. A vásárlásra 76,3 millió marad.

Ez a 14,7 millió nem jön vissza. A pénzt utólag vissza tudod juttatni a cégbe, de a leadózott adót nem.

Van egy másik út, amit ritkábban gondolnak végig: nem a tulajdonos fektet be, hanem a cég.

A magyar Kft. alapít egy dubaji céget, tőkével feltölti, és az veszi meg az ingatlant. Ez a pénz jogilag nem osztalék és nem kölcsön, hanem tőkejuttatás — a magyar cég könyveiben egy tartós részesedés. Nem ráfordítás, nem adóalap-csökkentő, de nem is adóesemény.

Vagyis a teljes 91 millió dolgozik, nem a 76,3.

Három dolog viszont eldönti, hogy ez működik-e:
A MÉRET.
A CÉGFORMA.
AZ IDŐ.

Aki tehát még idén szeretné meglépni, annak nem októberben kell elkezdenie. Hanem most.

A teljes elemzés — a bontott számítás, az EKT-küszöbök, a szóba jöhető cégformák és a 4% vs. 0,125% átírási díj — a Tudástárban.

Link az első komment.

03/09/2026

„Három nap alatt megvan a dubaji céges bankszámla."

Ez a mondat szeptember 3-án futott végig a szaksajtón, és azóta ügyfélkérdésként érkezik vissza hozzánk.

A hír igaz. A Dubai Business Registration and Licensing Corporation vezérigazgatója szerint a Dubai Unified Licence banki integrációja révén a céges számlanyitás mintegy 90 napról körülbelül 3 napra rövidült.

Érdemes viszont tudni, mit mér ez a szám.

A banki átvilágításnak két fele van.

Az egyik a CÉGRE vonatkozik: létezik-e, ki a nyilvántartott tulajdonos, érvényes-e a licence, milyen a részesedési szerkezet.
A másik a SZEMÉLYRE: honnan van a pénz, életszerű-e az üzleti modell, ki áll a tulajdonosi lánc végén.

A Dubai Unified Licence az elsőt oldja meg. A bank hitelesített hatósági forrásból kapja a cégadatokat, nem kell minden banknál újra benyújtani ugyanazokat az iratokat. Ez valóban a folyamat leglassabb és legátláthatatlanabb eleme volt.

A másodikat nem oldja meg. A pénz eredetének igazolása, a banki interjú és az Emirates ID ugyanúgy megmarad – és a bank a számlanyitást indokolás nélkül továbbra is megtagadhatja.
Amit tehát ma reálisan mondhatunk egy magyar tulajdonosnak: a cégalapítástól a működő számláig továbbra is 4–8 hét. Ami megváltozott, az nem a végösszeg, hanem hogy a leghosszabb szakasz lett rövidebb és kiszámíthatóbb.

Egy ügyfélnek ugyanis nem az fáj, hogy hat hét. Hanem az, hogy nem tudja, hat lesz-e vagy tizenkettő.

A teljes elemzés – a bontott időtáv, a rendszerbe bekötött bankok listája és négy fenntartás magával a számmal kapcsolatban – a Tudástárban.

Cikk az első kommentnél.

31/08/2026

Olyan jó a terméked, hogy külföldi piacon gondolkodsz?

Valószínűleg igen. Ritkán találkozom magyar tulajdonossal, aki alábecsüli a saját termékét – és általában joggal nem teszi. Dubaj presztízse pedig ezt az érzést csak megerősíti.

A kérdés nem is ez. Hanem hogy ott is olyan jó lesz-e.

Amit érdemes tudni, mielőtt belevágsz:
Az Emírségekben 375 000 dirhamig 0% a társasági adó, felette 9%. A kisvállalati kedvezmény pedig 2029 végéig él – aki idén indul, ebből akár négy adóévet kihasználhat. Aki 2028-ban kezd, egyet-kettőt.

Viszont van egy szám, amit a Dubaj-cikkek nem szoktak leírni: augusztus 1. és 19. között összesen 236 hajó ment át a Hormuzi-szoroson. A háború előtt ez napi 130 volt.

Ha szolgáltatást adsz el, ez alig érint. Ha árut szállítanál, ma a szállítási időt és a biztosítást is bele kell kalkulálnod a döntésbe.

És a leggyakoribb hiba nem is Dubajban van, hanem itthon. Egy rosszul felépített struktúra szétszedése pedig többe kerül, mint a felépítése.

Az új cikkben végigvettük, kinek éri meg ma a dubaji piacra lépés – és négy olyan esetet is, amikor mi magunk beszéljük le róla az ügyfelet.

Link az első kommentnél.

hashtag hashtag hashtag

28/08/2026

Blackstone. OpenAI. Microsoft.

A Blackstone az abu-dhabi irodát megtartja, és mellé nyit egy dubajit. A világ legnagyobb alternatív eszközkezelője, 1 350 milliárd dollár kezelt vagyonnal, hét év után úgy döntött, hogy duplázni kell.

Ezek a cégek nem megérzésből döntenek. Ugyanazokat a számokat nézik, amelyek bárki számára nyilvánosak:

→ Dubaj 2025-ben ötödik egymást követő évben lett a világ első számú célpontja a zöldmezős beruházások számában: 1 253 projekt, 10,5%-kal több, mint egy éve
→ 32,43 milliárd dirham beáramló tőke, 38 918 új munkahely
→ a globális zöldmezős projektek 7%-a — a város történetének legmagasabb részesedése
→ 2026 márciusában Dubaj a Global Financial Centres Index 7. helyére lépett, valaha volt legjobb helyezésére

És a cégalapítási hullám a részpiacokon is látszik. Csak a DIFC-ben — ami egyetlen zóna a több mint húszból — idén júliusban lépte át az aktív cégek száma a tízezret, egy év alatt 2 318 új bejegyzéssel.

Innentől viszont van egy kevésbé kellemes következménye is ennek a történetnek.

Amikor egyetlen évben ennyi új szereplő érkezik, az nemcsak lehetőség, hanem verseny. És a verseny nem elsősorban az ügyfelekért folyik, hanem az erőforrásokért: irodáért, banki kapcsolatért, jó partnerért. A számlanyitás ma nehezebb és lassabb, mint három éve, és ez a tendencia nem fog visszafordulni.

A kérdés tehát nem az, hogy jó ötlet-e most Dubajban céget alapítani.

Hanem az, hogy meddig marad ilyen egyszerű.

A cikkben végigvettem a számokat, és azt a három dolgot is, amit a dubaji cégalapítás előtt érdemes eldönteni — zónaválasztás, a 0%-os kulcs valódi feltételei, és a magyar oldal.

Cikk az első kommentnél.

26/08/2026

„Dubajban 0% az adó."

Ezzel a mondattal indul a legtöbb beszélgetés, amit magyar online vállalkozókkal folytatok. És pont ez az a mondat, ami 2026-ban már nem pontos.

A free zone 0%-os kulcsa nem jár automatikusan. A Szövetségi Adóhatóság tételesen felsorolja, mely tevékenységek jogosítanak rá: gyártás, feldolgozás, árukereskedelem, logisztika, alapkezelés, holding, kapcsolt felek felé nyújtott központi és kincstári szolgáltatás.

A szoftverfejlesztés, a SaaS, a tanácsadás, a marketing és az e-kereskedelem nincs a listán.

Vagyis a tipikus online vállalkozás 9%-ot fizet – és azt is csak 375 000 AED felett.

Erre szokták azt mondani, hogy „akkor nem éri meg". Szerintem pont fordítva.

A 9% továbbra is a világ egyik legalacsonyabb társaságiadó-kulcsa, személyi jövedelemadó pedig nincs. Cserébe viszont valódi adófizetői státuszt ad: tiszta adóigazolást, egyszerűbb bankolást, és olyan struktúrát, amit a partnerek és a magyar hatóság előtt is fel lehet vállalni. Az ügyfeleim jelentős részének éppen ez ér a legtöbbet.

Öt online modell, amelynél a dubaji cég 2026-ban tényleg megállja a helyét:
→ SaaS és digitális termék globális vevőkörrel
→ Affiliate, online média, platformbevétel
→ Kripto és digitális eszközök – itt nem is az adó a fő indok, hanem a szabályozási keret
→ Nemzetközi, magas árfekvésű tanácsadás
→ E-kereskedelem, ha a piac tényleg az Öböl-régió

És egy, amiről ritkán esik szó: ha az üzlet magyar nyelvű, magyar vevőkörre épül és a munka is itthon zajlik, akkor a dubaji cég nem hoz előnyt. Költséget és adminisztrációt viszont igen. Ezt jobb az elején tisztázni, mint egy évvel később.

A részletes cikkben végigvettem mind az ötöt, a valós adóterhelést és azt, mi kell ahhoz, hogy a struktúra hosszú távon is működjön.

A cikk linkje az első kommentben.

16/08/2026

Dubajban lényegesen könnyebb lett SPV-t alapítani. De nem arra, amire a legtöbben gondolnak.

A DIFC 2026. július 24-én hatályba léptetett módosítása kivette a Prescribed Company rendszerből a korábbi jogosultsági feltételeket. Elvileg bármely megfelelő kérelmező alapíthat passzív holding- vagy SPV-társaságot.

Három dolog, ami nem változott:
1. Nem operatív cég. Nem lehet rajta keresztül számlázni.
2. Nem foglalkoztathat munkavállalót — semmilyen formában.
3. A legtöbb esetben kötelező DIFC-engedélyes CSP.

És egy negyedik, ami magyar szempontból a legfontosabb: a tényleges üzletvezetés helyére és az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó magyar szabályok változatlanok. Egy Budapestről irányított, munkavállaló nélküli dubaji holding adójogi szempontból nem semleges.

Kinek jó? Akinek már van valódi külföldi vagyona vagy ügylete, amit strukturálni kell. Kinek nem? Akinek magyar operatív bevételre keres megoldást.

Teljes cikk: https://rinfelandpartners.com/blog/difc-prescribed-company-spv-2026

Ha konkrét struktúrán gondolkodsz, 30 perces kötelezettségmentes konzultáción átnézzük, hogy a te helyzetedben van-e értelme.

Eltűntek a Prescribed Company jogosultsági feltételei, cserébe a legtöbb esetben kötelező a DIFC-engedélyes Corporate Services Provider. Mit jelent ez – és mit nem – egy magyar vállalkozónak?