08/03/2026
Gyerekként sokszor irigyeltem a fiúkat.
Mászhattak fára, focizhattak, szigetfoglalózhattak anélkül, hogy valaki rájuk szólt volna, hogy „vigyázz a ruhádra”. Akkor úgy tűnt, nekik nagyobb a szabadságuk.
Később azt éreztem, a férfiaknak talán könnyebb érvényesülni a világban, ugyanazért a teljesítményért hamarabb kapnak elismerést.
Ma viszont már örülök, hogy nő vagyok.
Nem azért, mert könnyebb.
Sokszor egyáltalán nem az.
De nőként rengeteget tanultam magamról.
Megtanultam, hogy
🪻az érzékenység nem gyengeség
🪻az empátia erő
🪻az intuíció pontosabban mutat irányt, mint a logika.
Szeretem, hogy
🌷kifejezhetem az érzéseimet
🌷gondoskodhatok
🌷kapcsolódni tudok másokhoz, mélyen, őszintén
És igen, ma már azt is mosolyogva fogadom, ha valaki „szőke nőnek” néz, mert közben tudom, mennyi erő, tapasztalat és tudatosság van mögötte.
Nőnek lenni számomra azt jelenti, hogy folyamatosan tanulom képviselni a határaimat.
Megtanulom kimondani, ha valami nem fér bele.
Megtanulom vállalni azt, aki vagyok – szerepek, elvárások és címkék nélkül.
Az út része a bizonytalanság, a kétely, a túl sok szerep, amit néha egyszerre várnak el tőlünk, de engem pont ezek formálnak.
Nőnek lenni számomra ma már nem egy szerep, hanem egy folyamatos út az önazonosságomhoz.
És ezen az úton egyre inkább otthon érzem magam.
❓️Te férfi vagy nő lennél szívesebben?
