12/08/2026
Megint az inflációtól félünk. De tényleg ez a legnagyobb veszély a pénzünkre?
Az elmúlt néhány évben szerintem mindannyian megtanultuk, hogy az infláció nem egy távoli közgazdasági fogalom.
Érezzük a boltban.
Érezzük a szolgáltatások árán.
Érezzük akkor is, amikor ugyanabból a fizetésből egyszerűen kevesebb mindenre futja.
Most pedig ismét egyre többet beszélnek róla.
A VIG Alapkezelő friss, augusztusi House View elemzésében az inflációs félelmek kerültek fókuszba. A bemutatott globális adatok alapján a 2022-es, közel 9%-os csúcs után ugyan jelentősen mérséklődött az infláció, de a 2026-os előrejelzés már ismét 4,7% körüli értéket mutat.
Ez önmagában is érdekes.
De van ennél egy sokkal fontosabb kérdés:
Mit jelent mindez a mi pénzünkre nézve?
Vegyünk egy nagyon egyszerű példát.
Ha van 10 millió forintunk, és az infláció 4,7%, attól egy év múlva továbbra is 10 millió forintot fogunk látni a számlánkon, ha sem kamatot, sem hozamot nem kapunk rá.
Csakhogy az a 10 millió már nem ugyanannyit ér.
Nagyon leegyszerűsítve közel 470 000 forintnyi vásárlóerőt veszítünk egyetlen év alatt.
És szerintem itt van az a pont, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni:
a nem döntés is pénzügyi döntés.
Sokan azért nem fektetik be a pénzüket, mert félnek a kockázattól. Ez teljesen érthető. Egy befektetés értéke változhat, lehetnek jobb és rosszabb időszakok.
De közben annak is van kockázata, ha hosszú éveken keresztül egyszerűen hagyjuk állni a pénzünket.
Az infláció ugyanis nem feltétlenül látványosan viszi el a pénzünket.
Nem kapunk róla értesítést.
Nem vonnak le egy összeget a számlánkról.
Egyszerűen évről évre kevesebbet tudunk ugyanabból az összegből megvenni.
A mostani elemzés másik érdekessége, hogy a szakemberek sem azt mondják: „most minden pénzt ide kell tenni”.
Éppen ellenkezőleg.
A VIG augusztusi eszközallokációjában például a fejlett piaci és amerikai részvényeket enyhén alulsúlyozzák, miközben a feltörekvő – Kína nélküli – részvényeket felülsúlyozzák. A közép-kelet-európai részvényeket és államkötvényeket szintén kedvezőbben ítélik meg.
Vagyis folyamatosan változik, hogy a világ mely részén, mely eszközökben látnak nagyobb lehetőséget.
És talán éppen ezért nincs egyetlen, mindenkire érvényes válasz arra a kérdésre, hogy:
„Mibe tegyem most a pénzem?”
Nem mindegy, hogy egy év múlva szükségünk lesz rá, vagy húsz év múlva.
Nem mindegy, hogy lakásra gyűjtünk, a gyermekünk jövőjére, nyugdíjra vagy egyszerűen szeretnénk megőrizni és gyarapítani a már meglévő vagyonunkat.
És az sem mindegy, mennyi kockázatot tudunk nyugodtan vállalni.
Ezért én egyre inkább azt gondolom, hogy nem az a legfontosabb kérdés:
„Mi hozza most a legtöbbet?”
Hanem ez:
„A pénzem jelenlegi helye megfelel annak, amire és amikor szükségem lesz rá?”
Mert a gazdasági környezet változik. A kamatok változnak. Az infláció változik. A piacok változnak.
A céljainknak viszont nem kell velük együtt sodródniuk.
Ha pedig régóta ott van a pénze valahol, és még soha nem nézte meg ebből a szempontból, lehet, hogy érdemes egyszer leülni és átgondolni.
Nem azért, hogy mindenképpen változtasson.
Hanem azért, hogy tudja, miért van ott a pénze, ahol van.
