06/08/2022
ÉTELKERÉK (1)
Ízelító coachtoló az ételkerékből:
🥦TERMÉSZET🌳
🍏🥑🫑Az étkezésünk és a temészet(ünk) összefüggéseire tekintünk rá tudatosan 🥦🥬🥒
😵💫 A kék fényeink, az elektronikus eszközeink, a vonaton utazáskor, az utcán, a telefonon a pupillánkon keresztül egyenesen a tobozmirigyig hatol, és a hormonjainkat befolyásolja, konkrétan a kortizol szintet ingerli termelésre.
Amikor várandós lettem, és új helyre költöztem a férjemhez, egy húron pendültünk abban, hogy csak derengő fényeket használunk este. Külön ajándék, hogy a naplementét láthatjuk a szobánkból, így kitehettük szervezetünket a természetes napi ciklusnak.
Ekkor éltem át tudatosan, hogy valahogy amikor lemegy a nap, jobban érzem magam, nem vagyok olyan feszült. Mindez annak köszönhető, hogy a testünk természetéből fakadóan keveri nekünk azt a hormonkoktélt, amiben fő szerepet játszik a melatonin, és ennek köszönhetően bebódulunk, a környezet kezd felpuhulni, a kontúrok elmosódni a félhomályban.
A TERMÉSZETTEL való összhang kapcsán az étkezésben azt járjuk körbe, hogy a napi cilklus hogyan támogatja a kipihentségünket -
"fáradt anyaként nem kicsit van erre szükségünk"
-, mikorra érdemes időzíteni a vacsorát, mi az az étel, ami nem zavarja az álmunkat.
Hogyan tudunk jobban ébredni, mi esik jól reggel, ami beindítja a napunk fogaskerekét.
Rátekintünk női ciklikusságunk természetére, a mentruáció adta erőforrásra befelé.
Rátekintünk a házunkon kívül lévő természetre, mely évszakhoz milyen idényételek a támogatóak, mik azok a tendenciák, amelyeket az évszak párbeszédbe állít a belsőnkkel.
Minél harmonikusabb a kapcsolat a kint és a bent között, a napi ciklus, az évszak, a természet kínálta megajándékozó bőség, és ennek tudatos elfogadása között, annál könnyebb az életünk, kevesebb az erőlködés, csobogóbbak a napjaink, és nagyobb a lendületünk.
Érdemes tudatosan kivenni azokat a mini-stresszorokat, napi harcokat, amelyek lehet. Millió pici praktika és tipp transzformálható a harmóniába.
Az a sok láthatatlan frusztráció, amiket a kis pici bökések tesznek a biológiai óránkon és normánkon egy olyan stressz-folyamban tart minket, amiből dikszkonfort, türelmetlenség, nyugtalanság származik.
Míg "régen" a kardfogú tigrissel volt a harc, és az üss vagy fuss, bújj vagy védj reakciók világosak voltak, hogy mettől meddig tartanak,
😨😳🥺ma lappangó és settenkedő mini kardfogú tigriskék rágcsálják széjjel az idegeinket egy folyamatosságban.😖😤🤯
Természetünk pedig végzi a magáét, küldi a kortizolt, és jól lemeríti a mellékveséket, felborítja a ciklusunkat, pms-t okoz, és ne soroljam tovább...
A stressz hatására pedig leáll az emésztés; vagyis ha evés közben ér minket egy pici stressz is, nem táplálék lesz ez étel, hanem egy nehéz tégla a hasban…
Ezért is nagyon fontos a természet adományaira elfogadóan tekintenünk, és tudatunk segítségével harmoizálni a belső és külső természetet.
