Ikszplusz Kft.

Hívás Útbaigazítási információk Weboldal A vállalkozás elérése

Ikszplusz Kft. Könyvelés, Adószakértés, Bérszámfejtés és Könyvvizsgálat

⚠️ VAGYONADÓ: LEHET, HOGY SOKKAL KÖZELEBB VAN AZ 1 MILLIÁRD FORINTOS HATÁR, MINT GONDOLNÁNKFontos: jelenleg még törvényt...
07/10/2026

⚠️ VAGYONADÓ: LEHET, HOGY SOKKAL KÖZELEBB VAN AZ 1 MILLIÁRD FORINTOS HATÁR, MINT GONDOLNÁNK

Fontos: jelenleg még törvénytervezetről van szó, a végleges szabályok változhatnak.

Sokan elsőre azt gondolhatják:

„Ez engem biztosan nem érint. Nekem nincs 1 milliárd forintom.”

Csakhogy a tervezet nem azt nézi, mennyi pénz van a bankszámlán.

A kérdés az:

👉 mennyit ér a teljes adóköteles vagyonunk a törvényben meghatározott értékelési szabályok szerint?

És itt jöhetnek a meglepetések.

🏠 ingatlan
🏢 Kft.-üzletrész, cégtulajdon
💰 bankszámla, megtakarítás
📈 értékpapír, befektetés
🪙 kriptoeszköz, befektetési nemesfém
🖼️ meghatározott érték felett műtárgy, gyűjtemény, ékszer

mind szerepet kaphat a számításban.

💰 MENNYI LENNE A VAGYONADÓ?

Az első 1 milliárd Ft nettó adóköteles vagyon után nem lenne adó.

Az 1 milliárd forintot meghaladó rész lenne az adóalap.

Például:

1,2 milliárd Ft nettó adóköteles vagyon
– 1 milliárd Ft értékhatár
= 200 millió Ft adóalap

Ennek 1%-a:

👉 2 millió Ft vagyonadó évente.

❗ A CÉGTULAJDONOSOKNÁL JÖHET AZ EGYIK LEGNAGYOBB MEGLEPETÉS

Egy Kft. üzletrészének vagyonadó szerinti értéke nem feltétlenül azonos a cég saját tőkéjével.

A tervezet a vállalkozás nyereségtermelő képességét is figyelembe veszi.

Nézzünk egy egyszerű példát.

A Kft. saját tőkéje:

➡️ 300 millió Ft

Az utolsó három lezárt év átlagos adózott eredménye:

➡️ 90 millió Ft évente

A tervezet szerinti hozamérték:

90 M / 15% = 600 millió Ft

A 100%-os üzletrész számított értéke:

(300 M + 2 × 600 M) / 3 =

👉 500 millió Ft

Vagyis a tulajdonos azt látja a beszámolóban, hogy a saját tőke 300 millió forint, miközben a vagyonadóhoz figyelembe veendő üzletrész értéke 500 millió Ft lehet.

🧮 ÉS INNEN MÁR GYORSAN ÖSSZEJÖHET AZ 1 MILLIÁRD

Tegyük fel, hogy valakinek van:

🏢 Kft.-üzletrésze: 500 M Ft
🏠 családi ingatlana: 300 M Ft
💰 megtakarítása, befektetése: 120 M Ft
🏡 második ingatlana: 80 M Ft
🖼️ műtárgya, ékszere: 20 M Ft

Összesen:

👉 1,02 milliárd Ft

Ha nincs levonható tartozása:

1,02 Mrd – 1 Mrd = 20 M Ft adóalap

Ennek 1%-a:

👉 200 000 Ft éves vagyonadó.

Pedig ennek az embernek nincs 1 milliárd forint készpénze.

A vagyona jelentős része a saját vállalkozásában és ingatlanokban áll.

🏢 KÜLÖNÖSEN FONTOS LEHET EZ A RÉGI, NYERESÉGES KFT.-KNÉL

Sok vállalkozó 15–20–30 éve működteti a cégét.

Az évek során nem vette ki a teljes nyereséget osztalékként, hanem bent hagyta a vállalkozásban.

Ez az eredménytartalékon keresztül növelhette a saját tőkét.

Közben lehetnek a vállalkozásban húsz-harminc éve megvásárolt ingatlanok is, amelyek könyv szerinti értéke töredéke a mai piaci értéküknek.

Ezért egy régóta működő, nyereséges vállalkozás tulajdonosa könnyen azt hiheti, hogy a cége „csak” néhány százmillió forintot ér, miközben a vagyonadó szabályai alapján ennél lényegesen nagyobb érték jöhet ki.

⚠️ AZ 500 MILLIÓ FT SAJÁT TŐKE KÜLÖNÖSEN FONTOS HATÁR

Ha a társaság saját tőkéje meghaladja az 500 millió Ft-ot, a tervezet szerint már vizsgálni kell az úgynevezett rejtett tartalékokat is.

Például a cégnek van egy húsz éve vásárolt ingatlana:

📚 könyv szerinti érték: 50 M Ft
🏠 jelenlegi piaci érték: 300 M Ft

A különbség:

👉 250 millió Ft

Ez – a tervezetben meghatározott korrekciókkal – rejtett tartalékként növelheti a vagyonadó számításánál figyelembe vett saját tőkét.

És itt válik rendkívül fontossá az értékelés.

Mennyit ér valóban az ingatlan?

250 milliót?
300 milliót?
350 milliót?

Egy több tíz- vagy százmillió forintos értékelési különbség már a tulajdonos vagyonadó-helyzetét is érdemben befolyásolhatja.

Ezért az értékelés nem lehet egyszerű „hasraütés”.

Az 500 millió Ft feletti saját tőkéjű társaságoknál a tervezet a rejtett tartalék meghatározásához független könyvvizsgáló által felülvizsgált összeget ír elő, és külön adatszolgáltatás is kapcsolódna hozzá.

🚨 ÉS ITT JELENIK MEG A CSALÁSI KOCKÁZAT IS

Ha egy vagyonelem értékének néhány tíz- vagy akár százmillió forintos eltérése közvetlenül hatással lehet az adóra, természetesen felmerülhet annak kockázata is, hogy valaki megpróbálja a vagyont szándékosan alulértékelni.

Ez azonban nem tekinthető egyszerű „adóoptimalizálásnak”.

A tervezet külön szabályt tartalmaz az olyan ügyletekre, értékelésekre és magatartásokra, amelyek célja az adóalap vagy az értékelési szabályok megkerülése.

Ezért az értékelés megfelelő dokumentálása, a piaci érték alátámasztása és adott esetben független szakértő vagy könyvvizsgáló bevonása kiemelten fontos lehet.

💸 „AKKOR MOST GYORSAN KIVESZEM AZ EREDMÉNYTARTALÉKOT OSZTALÉKKÉNT?”

Ez önmagában nem feltétlenül oldja meg a problémát.

A társaság saját tőkéje ugyan csökkenhet, de a tulajdonoshoz kifizetett nettó osztalék:

👉 magánvagyonná válik.

Vagyis a vagyon sok esetben nem eltűnik.

Csak átkerül:

a Kft.-ből → a magánszemélyhez.

Ezért egy ilyen döntés előtt nemcsak a cég mérlegét kell nézni, hanem a tulajdonos teljes vagyoni helyzetét.

💰 ÉS IGEN: KORÁBBAN MÁR LEADÓZOTT PÉNZ IS BEKERÜLHET A VAGYONADÓBA

Ez sokak számára az egyik legmeglepőbb része lehet.

Lehet olyan jövedelmünk, amely után korábban már adót fizettünk.

Ha ebből később:

🏠 ingatlant vásároltunk,
📈 befektettünk,
💰 megtakarítottunk,

akkor ez a már leadózott pénzből létrejött vagyon később vagyonadó tárgya is lehet.

Jogilag a jövedelemadó és a vagyonadó két különböző adó.

A magánszemély szempontjából azonban ugyanaz a korábban felhalmozott vagyon kerül újabb adóztatás alá.

🖼️ MI A HELYZET A FESTMÉNYEKKEL, ÉKSZEREKKEL?

A szokásos személyes használatú tárgyak és lakásberendezések főszabály szerint nem tartoznának ide.

Viszont számíthat:

🖼️ 3 millió Ft egyedi érték feletti műtárgy
💎 3 millió Ft feletti ékszer
🏺 3 millió Ft feletti gyűjtemény
🚗 10 millió Ft feletti jármű

És nem feltétlenül az számít, hogy annak idején mennyiért vásároltuk.

A mai piaci érték lehet a lényeg.

Ha valaki például tíz éve 2 millió Ft-ért vett egy festményt, amely ma 9 millió Ft-ot ér, akkor a vagyonadó szempontjából már a mai érték lehet releváns.

🔐 ÉS MI A HELYZET A BIZALMI VAGYONKEZELÉSSEL?

Ez nagyon fontos.

Sokan gondolhatják azt:

„A vagyont már bizalmi vagyonkezelésbe adtam, tehát az nincs nálam, így a vagyonadó sem érinti.”

A tervezet azonban erre külön szabályt alkot.

A bizalmi vagyonkezelésben lévő kezelt vagyon önálló vagyonadó-alany lenne.

Ez azt jelenti, hogy a BVK-ban lévő:

🏢 cégtulajdont,
🏠 ingatlant,
💰 pénzeszközt,
📈 befektetést

ugyanúgy értékelni kellene a vagyonadó szabályai szerint.

Fontos különbség:

👉 a BVK vagyona nem egyszerűen hozzáadódik a vagyonrendelő saját magánvagyonához.

A kezelt vagyon külön adóalanyként adózik.

Például egy bizalmi vagyonkezelésben van:

🏢 Kft.-üzletrész: 700 M Ft
🏠 ingatlan: 250 M Ft
📈 befektetés: 150 M Ft

Összesen:

👉 1,1 milliárd Ft

Ha nincs levonható tartozás:

1,1 Mrd – 1 Mrd = 100 M Ft adóalap

Ennek 1%-a:

👉 1 millió Ft vagyonadó.

Az adót ebben az esetben a kezelt vagyonból kellene megfizetni.

❗ TÖBB BVK-VAL SEM LEHET AUTOMATIKUSAN MEGSOKSZOROZNI AZ 1 MILLIÁRDOS HATÁRT

Ha több egymással kapcsolt bizalmi vagyonkezelés van – például ugyanaz a vagyonrendelő vagy egymás hozzátartozói érintettek –, akkor a tervezet szerint az 1 milliárd Ft-os értékhatárt együttesen csak egyszer használhatják fel.

Például:

1. kapcsolt BVK vagyona: 700 M Ft
2. kapcsolt BVK vagyona: 600 M Ft

Összesen:

👉 1,3 milliárd Ft

Nem jár automatikusan mindkettőnek külön-külön 1 milliárd Ft mentesség.

A kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok az 1 milliárdos értékhatárt egymás között megoszthatják, de összesen továbbra is csak 1 milliárd Ft használható fel.

👩‍💼 MIÉRT LESZ FONTOS A SZAKEMBER?

Ennél az adónál valószínűleg nem maga az 1%-os szorzás lesz a nehéz.

Hanem az:

👉 mit kell beleszámítani a vagyonba?

👉 mennyi a Kft.-üzletrészem értéke?

👉 mennyi egy régi ingatlan mai piaci értéke?

👉 van-e rejtett tartalék a cégemben?

👉 milyen tartozást lehet levonni?

👉 hogyan kell kezelni a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyont?

Ehhez adott esetben könyvelőre, adótanácsadóra, könyvvizsgálóra és értékbecslőre is szükség lehet.

A LEGFONTOSABB KÉRDÉS TEHÁT NEM AZ:

„Van 1 milliárd forintom?”

Hanem:

👉 „Mennyit ér a vagyonom a vagyonadó szabályai szerint?”

Egy régi, nyereséges Kft., egy családi ház, egy második ingatlan és néhány megtakarítás együtt már egészen más képet mutathat, mint amit elsőre gondolnánk.

⚠️ A szabályozás jelenleg még törvénytervezet. Éppen ezért most érdemes figyelni a végleges szabályokra, és jelentősebb vagyon esetén időben áttekinteni, hogy az új rendszer kit és hogyan érinthet.

IKSZPLUSZ Kft.
Könyvelés • Adótanácsadás • Könyvvizsgálat

🌐 www.ikszplusz.hu

📌 ÚJ KATA 2027-TŐL? – TERVEZETNagy változás jöhet, de attól, hogy valaki választhatja majd a KATA-t, még nem biztos, hog...
06/10/2026

📌 ÚJ KATA 2027-TŐL? – TERVEZET

Nagy változás jöhet, de attól, hogy valaki választhatja majd a KATA-t, még nem biztos, hogy azzal jár a legjobban.

2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre került a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló új törvény tervezete.

❗ Fontos: ez jelenleg még törvénytervezet, nem hatályos jogszabály. A végleges szabályok az elfogadásig változhatnak.

Ha azonban a tervezet ebben a formában lép hatályba, 2027-től jelentősen átalakulhat a KATA.

Első ránézésre sok vállalkozó számára kedvezőnek tűnhet:

✅ újra lehetne cégeknek is számlázni,
✅ heti 36 órás munkaviszony mellett is választható lenne,
✅ nyugdíjasok és nappali tagozatos hallgatók előtt is megnyílna,
✅ az új KATA éves bevételi kerete 22 millió Ft lenne.

De van egy nagyon fontos DE:

👉 Nem az a kérdés, hogy választhatom-e a KATA-t, hanem az, hogy nekem valóban ez lesz-e a legkedvezőbb adózási mód.

Mert egészen más eredmény jöhet ki attól függően, hogy valaki főállású vagy mellékállású, milyen tevékenységet végez, milyen költséghányadra jogosult átalányadóban, mekkora a bevétele, és magánszemélyeknek vagy cégeknek számláz.

Nézzük először, mit tartalmaz a tervezet – a végén pedig konkrét számokkal összehasonlítjuk az új KATA-t a jelenlegi átalányadózással.

🔵 MI VAN MOST, 2026-BAN?

A jelenlegi KATA-t főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, ha megfelel a törvényi feltételeknek.

A havi tételes adó:

➡️ 50 000 Ft

A teljes éves bevételi keret:

➡️ 18 millió Ft

A keretet meghaladó bevételrész után:

➡️ 40% különadó

fizetendő.

A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb korlátozása pedig az, hogy a katás főszabály szerint nem szerezhet termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból bevételt kifizetőtől, vagyis például cégtől vagy más egyéni vállalkozótól – a törvényben meghatározott kivételtől eltekintve.

🟢 MI VÁLTOZNA 2027-TŐL?

1️⃣ NEM „BÁRKI”, DE AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK JÓVAL SZÉLESEBB KÖRE VÁLASZTHATNÁ

Ez fontos pontosítás.

Az új KATA adóalanya továbbra is kizárólag az Evectv. szerinti egyéni vállalkozó lehetne.

Tehát ettől még például egy kft., bt., egyéni cég vagy pusztán adószámos magánszemély nem válna KATA-alannyá.

Az egyéni vállalkozókon belül azonban sokkal szélesebb kör előtt nyílna meg a lehetőség.

A rendszer megkülönböztetné:

➡️ a főfoglalkozású kisadózót, és
➡️ a nem főfoglalkozású kisadózót.

Nem főfoglalkozásúnak minősülne többek között az, aki a tárgyhó egészében:

• legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll – több egyidejű munkaviszony munkaidejét össze kell számítani –,
• a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, például saját jogú nyugdíjas,
• külföldön biztosított,
• meghatározott rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
• más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó,
• a törvényben meghatározott más vállalkozói jogviszonnyal rendelkezik,
• nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
• nappali rendszerű közép- vagy felsőoktatási tanulmányokat folytat.

📌 Fontos részlet: a heti 36 órás szabálynál a tervezet munkaviszonyról rendelkezik. Egy külön megbízási jogviszony önmagában nem szerepel ebben a felsorolásban.

A főfoglalkozású/nem főfoglalkozású minőséget pedig év közben is figyelni kellene. Az ebben bekövetkező változást 15 napon belül be kellene jelenteni.

2️⃣ KI NEM VÁLASZTHATNÁ AZ ÚJ KATA-T?

A tervezet szerint például nem választhatná azt az az egyéni vállalkozó,

❌ akinek az adószámát a választás évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölték, illetve a bejelentéskor adószámtörlés hatálya alatt áll,

❌ vagy aki a választás évében az ÖVTJ 68.20 – saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése – tevékenységből bevételt szerzett.

Ha ilyen ingatlan-bérbeadási bevétel már a KATA-alanyiság alatt keletkezik, az is megszűnési ok lenne.

💰 3️⃣ MENNYI LENNE AZ ÚJ KATA 2027-BEN?

Főfoglalkozású kisadózó:

➡️ 100 000 Ft/hó

Teljes évre:

➡️ 1 200 000 Ft

Nem főfoglalkozású kisadózó:

➡️ 50 000 Ft/hó

Teljes évre:

➡️ 600 000 Ft

A tételes adót minden megkezdett olyan hónapra meg kellene fizetni, amelyre nem vonatkozik törvényi mentesség.

Bizonyos egész hónapot lefedő élethelyzetekben – például meghatározott táppénz, CSED, GYED, GYES, ápolási ellátás vagy a vállalkozás szünetelése esetén – nem kellene tételes adót fizetni, feltéve, hogy az adott időszakban a vállalkozó nem végez KATA-s tevékenységet és nem szerez erre tekintettel bevételt.

🏢 4️⃣ ÚJRA LEHETNE CÉGEKNEK SZÁMLÁZNI

Ez az egyik legnagyobb változás.

Az új KATA-ban ismét lehetne bevételt szerezni például:

✅ cégektől,
✅ más egyéni vállalkozóktól,
✅ alapítványoktól, egyesületektől és más szervezetektől,
✅ külföldi vállalkozásoktól.

De ez nem korlátlan céges számlázást jelentene.

🚨 5️⃣ A SAJÁT MUNKÁLTATÓNAK NEM LEHETNE KATÁSAN SZÁMLÁZNI

Ha valaki munkaviszony mellett katázik, a saját munkáltatójától nem szerezhetne KATA-s bevételt.

Sőt:

❌ a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatótól sem.

A szabály a jelenlegi vagy volt munkáltató:

• jogutódjára,
• valamint kapcsolt vállalkozására

is kiterjedne.

És itt nem egyszerűen plusz adóról beszélünk.

Ha ilyen bevétel érkezik:

➡️ a KATA-alanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnne.

🚨 6️⃣ 50%-OS ÜGYFÉLKONCENTRÁCIÓS SZABÁLY

Ha ugyanattól a kifizetőtől vagy külföldi kifizetőtől, valamint az adott kifizetővel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyektől származó éves bevétel együttesen:

➡️ eléri a vállalkozó teljes éves KATA-bevételének 50%-át,

akkor a KATA-alanyiság az adóév utolsó napjával megszűnne.

Figyelem:

❗ már pontosan 50% is megszűnési ok.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az összes céges bevétel legfeljebb 50% lehet.

Akár a teljes bevétel származhat több, egymástól független cégtől.

Például:

A Kft.: 6 millió Ft
B Kft.: 6 millió Ft
C Kft.: 5 millió Ft
D Kft.: 5 millió Ft

Összesen:

➡️ 22 millió Ft

Ha ezek egymástól független vállalkozások, és egyik ügyfél – a kapcsolt vállalkozásaival együtt – sem éri el a teljes bevétel 50%-át, akkor önmagában az nem probléma, hogy minden bevétel céges ügyfelektől származik.

🚨 7️⃣ KÖZBEIKTATOTT CÉGGEL SEM LEHETNE KIKERÜLNI A SZABÁLYT

A tervezet erre külön rendelkezést tartalmaz.

Ha a vállalkozó formálisan más személytől kapja meg a bevételt, de a terméket vagy szolgáltatást ténylegesen például a munkáltatójának vagy az 50%-os szabály alá tartozó ügyfélnek teljesíti, akkor a bevételt úgy kell figyelembe venni, mintha attól a tényleges ügyféltől származott volna.

👉 Vagyis nem csak azt kell vizsgálni, hogy ki fizette ki a számlát.

💰 8️⃣ ÚJ, 15%-OS KIEGÉSZÍTŐ ADÓ A KIFIZETŐI BEVÉTELRE

Ez az új rendszer egyik legfontosabb eleme.

Meg kellene nézni a kifizetőktől származó éves bevétel:

➡️ 15%-át.

Ha ez magasabb, mint az adott évre összesen fizetendő tételes KATA, akkor a különbözetet:

➡️ kiegészítő adóként

meg kellene fizetni.

Egyszerű példa – főfoglalkozású katás

Cégektől származó bevétel:

➡️ 9 000 000 Ft

Ennek 15%-a:

➡️ 1 350 000 Ft

Éves tételes KATA:

➡️ 12 × 100 000 = 1 200 000 Ft

Kiegészítő adó:

➡️ 150 000 Ft

A tételes KATA és a kiegészítő adó együtt:

➡️ 1 350 000 Ft

💰 9️⃣ MI TÖRTÉNNE, HA A TELJES 22 MILLIÓ FT CÉGEKTŐL ÉRKEZNE?

A példában feltételezzük, hogy:

• az új KATA egész évben fennáll,
• mind a 12 hónapra tételes adót kell fizetni,
• a teljes éves bevétel 22 millió Ft,
• több egymástól független cégtől érkezik,
• egyik ügyfélcsoport sem éri el az 50%-ot,
• egyik ügyfél sem jelenlegi vagy 24 hónapon belüli volt munkáltató.

22 000 000 × 15% =

➡️ 3 300 000 Ft

Főfoglalkozású kisadózó:

Tételes KATA:

➡️ 1 200 000 Ft

Kiegészítő adó:

➡️ 3 300 000 − 1 200 000 = 2 100 000 Ft

Együtt:

➡️ 3 300 000 Ft

Nem főfoglalkozású kisadózó:

Tételes KATA:

➡️ 600 000 Ft

Kiegészítő adó:

➡️ 3 300 000 − 600 000 = 2 700 000 Ft

Együtt:

➡️ szintén 3 300 000 Ft

📌 Tehát ebben a példában a teljes 22 millió Ft kifizetői bevételnél a tételes KATA és a kiegészítő adó együttes összege:

➡️ a bevétel 15%-a.

📈 🔟 AZ ÚJ KATA ÉVES KERETE 22 MILLIÓ FT LENNE

Teljes éves tételesadó-fizetés mellett:

➡️ 22 millió Ft

lenne az új KATA keretösszege.

Az ezt meghaladó részre:

➡️ 40% különadó

jutna.

A keret feletti bevételrészre ugyanakkor már nem kellene a 15%-os kiegészítő adót is megfizetni.

Ha a vállalkozó nem minden hónapra köteles tételes KATA-t fizetni, akkor a 22 millió Ft-os keret sem automatikusan jár: azt az adófizetéssel érintett hónapok alapján kellene meghatározni.

⚠️ KÜLÖN FIGYELEM: A KATA-KERET ÉS AZ ÁFAÉRTÉKHATÁR NEM UGYANAZ

Ezt nagyon fontos nem összekeverni.

A KATA szerinti bevétel és az áfa szempontjából figyelembe veendő összeg nem ugyanaz a fogalom, és az értékhatárt sem ugyanúgy kell figyelni.

👉 Emiatt előfordulhat, hogy valaki a KATA saját bevételi keretét még nem érte el, miközben áfa szempontból már elérte az alanyi adómentesség értékhatárát.

A két értékhatárt külön kell folyamatosan követni.

Ez azok számára is fontos, akik úgy gondolják, hogy a KATA olyan egyszerű, hogy könyvelő vagy folyamatos szakmai kontroll nélkül is könnyen kezelhető.

👩‍⚕️ 1️⃣1️⃣ TB, NYUGDÍJ, TÁPPÉNZ

A főfoglalkozású új katás biztosítottnak minősülne.

Az ellátások számításának alapja:

➡️ 2027-ben havi 317 000 Ft

lenne.

A jelenlegi KATA-ban ez:

➡️ 108 000 Ft/hó.

A nem főfoglalkozású kisadózó viszont az új KATA alapján:

❌ nem minősülne biztosítottnak,
❌ ebből a jogviszonyból nem szerezne társadalombiztosítási és álláskeresési ellátási jogosultságot.

Ezért a másik jogviszony fennállását is figyelni kell.

📝 1️⃣2️⃣ AZ ADMINISZTRÁCIÓ SEM CSAK A HAVI KATA BEFIZETÉSÉBŐL ÁLLNA

Az új rendszerben a bevételi nyilvántartásban külön kellene követni többek között:

• a bevétel összegét és megszerzésének időpontját,
• hogy az kifizetőtől származik-e,
• kifizetői bevételnél a kifizető azonosító adatait.

Az éves bevallásban pedig külön fel kellene tüntetni:

➡️ a teljes bevételt,
➡️ a kifizetőktől származó bevételt,
➡️ a 40%-os különadót,
➡️ és a 15%-os kiegészítő adót.

Vagyis az ügyfélkört és a bevételek arányát év közben is folyamatosan érdemes figyelni.

📅 1️⃣3️⃣ 2027–2028-BAN KÉTFÉLE KATA MŰKÖDHETNE EGYMÁS MELLETT

Ez különösen fontos a mostani katásoknak.

Aki:

➡️ 2026. december 31-én már a jelenlegi KATA alanya, és
➡️ az adóalanyisága ezt követően nem szűnik meg,

2027-ben és 2028-ban továbbra is alkalmazhatná a jelenlegi, „régi” KATA szabályait.

Új belépő azonban 2027-től már nem választhatná ezt a régi rendszert.

A régi KATA havi összege:

2027-ben:

➡️ 75 000 Ft

2028-ban:

➡️ 100 000 Ft

A régi KATA ellátási alapja:

2027-ben:

➡️ 161 000 Ft

2028-ban:

➡️ 215 000 Ft

⚠️ Fontos:

a régi KATA 18 millió Ft-os kerete ettől nem emelkedne 22 millió Ft-ra.

A 22 millió Ft az új KATA kerete.

A régi KATA-ban pedig megmaradnának a jelenlegi korlátozások, így főszabály szerint a kifizetőtől származó bevétel tilalma is.

🔄 1️⃣4️⃣ ÁTJÁRÁS A RÉGI KATÁBÓL AZ ÚJBA

Ha egy 2027-ben vagy 2028-ban még régi KATA szerint adózó vállalkozó kifizetőtől szerez bevételt, és emiatt megszűnik a régi KATA-alanyisága, a tervezet külön lehetőséget biztosítana az átállásra.

Ha az új KATA választását:

➡️ 15 napon belül bejelenti,

akkor az új KATA-alanyisága már:

➡️ a kifizetői bevétel megszerzésének napjával

létrejöhetne.

📅 1️⃣5️⃣ 2028-TÓL AZ ÚJ KATA HAVI ÖSSZEGE MÁR NEM LENNE FIX

Ezt különösen fontos tudni.

A:

➡️ 100 000 Ft-os főfoglalkozású, illetve
➡️ 50 000 Ft-os nem főfoglalkozású

havi összeg csak 2027-re lenne fix.

2028-tól az új KATA összege a minimálbérhez és az aktuális adómértékekhez kötődne.

Főfoglalkozású kisadózónál a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbérből, a TB-járulék és a szocho együttes mértékével számítanák ki.

Nem főfoglalkozású kisadózónál a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbér és az SZJA mértéke alapján történne a számítás.

👉 Vagyis nem szabad abból kiindulni, hogy az új KATA hosszú távon is havi 100 000 vagy 50 000 Ft marad.

📅 1️⃣6️⃣ 2029-TŐL A JELENLEGI KATA MEGSZŰNNE

A jelenlegi, 2022-ben bevezetett KATA:

➡️ 2028. december 31-ével kifutna.

Aki 2028. december 31-én még ennek a hatálya alatt áll, azt a tervezet szerint 2029. január 1-jétől a NAV külön bejelentés nélkül az új KATA szerint venné nyilvántartásba.

Aki az új szabályok szerint nem főfoglalkozású, annak ezt 2029. január 15-éig be kellene jelentenie.

Aki pedig nem kíván az új KATA szerint adózni, ezt 2028. december 31-éig jelezhetné.

🚨 1️⃣7️⃣ HA MEGSZŰNIK AZ ÚJ KATA, NEM LEHET RÖGTÖN VISSZALÉPNI

A tervezet szerint az új KATA-alanyiság megszűnésének:

➡️ évében, valamint
➡️ az azt követő 12 hónapban

az új KATA ismételten nem választható.

Ezért egy rosszul megválasztott ügyfél vagy egy figyelmen kívül hagyott korlát komoly következményekkel járhat.

🚨 A FŐ KOCKÁZATOK EGY HELYEN

Különösen figyelni kellene:

🔴 a jelenlegi munkáltatónak történő számlázásra,
🔴 a volt munkáltatóra a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapban,
🔴 a munkáltató jogutódjára és kapcsolt vállalkozásaira,
🔴 az 50%-os ügyfélkoncentrációra,
🔴 a kapcsolt vállalkozások együttes vizsgálatára,
🔴 arra, hogy ténylegesen kinek történik a teljesítés,
🔴 a 15%-os kiegészítő adóra,
🔴 a főfoglalkozású és nem főfoglalkozású státusz változására,
🔴 a KATA bevételi keretére,
🔴 az áfaértékhatár külön követésére,
🔴 és arra, hogy 2028-tól már maga a havi KATA összege is változó lenne.

⚠️ DE AKKOR KATA VAGY ÁTALÁNYADÓ?

Itt jön az a rész, amit érdemes még a választás előtt kiszámolni.

Sokan valószínűleg csak ezt fogják meghallani:

„Mellékállásban havi 50 000 Ft lesz a KATA.”

vagy:

„Végre újra számlázhatok cégeknek.”

És már váltanának is.

Pedig az átalányadó több esetben akár lényegesen kedvezőbb lehet.

Különösen érdemes számolniuk azoknak, akik 80%-os költséghányadra jogosultak, mert náluk a bevételnek csak 20%-a válik átalányban megállapított jövedelemmé.

Ide tartozhatnak – a ténylegesen bevételt eredményező tevékenységtől függően – például egyes építőipari, javítási, vendéglátási, személyszállítási, fodrászati és szépségápolási tevékenységek.

📌 A költséghányadnál nem egyszerűen azt kell nézni, milyen tevékenység van bejelentve, hanem azt, mely tevékenységből származik a bevétel.

A következő számításoknál a ma, 2026-ban hatályos átalányadó-szabályokat hasonlítjuk össze a tervezet szerinti 2027-es KATA-val.

Ez szemléltetés, nem 2027-es adótervezés.

2027-ben az általános költséghányad 45%-ról 50%-ra emelkedik, és más, minimálbérhez kötött összegek is változhatnak, ezért a tényleges 2027-es választás előtt újra kell számolni a saját adatokat.

💡 1. PÉLDA – FŐFOGLALKOZÁSÚ, 80%-OS KÖLTSÉGHÁNYADRA JOGOSULT VÁLLALKOZÓ, 9 MILLIÓ FT BEVÉTEL

2026-ban:

9 000 000 × 20% =

➡️ 1 800 000 Ft átalányban megállapított jövedelem

Ez nem éri el a 2026-os:

➡️ 1 936 800 Ft-os adómentes jövedelemrészt,

ezért SZJA-t nem kell fizetnie.

Főfoglalkozású vállalkozóként azonban a minimum TB-járulékot és szochót ettől még meg kell fizetnie.

A minimum járulékalap attól függ, hogy a személyesen végzett főtevékenység igényel-e legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget.

Ezért 2026-ban a minimális éves TB + szocho:

➡️ minimálbér alkalmazásakor: 1 220 184 Ft,
➡️ garantált bérminimum alkalmazásakor: 1 410 696 Ft.

Új KATA 2027-ben

Ha a 9 millió Ft teljes egészében magánszemélyektől származik:

➡️ 1 200 000 Ft

Ha a teljes 9 millió Ft kifizetőktől származik:

➡️ 1 350 000 Ft

👉 Már ebből is látható, hogy főállásban sincs egyetlen általános válasz.

Az eredmény attól is függ, milyen minimum járulékalapot kell alkalmazni, illetve honnan származik a bevétel.

💡 2. PÉLDA – 80%-OS KÖLTSÉGHÁNYAD, LEGALÁBB HETI 36 ÓRÁS MUNKAVISZONY MELLETT, 9 MILLIÓ FT BEVÉTEL

Itt ugyanaz a bevétel:

➡️ 9 000 000 Ft

Átalányban megállapított jövedelem:

9 000 000 × 20% =

➡️ 1 800 000 Ft

Ez a 2026-os 1 936 800 Ft-os adómentes jövedelemrész alatt van.

Mivel legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozik:

➡️ SZJA: 0 Ft
➡️ TB-járulék: 0 Ft
➡️ szocho: 0 Ft

A vállalkozásból származó, itt vizsgált központi közterhe tehát:

➡️ 0 Ft

Új KATA:

Magánszemély ügyfélkörrel:

➡️ 600 000 Ft/év

Ha mind a 9 millió Ft kifizetőktől származik:

➡️ 1 350 000 Ft/év

🚨 Itt az új KATA egyértelműen drágább lenne a jelenlegi átalányadózásnál.

Ez jó példa arra, hogy a „mellékállású KATA csak havi 50 ezer” önmagában még semmit nem mond arról, hogy érdemes-e választani.

💡 3. PÉLDA – 45%-OS KÖLTSÉGHÁNYAD, LEGALÁBB HETI 36 ÓRÁS MUNKAVISZONY MELLETT, 9 MILLIÓ FT BEVÉTEL

2026-ban:

9 000 000 × 55% =

➡️ 4 950 000 Ft jövedelem

Adómentes rész:

➡️ 1 936 800 Ft

Adóköteles jövedelem:

➡️ 3 013 200 Ft

Erre jut:

SZJA:

➡️ 451 980 Ft

TB-járulék:

➡️ 557 442 Ft

Szocho:

➡️ 391 716 Ft

Összesen:

➡️ 1 401 138 Ft

Új KATA:

Magánszemély ügyfélkörrel:

➡️ 600 000 Ft

Teljes, 9 millió Ft-os kifizetői bevételnél:

➡️ 1 350 000 Ft

Összehasonlítva:

Átalányadó:

➡️ 1 401 138 Ft

Új KATA magánszemélyekkel:

➡️ 600 000 Ft

különbség:

➡️ 801 138 Ft a KATA javára

Új KATA teljes kifizetői bevételnél:

➡️ 1 350 000 Ft

különbség:

➡️ mindössze 51 138 Ft a KATA javára

👉 Ugyanaz a 9 millió Ft bevétel és ugyanaz a heti 36 órás munkaviszony – mégis teljesen más eredmény, mint a 80%-os költséghányadnál.

💡 4. PÉLDA – 80%-OS KÖLTSÉGHÁNYAD, LEGALÁBB HETI 36 ÓRÁS MUNKAVISZONY MELLETT, 22 MILLIÓ FT BEVÉTEL

Átalányban megállapított jövedelem:

22 000 000 × 20% =

➡️ 4 400 000 Ft

Adómentes rész:

➡️ 1 936 800 Ft

Adóköteles jövedelem:

➡️ 2 463 200 Ft

Erre jut:

SZJA:

➡️ 369 480 Ft

TB-járulék:

➡️ 455 692 Ft

Szocho:

➡️ 320 216 Ft

Összesen:

➡️ 1 145 388 Ft

Új KATA – magánszemély ügyfélkörrel:

➡️ 600 000 Ft

különbség:

➡️ 545 388 Ft a KATA javára

Új KATA – ha a teljes 22 millió Ft több, egymástól független kifizetőtől származik:

➡️ 3 300 000 Ft

Az átalányadóhoz képest:

➡️ 2 154 612 Ft-tal magasabb teher

lenne a tervezet szerinti KATA-ban.

🚨 Ugyanaz a vállalkozó.
Ugyanaz a 22 millió Ft bevétel.
Más ügyfélkör – több mint 2,1 millió Ft eltérés.

📌 MI A TANULSÁG?

Az új KATA sok egyéni vállalkozó számára valóban nagyon jó lehetőség lehet.

De nem mindenkinek.

És nem feltétlenül annak, akinek első ránézésre annak tűnik.

A döntés előtt legalább ezt kell együtt megvizsgálni:

✅ főfoglalkozású vagy nem főfoglalkozású a vállalkozó,
✅ milyen költséghányadra jogosult átalányadóban,
✅ mennyi a várható éves bevétele,
✅ mennyi származik magánszemélyektől,
✅ mennyi kifizetőktől,
✅ mekkora a legnagyobb ügyfél aránya,
✅ vannak-e kapcsolt vállalkozások,
✅ van-e jelenlegi vagy 24 hónapon belüli volt munkáltató az ügyfelek között,
✅ milyen társadalombiztosítási jogviszonya van,
✅ és hogyan változhat mindez év közben.

👉 Ne azért válasszuk a KATA-t, mert újra lehet.

Előbb számoljunk.

Utána válasszunk.

A helyes kérdés nem az, hogy:

„Választhatom-e az új KATA-t?”

hanem:

„Az én bevételem, ügyfélköröm, tevékenységem és jogviszonyaim mellett valóban ez a legkedvezőbb adózási forma?”

Ezt még a választás előtt érdemes a saját számokkal, könyvelővel vagy adótanácsadóval végigszámolni.

❗ A cikk a 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre közzétett törvénytervezet alapján készült. A tervezet nem hatályos jogszabály, tartalma az elfogadásig változhat.

ikszplusz Kft.
🌐 www.ikszplusz.hu

Forrás: Pénzügyminisztérium – a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslat normaszövege; NAV 2026. évi KATA- és átalányadózási tájékoztatók.

03/04/2026
22/12/2025
10/12/2025

Szereted, ha a számok a helyükön vannak, és nem riadsz meg az önálló munkától?
Zuglói, barátságos könyvelőirodánk gyakorlott, önálló könyvelőt keres hosszú távra.
Amit kínálunk
• 💰 Nettó 400–500 000 Ft havi bér – tapasztalattól függően
• 🎁 13. havi fizetés
• 🏠 Próbaidő után Home Office lehetőség (megbeszélés szerint, részben vagy több napban)
• 🔒 Stabil, kiszámítható háttér, korrekt, kiszámítható munkáltatói hozzáállás
• 👥 Kisebb, családias csapat, ahol számít a véleményed és a szakmai tudásod
• 📚 Szakmai fejlődési lehetőség, változatos ügyfélkör
Feladatok
• Teljes körű könyvelési feladatok önálló ellátása (vevő, szállító, bank, pénztár, vegyes könyvelések)
• Havi/negyedéves/éves zárásokban való részvétel
• Adóbevallások előkészítése/benyújtása (ÁFA, társasági adó stb.)
• Kapcsolattartás ügyfelekkel, hatóságokkal (szükség szerint)
• Könyvelési adatok egyeztetése, ellenőrzése
Elvárások
• Könyvelői gyakorlat (önálló könyvelésben szerzett tapasztalat)
• Önálló, felelősségteljes munkavégzés
• Pontosság, megbízhatóság, határidők betartása
• MS Excel felhasználói szintű ismerete
Előny, de nem feltétel
• 💬 Angol nyelvtudás
• 💻 Quality Soft könyvelőprogram ismerete

Ha szeretnél egy korrekt, szakmailag igényes, mégis emberi irodában dolgozni,
küldd el fényképes szakmai önéletrajzodat tapasztalatod rövid bemutatását az alábbi e-mail címre:
📧[email protected]
Várjuk a jelentkezésedet – lehet, hogy pont téged keresünk!

Cím

Mexikói út 50 Fszt 3
Budapest
1145

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 16:00
Kedd 08:00 - 16:00
Szerda 08:00 - 16:00
Csütörtök 08:00 - 16:00
Péntek 08:00 - 15:00

Telefonszám

+36305381429

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Ikszplusz Kft. új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Ikszplusz Kft. számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória