13/01/2012
Bankszövetség azt mondja: a fix árfolyamú törlesztés kedvezőbb a végtörlesztésnél
Míg az elmúlt év végén a saját vagy idegen forrásból megvalósított végtörlesztés látszott kedvezőbbnek a devizahitelesek számára, ma már egyértelművé vált, hogy a makrogazdasági helyzet változása miatt a devizahitelek áprilistól belépő új, fix árfolyamú törlesztése, az árfolyamgát új rendszere előnyösebb lesz, mint a végtörlesztés - mondta Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke.
Gyuris Dániel kifejtette: egyebek mellett a forint év eleji jelentős árfolyammozgása és az állampapírok hozamainak növekedése azzal járt, hogy a forintkamatok egyre magasabb szintre jutottak, emiatt a forinthitelből való végtörlesztés napjainkra hátrányosabb lehet a devizakölcsönt felvevőknek, mintha a devizahitelekben "maradnának", és megvárnák az árfolyamgát áprilistól belépő új rendszerét.
Az a devizahitel adós, aki eddig még nem tett semmit, azaz nem választott a kormány és a bankszövetség által kidolgozott, a devizaadósok terheinek enyhítését célzó megoldási módok közül, még nem késett le semmiről. Az egyik legkedvezőbb lehetőség, az új típusú árfolyamgát alá történő bejelentkezés illetve szerződéskötés lehetősége 2012 év végéig fennáll majd.
A lakosság számára alapvetően fontos, hogy eladósodásában kiszámítható terhekkel, törlesztésekkel tudjon számolni, a törlesztő részletek hosszú távon is kalkulálhatóak legyenek. Ez a lakosság korábbi hitelfelvételeinél, a bankválasztásnál döntő szempont volt. A közelmúlt kamat- és árfolyammozgásának következtében ma már egyértelműen látszik, hogy a végtörlesztésnél jobb megoldás az új típusú árfolyamgát - mondta az alelnök.
Kiemelte: az árfolyamgát második rendszeréről szóló jogszabály szerint - annak parlamenti elfogadása esetén - az árfolyamgát segítségével 5 évre rögzítik a devizatörlesztő árfolyamokat. A rögzített - a törlesztési - és a piaci árfolyam közötti különbség egy gyűjtőszámlára kerül. A meg nem fizetett összeg mintegy kétharmadát az állam és a magyar bankszektor magára vállalja.
Gyuris Dániel példaként említette: a devizahitelesek kölcsöneinek átlagértéke 7 millió forint körül van húsz éves futamidővel. Ha például a svájci frank alapú kölcsönt 4 éve vette fel az ügyfél, azaz még 16 éve van hátra a törlesztésből, megéri bejelentkezni az árfolyamgát új rendszerébe. A bankszövetség számításai szerint most ennek a hitelnek a havi törlesztőrészlete 72 ezer forint körül alakul.
Kifejtette: amennyiben az adós a tartozását végtörlesztéssel rendezi, mégpedig teljes mértékben forint hitelből, akkor ennek a mai kamatszintet figyelembe véve a havi terhe 77 ezer forintra emelkedne, kivetítve a hitel teljes időtartamára. Míg ha marad az ügyfél a devizahitelnél saját döntése alapján, vagy más ok miatt (esetleg kifutott az ügyintézési időből vagy nem kapott zöld utat a törlesztési forint hitele) és bejelentkezik az áprilistól érvényes árfolyamgát rendszere alá, a havi törlesztőrészlet a következő 5 évre 52 ezer forintra csökken.
Az alelnök rámutatott: ez a fajta közös tehervállalás, azaz, hogy a kormány és a Magyar Bankszövetség tagbankjai bizonyos törlesztőterheket átvállalnak a lakosságtól, egyedülálló egész Közép-Kelet-Európában.
Gyuris Dániel ismertette: a jelentős fennakadás nélkül törlesztő, 90 napon túli fizetési késedelembe nem csúszott, lakóingatlan fedezetű, deviza jelzáloghitellel rendelkező adósok a bankjuknál áprilistól jelentkezhetnek majd, és fix árfolyamon törleszthetik tovább hitelüket. Ez 180 forinton rögzített svájci frank, 250 forintos euró és 2,5 forintos japán jen árfolyamot jelent.
Az elképzelések alapján a rendelkezések kitérnek majd arra az esetre is, ha esetleg 270 forint fölé emelkedne a svájci frank, 340 forint fölé menne az euró, vagy 3,3 forint fölé ugrana a japán jen árfolyama. Ebben az esetben az árfolyamkockázatot teljes egészében a kormány viseli majd.
