WebKontento

WebKontento Egyetértünk gróf Széchenyi István azon mondásával, hogy „Egy nemzet közteherviseléshez való viszonya a nemzet holnapjának tükörképe”
www.webkontento.hu

Könyvelőirodánk több mint 20 éve nyújt számviteli szolgáltatást Ügyfeleinek. Szakmai tapasztalatunkat innovatív technikai megoldással egészítjük ki, mert időnket, energiánkat, figyelmünket a lényegi feladatokra kívánjuk koncentrálni. Egyetértünk gróf Széchenyi István azon mondásával, hogy „Egy nemzet közteherviseléshez való viszonya a nemzet holnapjának tükörképe”
Adózni már az ókori társadalmakba

n is kellett, modern civilizáció, állam pedig nem tud létezni nélküle. Feladatunk tehát a jogszabályok adta kereteken belül megtalálni azokat a megoldásokat, melyekkel Ügyfeleink eleget tesznek a közös teherviselésből adódó kötelezettségeiknek, és az eredeti ötletre épülő, tisztességes munkával megtermelt eredményből az azt létrehozókat is tisztességes jövedelem illesse meg. Eközben pedig semmilyen körülmények között ne fordulhasson elő, hogy mulasztási vagy adóbírságot, késedelmi pótlékot kelljen fizetniük. Kollégáink magasan képzett, diplomás szakemberek, regisztrált mérlegképes könyvelők, bér és TB ügyintézői, adótanácsadói képesítéssel. Az iroda alapító ügyvezetője Lukács Gyöngyi okleveles közgazda, adószakértő, bejegyzett könyvvizsgáló. Adókamarai és a Könyvvizsgálói Kamarai tagságokkal összefüggésben szakmai felelősség biztosításokkal rendelkezünk. A biztosító társaságok megbecsült, kedves Ügyfelei vagyunk, mert kifizetésre eddig nem került sor, nem volt rá szükség.

10/12/2018

FŐBB ADÓVÁLTOZÁSOK 2019

1. Az alanyi adómentesség határa 12M Ft-ra nő. (alanyiadómentesség bejelentkezésének
határideje 2018.12.20)
2. Az 5%-os lakás áfa 2019.12.31-ig van érvényben.
3. A tej áfatartalma 5%-ra csökken
4. 2019.01.01-től az adóhivatali ügyintézéshez is a Cégkaput kell használni
5. Nő a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki kamat + 5%-ra
6. Megszűnik az EHO – beolvad a Szocho-ba
7. Megszűnik a 25 év alatti és 55 felettiek igénybe vehető szocho kedvezménye
8. Munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas már nem minősül biztosítottnak, így a jövedelme
csak SZJA köteles
9. A kétgyermekesek havi adókedvezménye 20eFt-ra nő
10. Szintes teljesen átalakul a cafeteria rendszer, adómentesen csak a kulturális rendezvény és
sportrendezvény belépők adhatóak, a többi juttatás szinte kivétel nélkül jövedelemként fog
adózni

**Tekintsd meg részletesebb listánkat a 2019-es változásokat érintően**
https://webkontento.hu/index.php?file=news&fbclid=IwAR0fIQh6klvlUxjpuoJfU4i2MbjSjNaNC5vWDXviBEgwF9j5DskNsNPZD2o

28/08/2017

CÉGKAPU REGISZTRÁCIÓ

Új elektronikus kapcsolattartási rendszer (Cégkapu) kerül bevezetésre 2017.12.01-től a gazdálkodó
szervezetek számára, hogy megkönnyítsék a hivatalos kommunikációt az állami szervek és a cégek
között.

Kötelező a regisztráció, aminek a határideje 2017.08.30-a, de 2018.01.01-ig nem szankcionálják
ennek a hiányát. Ezért van egy kis átfutási idő a regisztráció megtételéhez. Azoknak a
cégképviselőknek (ügyvezetőknek), akik rendelkeznek Ügyfélkapus felhasználóval, 5 perc alatt
elvégezhetik a regisztrációt.

Akik már rendelkeznek Ügyfélkapus regisztrációval:
A Cégkapu regisztrációhoz a https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html oldalra kell menni,
majd a jobb felső sarokban lévő „Bejelentkezés” gombra kattintani. Itt be kell jelentkezni az
Ügyfélkapus regisztrációval, majd értelemszerűen elvégezni a további lépéseket. A cég adószámát
készítsük elő a regisztrációhoz.
Többes ügyvezetés esetén elég az egyik képviselőnek regisztrálnia magát.

Akik még nem rendelkeznek Ügyfélkapus regisztrációval:
Amennyiben nem rendelkezel Ügyfélkapus regisztrációval, akkor bármelyik okmányirodában,
kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán meg lehet tenni a
regisztrációt, amihez csak egy email címre van szükség (ügyintézési idő ~15 perc). Érdemes időpontot
foglalni, amit ezen az oldalon meg lehet tenni https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/regisztracio

10/03/2015

---------------------------
Adó Híradó - március
---------------------------

10 dolog az Adóhivatal 2015-re tervezett vizsgálatairól

1. Általános cél: az adóelkerülésből, támogatások jogosulatlan igénybevételéből származó veszteségek csökkentése, az igazságos piaci környezet fenntartása, a jogszerűen működő gazdasági szereplők versenyhátrányának csökkentése a jogszerűtlen csalárd adózók gazdaságból történő kiiktatásával.

2. ÁFA - Cél: a legjellemzőbb csalási struktúrák és az abban érintett adózók feltárása.
Ezen belül: az elmaradt adókötelezettségek megállapítása, szankcionálása, a bizonylat kiállítást elmulasztók, adóminimalizálók, szervezett csalásban résztvevő, fiktív számlát kibocsátó vállalkozások és az azokat irányítók, haszonhúzók kiszűrése.

3. TAO - Cél: az adóalap védelme.
Ezen belül: az indokolatlanul elszámolt költség-, ráfordításelemek, adóalap módosító tételek, beruházásnak minősülő tételek helytállósága, kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentés, transzferárak ellenőrzése. Támogatások felhasználásának, szabályszerű igénybevételének ellenőrzése, fejlesztési adókedvezmény, (az első igénybevételt követő harmadik év végéig legalább egyszer), látvány-csapatsportok támogatása, filmalkotás, előadó-művészeti szervezet támogatása, kisvállalkozások kamatkedvezménye.

4. SZJA - Cél: a jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek vizsgálata
Ezen belül: a jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjai, a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes, az adócsalás-gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek, csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát vagy jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek.

5. Járulékok - Cél: az adó- és járulékfizetésre kötelezettek teljesítésének elősegítése
Ezen belül: a teljesítés adóhatósági eszközökkel történő kikényszerítése, a fekete foglalkoztatás visszaszorítása, a munkaerő-kölcsönzés szabályszerűségének vizsgálata, az adókedvezmények jogszerű igénybevételének vizsgálata, a társaságok vezető tisztségviselőinek biztosítási jogviszonya, kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek vizsgálata.

6. Egyes adónemektől független ellenőrzési célkitűzések
• Árumozgások valós idejű ellenőrzése (EKAER),
• Online pénztárgépek használatának ellenőrzése,
• Adóregisztrációs eljárás, fokozott adóhatósági felügyelet következetes alkalmazása,
• Székhelyváltók fokozottabb ellenőrzése illetékességi körön kívüli ellenőrzések keretében,
• Munkaerő-kölcsönzés rendeltetésszerű gyakorlásának elősegítése,
• Készpénzforgalom ellenőrzésének szigorítása,
• Csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése

7. Eszközök, módszerek:
• Ügyfélorientált kiválasztás - központi adó- és vámszakterületi kockázatkezelés alapján
• Belföldi összesítő nyilatkozatok adatainak hasznosítása
• Informatikában rejlő előnyök fokozott adóhatósági felhasználása
• Koordináltabb, fokozottabb együttműködés a bűnügyi és vámszakmai területekkel, társhatóságokkal
• Nemzetközi tapasztalatok hasznosítása

8. Ellenőrizendő területek a kereskedelemben
• 4520 Gépjárműjavítás, -karbantartás
• 4623 Élőállat nagykereskedelme
• 463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
• 471 Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem
• 4791 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem
• 4941 Közúti áruszállítás
• 5210 Raktározás, tárolás
• 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
• 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás
• 6420 Vagyonkezelés (holding)
• 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
• 7820 Munkaerő-kölcsönzés
• 8010 Személybiztonsági tevékenység

9. Mire számíthatnak a jogelőd nélkül alakult vállalkozások? Közülük minden 10. helyszíni ellenőrzésre számíthat a megalakulástól számított 90 napon belül, melynek során a székhely valódiságát, alkalmasságát vizsgálják. Fontos: a székhelyet cégtáblával kell megjelölni. Amennyiben 2 hivatalos levél visszaérkezik az Adóhivatalba, mert az kézbesíthetetlen volt, már egy okot adtunk az adószám felfüggesztésére.

10. Végül egy általános alapelv Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

17/02/2015

---------------------------
Adó Híradó - február
---------------------------

10 dolog a kapcsolt vállalkozásokról

1. Mi az a kapcsolt vállalkozás?
Egy magánszemély és/vagy közeli hozzátartozója egy cégben a szavazatok több mint felével rendelkezik (többségi befolyás). A szavazati jogot a társasági szerződések többsége a tulajdoni hányadhoz köti

2. Mitől számít kapcsolt vállalkozásnak két cég?
Ha ugyanaz a magánszemély és/vagy közeli hozzátartozója a szavazatok több mint felével rendelkezik (többségi befolyás) mindkét cégben

3. Mitől számít kapcsolt vállalkozásnak két cég 2015. január 1-től?
Akkor is kapcsolt két vállalkozás, ha mindkét cégnek ugyanaz az ügyvezetője, tehát az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozóan döntő befolyás valósul meg
„… hiszen a személyében és jogaiban azonos ügyvezető a piaci alapon történő kapcsolatot egyértelműen kizárja.” (Adókódex 2015/I. 228. old.)

4. Miért „nem jó” a kapcsolt vállalkozás?
a) mert ennek tényét be kell jelenteni az Adóhivatalnak
b) mert be kell jelenteni az egymás közötti készpénzfizetést is, ha az 1 millió forintot meghaladja
c) mert a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségek elmulasztása bírságot von/hat maga után
d) mert pl. az EVA-ban a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel „duplán számít”

5. Mikor kell a bejelentéseket megtenni?
Minden esetben 15 napon belül, az első szerződéskötésüket követően, tehát ha gazdasági kapcsolatra lépnek, illetve amikor a készpénzfizetés megtörténik

6. Mit ellenőrizhet az Adóhivatal?
Hogy üzleti kapcsolataikban a szokásos piaci árat alkalmazzák-e

7. Mit jelent a szokásos piaci ár?
Az az ár, amit független felek is alkalmaznak egymás közötti ügyleteikben

8. Milyen értékhatár felett kell elkészíteni az erről szóló „Transzferár szabályzatot”?
Ha az egymással lebonyolított forgalom meghaladja az évi 50 millió forintot

9. Mit lehet tenni az ügyvezetői kapcsoltság megszüntetése érdekében?
a) ügyvezetői azonosság megszüntetése
b) befolyás kizárása
c) cégvezető kinevezése

10. Hogyan lehet ezeket a gyakorlatban megvalósítani?
a) több ügyvezető kinevezése az ügykörök felosztásával
b) a létesítő okiratban kell szabályozni az ügyvezetés működését, a pénzügyi és üzletpolitikai döntéshozatalt (taggyűlés/közgyűlés dönt egyes pénzügyi és üzletpolitikai kérdésekben)
c) a cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését (taggyűlés/közgyűlés nevezi ki)

03/12/2014

------------------------------
Adó Híradó - november
------------------------------

1. Személyi jövedelemadó
Az eddig cafetériának, most "rekreációs keretösszegnek" nevezett juttatások adóterhe nem változik, az éves értékhatár csökken 450.000 forintra.

2. Szociális hozzájárulási adó
A kapcsolódó kedvezményeket részmunkaidős foglalkoztatásnál nem kell arányosítani a kisgyermekes szülők esetében.

3. KATA
A kizárás egyik oka lehet a 100.000 Ft-os adóhátralék. Ezt a tényt már csak az év utolsó napján vizsgálja az adóhivatal az eddigi negyedév helyett.

4. KIVA
Már csak negyedévente kell előleg bevallást adni, az árbevétel felső határát jelentő 500 milliós értékhatárt is ekkor kell vizsgálni.

5. ÁFA
Az eddigi 2 milliós értékhatár 1 millióra csökken a tételes bevallásra kötelezett számlák esetében.

6. Adózás rendje
Az induló vállalkozások az első két évben havi áfa bevallásra kötelezettek az eddigi negyedéves helyett.

7. Társasági adó
A korlátlan idejű veszteség elhatárolás 5 évre csökken (vége a válságnak?!) A veszteségek továbbra is keletkezésük sorrendjében írhatók le.

8. Reklám adó
A reklám szolgáltatás igénybevevőjét terhelő kötelezettségek csak évi 30 millió feletti reklám költség esetén értelmezhetőek.

9. Helyi adók
A helyi önkormányzatok lehetőséget kaptak magánszemélyeket terhelő új adónemek bevezetésére. Két korlátozó feltétel van:
• nem eredményezhet kettős adóztatást
• nem tilthatja (más) törvény

10. Egészségügyi szolgáltatási járulék
A kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) vállalkozók által fizetendő járulék havi összege 6.930 Ft.

07/11/2014

---------------------------
Adó Híradó - október
---------------------------

10 dolog, amit (társas)vállalkozóként tudni érdemes

1. Mit jelent, hogy a társas vállalkozás jogi személy?
Önálló (a tagok egyedi személyes érdekétől is ) elkülönült gazdasági érdeke van.

2. Kitől kell megóvni (leginkább) a társaság vagyonát?
Épp ezért maguktól a tagoktól

3. Mit jelent, hogy a társas vállalkozás önálló jogi személy?
"Hogy beruházásait a tagok személyes fogyasztási szokásai (igényei) nem befolyásolják"
(Fisher-elv)

4. Társas vállalkozás alapításakor mire vállalnak kötelezettséget a tagok?
a. közös, üzletszerű tevékenységre
b. a működéshez szükséges vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátására
c. arra, hogy a nyereségből közösen részesednek, a veszteséget közösen viselik

5. Kivel szemben vállalják ezt a kötelezettséget?
Kizárólag a megalapítandó Társaság, mint önálló jogi személlyel szemben

6. Terheli-e a tagokat helytállási kötelezettség a Társaság tartozásáért 3. féllel szemben?
Főszabály szerint: NEM

7. Mikor terhelheti a tagokat helytállási kötelezettség a Társaság tartozásáért 3. féllel
szemben?
Ha a tagok részére olyan kifizetéseket teljesítettek, amellyel figyelmen kívül hagyták, hogy a
Társaság saját tőkéje nem éri el a törzstőke összegét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztette a
Társaság fizetőképességét

8. Mi az ügyvezető legfőbb feladata?
Minden, a Társasággal kapcsolatos döntését a Társaság, mint jogi személy érdekében kell
meghoznia. Soron kívül taggyűlést kell összehívnia, ha tudomására jut, hogy:
a. a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
b. a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá
csökkent;
c. a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette;
d. ha vagyona tartozásait nem fedezi.

9. Kik segítik az "önálló jogi személy" és a tulajdonosok érdekeinek védelmét?
A Felügyelő Bizottság és a független könyvvizsgáló

10. Fenti elvek nem új keletűek, mégis az "új" PTK hatálybalépésével kaptak hangsúlyt. Szakmai
berkekben nem véletlenül nevezik "jövőbe tekintő" jogszabálynak...

23/09/2014

----------------------------------
Adó Híradó - szeptember
----------------------------------

10+1 válasz fontos kérdésekre

1. Mit lehet tenni, hogy ne kerüljön sor - egy foglalkoztatón belül - az ügyvezető többes jogviszonyának megállapítására és esetleg az ebből adódó több járulék megfizetésére?
Munkaviszony esetén:
A felek többes munkakört is meghatározhatnak. Ezt a típusú feladatellátást kapcsolt munkakörnek nevezzük, ilyen kapcsolt munkakörben ellátható a kft-ben az ügyvezetői feladat és egyidejűleg az egyéb alaptevékenységhez kötődő feladatok. A kapcsolt munkakörben ellátandó feladatokat részletesen fel kell sorolni a munkaköri leírásban.
Megbízás esetén:
Megbízás keretében sem csak egy feladat látható el. A megbízás kiterjedhet az ügyvezetői feladatokon túl egyéb, társas vállalkozáshoz kapcsolódó tevékenységre is - a megbízott és a megbízó egy megbízási szerződésben rögzítheti az általa ellátandó feladatokat

2. Kit érint a reklámadó?
Az új adónem a reklámok közzétételéből származó bevételeket és a reklámköltéseket adóztatja. Elsődleges adókötelezettként a médiaszolgáltatók és a saját célú reklámot folytatók merülnek fel, ám a reklám tartalmat megrendelő adóalanyok is kötelezetté válhatnak (havi 2,5 millió Ft-os költés felett)
Az adó mértéke sávosan progresszív: az adóalap első 500 millió forintjáig 0%, míg a legfelső kulcs - az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után - 40%. Akik az alsó értékhatárt nem érik el, azoknak nem kell adót fizetniük, és a 0% alá eső adóalanyokra a bevallási kötelezettség sem vonatkozik
Megrendelőként fontos tudni, hogy az augusztus 15-e után megrendelt reklámról szóló számlán, ha nem szerepel a reklámot közzétevő nyilatkozata, záradéka, hogy ő „vállalja” az adóalanyiságot akkor a Tao törvény szerint ez adóalap növelő tétel (költségként nem számolható el).

3. Mit és meddig kell bejelenteni a számlázó programot használóknak?
A 2014. október 1-én használatban lévő program nevét, verziószámát, a fejlesztő és az értékesítő nevét, adószámát. Egyenlőre még csak nyomtatványtervezet van, ezen a használatbavétel idejét is kérik.
A számlázó program értékesítői – általában - felkészültek, hogy a bejelentéshez szükséges adatokat megküldjék.
A határidő: 2014. november 15.

4. Milyen hatása (is) van az online pénztárgépek bevezetésének?
Az idén az első fél évben 106 milliárd forinttal több áfát fizettek be a kiskereskedők, mint tavaly ebben az időszakban

5. Mikor milyen (út)nyilvántartást kell vezetni?
• céges személyautóra – útnyilvántartás (km óra állással)
• egyéni vállalkozónak, nyílt végű lízingre - útnyilvántartás (km óra állással)
• magánautó céges használatára – kiküldetési rendelvény

6. Céges rendezvények, csapatépítő tréningek költségei adókötelesek-e?
Igen, az szja törvény úgy fogalmaz, hogy „ ha a rendezvény, esemény döntő részben vendéglátásra, szabadidő programra irányul, akkor a viselt költség egyes meghatározott juttatásnak minősül”, és így 51,17 % terhet visel.

7. Kinek jó a KIVA?
Aki bevételeinek legalább 50 %-át bérekre, beruházásokra fordítja.

8. Mit ne tegyen a KATAs vállalkozó, ha évközben eléri a 6 millió forintos értékhatárt?
Semmiképp ne lépjen ki a KATAból, mert ezzel csökken az éves keretösszeg, s máris bejön a 40 %-os adó.

9. Milyen szerződést kell kötni?
• munkavégzésre irányuló jogviszony esetén – munkaszerződést, munkaköri leírással kiegészítve (Munka törvénykönyve alapján)
• munkával elérhető eredmény ellátásához – vállalkozási szerződést (PTK alapján)
• olyan feladat ellátására, melynél a megbízott a feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni (nincs eredménykötelem) – megbízási szerződés (PTK alapján)

10. Eladható-e áfamentesen a 125 m3-nél nagyobb céges motor, amit magánszemélytől vásároltunk?
Nem, az áfa törvény csak a személyautókra engedi meg az áfamentes értékesítést.

10+1. Miért érezheted magad biztonságban attól, hogy az Ügyfelünk vagy?
Túl vagyunk ebben az évben a 10. adóellenőrzésen, melyek között volt több olyan, ami 5 évet átfogó. Minden jegyzőkönyv „megállapítás nélküli”, vagyis semmilyen hibát nem talált az adóhivatal.

Köszönjük Nektek is, hogy eredményesen tudunk együttműködni!

30/06/2014

-------------------------
Adó Híradó - Május
-------------------------

10 DOLOG, AMIT AZ ÚJ PTKról TUDNI ÉRDEMES

1. Az új PTK 55 éves elődjéhez képest egy joganyagba foglalja a polgárokat érintő összes jogszabály alapjait. Legfőbb újdonsága a diszpozitivitás, vagyis a "mindent szabad, ami nem tilos" elve. Ez valóban felnőtt hozzáállást kíván, s növeli a felelősséget, mind a jogszabályt a hétköznapokban alkalmazók, mind a bírák részéről. A társadalom egészséges igazságérzetére, józan eszére alapoz, ami a kezdetekben nyilvánvalóan sok vitát, egyeztetést kíván.

2. 1600 §-a 8 Könyvbe van foglalva, s jogi szempontból különleges, hogy nincs Végrehajtási rendelete. A kiegészítő jogalkotás során 180 törvényt kellett módosítani, hatályon kívül helyezni, újat alkotni. Az ily módon összehangolt (még bizonyosan nem végleges!) törvény a tipikusra ad szabályt, leszoktat a normakövető, bürokratikus megoldásokról.

3. A gazdasági élet szereplőit a 3. könyv: A jogi személy, és a 6. könyv: A kötelmi jog érinti leginkább

4. Korábban a Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályozta a gazdasági társaságok alapításával, működtetésével, a tagok, vezető tisztségviselők jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket.

5. Mik a lényegi változások, mit kell tenni?
A betéti társaságoknak és a közkereseti társaságoknak legkésőbb 2015. március 15-ig, a korlátolt felelősségű és részvénytársaságoknak 2016. március 15-ig kell alapszerződésüket az új törvény előírásai szerint módosítani. Amíg ezt nem teszik meg, addig a "régi Gt" szabályai vonatkoznak rájuk. A 2014. március 15-ét követő olyan intézkedések, melyek a társasági szerződések/alapító okiratok módosítását igénylik már csak az új szabályok szerint tehetők meg. (Arról nincs még egységes álláspont, hogy pl. a tulajdonosok/ügyvezetők személyében bekövetkező változás ide tartozik-e)

6. A már működő KFTk, RTk 10 %-át érintő kérdés a kötelező törzstőke minimum meg/visszaemelkedése, 3 illetve 20 millió forintra.
A KFT törzstőkéje felemelhető
a már meglévő tagok pénzbeli és tárgyi apportjával (tulajdoni hányadok változásával, vagy változatlan arányával)
új tag/ok belépésével
a KFT saját tőkén felüli, már meglévő vagyonából (tőke tartalék, eredménytartalék)
az elkövetkezendő években képződő nyereségből
Mindez azt jelenti, hogy a törzstőkének a cégjegyzékben történő felemelése nem jelent azonnali fizetési kötelezettséget a tulajdonosok részéről.
A törvény garanciális szabálya szerint viszont, amíg a teljesítés nem történik meg a tulajdonosokat az új tőkeminimum arányában terheli a felelősség, illetve osztalékot nem vehetnek fel.

7. Milyen szankcióval jár a módosítási kötelezettség elmulasztása, határidőn túli teljesítése?
A Cégbíróságnak 50-900 ezer forintos bírságot KELL kiszabnia, végső soron törvényességi felügyeleti eljárás keretében a céget törölheti a nyilvántartásból.

8. Nőtt-e az ügyvezetői/vezető tisztségviselői felelősség?
A "régi" PTKban nem különült el a szerződésszegéssel, és a szerződésen kívüli magatartással okozott károkért való helytállás szabálya.
Eddig a társasági jog alapján a gazdasági társaság állt helyt a vezető tisztségviselő által 3. személynek okozott kárért.
Ezen az új PTK sem változtat. Elve: a jogi személy ( a cég) jogi viszonyait főleg szerződések útján hozza létre, működése során szerződéses viszonyokban vesz részt.
Az ezen viszonyokban felmerülő kárért való felelősség és helytállás a céget terheli a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint. A számlaviták, teljesítési viták tehát nem vetik fel az ügyvezető "külső" felelősségét.
Természetesen, ha a szerződésszegés az ő magatartására vezethető vissza, akkor a társaság "belül" követelheti tőle pl. a kártérítést.
A szerződésen kívüli károkért való felelősséggel kapcsolatban az új PTK kimondja, hogy a vezető tisztségviselő, ha e jogviszonyával összefüggésben 3. személynek kárt okoz, akkor a céggel egyetemlegesen felel. Ezekben az esetekben azonban nincs szerződés a károsult és a jogi személy között, így ezen esetek köre igen szűk lehet. A törvény kimondja továbbá: "mentesíthető a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható"
A vezető tisztségviselő sajátos polgári jogi felelősségéről (wrongful trading)- a tartozásokért való helytállásról- beszélünk akkor, amikor a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

9. Mit jelent a közjogi (adójog) viszony és felelősség
Adójogviszony tekintetében nem a PTK, hanem az Adózás rendjéről szóló törvény az irányadó. Ez a (nem új) jogszabály kimondja, hogy a tartozásokért a cég köteles helytállni.
Az előzőekben megismert wrongful trading- szabály töri át ezt a normát, mely esetben a bíróság peres eljárásban állapíthatja meg a cégvezető felelősségét és helytállási kötelezettségét. (Tehát nem közvetlenül az adóhivatal)

10. Új intézmény-e a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány?
A 2011/7 EU irányelv átvételére 2013 nyarán került sor. Az intézkedés a fizetési készséget kívánta javítani.
Ekkor a 2013. március 15-ét követő ügyletekre vonatkozóan állapították meg, hogy amennyiben a fizetésre kötelezett késedelembe esik, akkor a jogosultat már a késedelem ELSŐ napján megilleti a 40 euros (aznapi MNB árfolyamon számított) behajtási költségátalány, függetlenül a tartozás és a behajtás tényleges költségének összegétől.
A késedelmi kamat mértéke pedig az adott félév első napján érvényes jegybanki alapkamat +8%.
Nincs egységes jogi álláspont, hogy ezen szankciókat valóban kötelezően alkalmazni kell-e.
A jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy késedelmes teljesítéskor az elszámolás sorrendje a következő:
behajtási költségátalány
késedelmi kamat
tőketartozás
Tekintettel arra, hogy a Számviteli törvény is ismeri ezen fogalmakat, az adóhivatalnál mulasztási bírság alapja lehet a szabály figyelmen kívül hagyása.
Mint minden jogszabály ez is akkor jó, ha igazából nincs is rá szükség.
Tiszteljük meg annyira üzlet partnerünket, ha elvégezte a szerződésben vállalt feladatát, a számláját határidőben kiegyenlítjük!

30/06/2014

-----------------------
Adó Híradó - július
-----------------------

10 dolog, amit a jogviszonyokról és a munkaügyi ellenőrzésről tudni érdemes

1. a munkavégzésre irányuló jogviszonynak alapvetően 3 fajtáját különböztetjük meg:
munkaviszony (munkáltató-munkavállaló) Munka törvénykönyve MT
megbízási jogviszony (megbízó-megbízott) Polgári törvénykönyv PTK
vállalkozásában személyesen közreműködő tag jogviszonya (társaság-tag) Polgári törvénykönyv PTK

2. E három jogviszony jelentősen különbözik egymástól mind jogi (felelősség-kötelem), mind társadalombiztosítási (járulékfizetési kötelezettség, annak mértéke) szempontból.

3. A vállalkozásában személyesen közreműködő tag a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül vagy közvetve összefüggő feladatokat végzi a társaság(a) érdekében, annak legfőbb szerve, a taggyűlés ellenőrizheti.
Járulékfizetési szempontból ez a legdrágább jogviszony, mert a járulékalap a szochónál 112,5%, az egészségbiztosítási járuléknál 150%, legalább a garantált bérminimum (2014-ben 118.000 Ft) után.
A jogviszony kezdete a társasági szerződés aláírásának/cégbírósági benyújtásának a napja, melyet 15 napon belül az adóhivatalnak 1041 nyomtatványon be kell jelenteni!

4. A Megbízási jogviszony általában meghatározott feladat elvégzésére kötelez így térben is időben is korlátos. Nincs szigorú függelmi viszony a szerződők között.
Járulék kötelezettség főszabály szerint: a megbízási díj 90%-a (10% költséget elismer az adótörvény) szja és járulék köteles az általános szabályok szerint

5. A Munkaviszony alanyai: a munkáltató, aki munkavállalót foglalkoztat és részére munkabért fizet, munkavállaló, aki munkaszerződés alapján, a munkáltató irányítása szerint munkát végez.
Kapcsolatukat önálló jogszabály a Munka törvénykönyve, annak 200 §-a szabályozza, betartását a munkaügyi ellenőrök vizsgálják, az alábbi legfőbb szempontok alapján.

6. A munkaszerződést írásba kell foglalni, ez a munkáltató feladata és felelőssége. Ennek elmaradása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, ő is csak 30 napon belül.
Tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét (minimálbér- a FEOR 9..., illetve garantált bérminimum a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben), munkakörét és munkahelyét (a változó munkavégzési hely megnevezése jogellenes).
A munkaszerződés akkor minősül megkötöttnek, ha abban fel van tüntetve a szerződő felek neve, címe, a megkötés helye, ideje és minden lényeges adat, valamint mindkét fél aláírása szerepel rajta.

7. A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatást adni
napi munkaidőről
az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról
munkakörbe tartozó feladatokról
szabadság mértékéről, kiadás módjáról
a felmondási idő megállapításának szabályairól
van-e kollektív szerződés
a munkáltatói jogkör gyakorlójáról

8. A bejelentést az adóhivatal felé (ezt kapja meg az OEP - és így lesz egészségügyi ellátásra jogosult "érvényes TAJ kártya") az első napot megelőzően, de legkésőbb az első napon, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni.
Bejelentés hiányában történő foglalkoztatás feltárása esetén kötelező a bírság kiszabása!

9. A munkaügyi ellenőr feladata a jogviszony minősítése valódi tartalma alapján, így a színlelt szerződések feltárása is.
Munkaviszonynak minősíthető, annak minden következményével:
a munkát vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében végzik
a személy és vagyonvédelmi cég egyéni vállalkozót "foglalkoztat"
a munkát egyéb kapcsolatra hivatkozva végzik (családtag, szívesség....)
a munkát írásba foglalt munkaszerződés nélkül végzik
jogellenes foglalkoztatás történik az egyszerűsített foglalkoztatás szabályaira hivatkozva
teljes munkaidejű foglalkoztatás történik részmunkaidős szerződés alapján
a munkaerő kölcsönzést színlelt szerződéssel végzik

10. Kötelezettségek a munkaviszony megszűnésekor
A munkavállaló a munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni.
A munkáltató köteles (ezért ezt igazolnia kell)
a járandóságokat kifizetni (munkabér, pótlékok, szabadság pénzbeli megváltása)
az igazolásokat kiadni (személyesen vagy postán)
Határidő: felmondás esetén az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon

+1. A munkaidő nyilvántartás (Jelenléti ív) és a szabadság kiadásának ellenőrzése egy másik fő csapásirány!

---------------------------Adó Híradó - december---------------------------Adó és járulékszabályok 2014A mellékelt diagr...
03/01/2014

---------------------------
Adó Híradó - december
---------------------------

Adó és járulékszabályok 2014

A mellékelt diagramok a 2014-re tervezett adóbevételek megoszlását mutatják.
Az ennek eléréséhez szükséges változtatások között nincs sok lényeges elem. Így „csak” 187 paragrafus módosult.

A minimálbér 101.500 Ft, a garantált bérminimum 118.000 Ft.

Személyi jövedelemadó
*****************
A kifizetői juttatások adó és járulék terhek szempontjából továbbra is három csoportba sorolhatók.
Az adómentes juttatások köre bővült a „sportról szóló törvény” hatálya alá tartozó sporteseményre történő belépőjegy, bérlet korlátlan juttatásával
(korábban a felső határ évi 50.000 Ft volt),
Valamint azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás hiteltörlesztéshez is nyújtható

A béren kívüli juttatások, valamint az egyéb meghatározott juttatások továbbra is adó és járulék kötelesek.
Az adminisztráció szempontjából fontos, hogy minden követő hónap 12-ig kell bevallani és megfizetni az adót és járulékot.


Járulékok
*******
A legfontosabb, legszélesebb kört érintő változás: a gyermek kedvezmény szja alapból nem érvényesíthető része a levont járulékoknál figyelembe vehető.
A sorrend meghatározott:
- természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%)
- pénzbeni egészségbiztosítási járulék (3%)
- nyugdíj járulék (10%)

Számokban:
Egy 3 gyermekes pár 2013-ban 618.750 Ft havi bruttó jövedelem esetén tudta érvényesíteni a teljes kedvezményt, ehhez 2014-ben elegendő valamivel több, mint 300.000 Ft.

Az ingatlan bérbeadással kapcsolatban fizetett 14-%os EHO-t eddig költségként elszámolhatta a magánszemély, 2014-től erre már nincs lehetősége.

Egyéni járulék:
Egészségügyi szolgáltatási járulék összege (nyugdíj mellett vállalkozó, egyéb módon nem biztosított) 6810 Ft/hó.
Szociális hozzájárulási adó
A munkaviszony vagy tagi jogviszony mellett EVÁS egyéni vállalkozó esetében az adó alapja az EVA alap 4%-a


KATA
****
2014-től lehetőség van havi 75.000 Ft befizetésével 135.250 Ft járulék/ellátás alapot szerezni. ( Az 50.000 Ft/hó 81.300 Ft ellátás alapot keletkeztet)


ÁFA
***
A közismert nevén „folyamatos teljesítésű” szolgáltatások köre leszűkült a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatásokra. (teljesítési időpont=fizetési határidő)
2014. július 1-től az eddig ekként ismert szolgáltatások (pl: bérleti díj, könyvelési díj) teljesítési időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.


Illeték
*****
Illetékmentessé válik a házastársak közötti vagyonmozgás
Az első lakástulajdon megszerzésének illetékére már nem csak a 35 év alattiak kapnak 12 havi kamatmentes részletfizetési lehetőséget.

Illetékkötelessé válik az üdülőhasználati jog, valamint a zártvégű ingatlan és jármű lízing.


Polgári Törvénykönyv
***************
2014. március 15-én lép hatályba az új PTK.
Az ezt követően alakuló KFT-k törzstőke minimuma újra 3 millió forint. A meglévő cégek kötelező tőkeemeléséről még nincs döntés.

Cím

Szirtes út 28/A
Budapest
1016

Telefonszám

+3617852033

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni WebKontento új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése WebKontento számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória