Turán Cintia photographer

Amikor ők tükörbe néznek, azt látják, hogy a fenekük túl nagy, a mellük túl kicsi, a fogsorukban meg legalább egy szemeszternyi szünet van. Az én legkevésbé sem titkos fegyverem az, hogy a megkövült önbizalomhiány alatt is észreveszem a dögöset, a szexit, a csábítót – és a lencse mögül szépen lassan elérem, hogy a legbizonytalanabb lány is szupermodellnek érezze magát, mire a fotózással végzünk. S

zerintem egy fényképész feladata nem az öncélú művészkedés, hanem az, hogy a képeivel változást idézzen elő. Amikor először találkozunk, még feszengnek, nem tudják, mit kezdjenek a testükkel. Ilyenkor egy kis bátorítás, viccelődés és határozottság csodákra képes: amikor már nem érzik magukat célkeresztben, meg tudják mutatni az egyéniségüket - én pedig azért vagyok ott, hogy ezt megörökítsem, és a fotókon keresztül bebizonyítsam a nőknek: igenis szépek. Büszke vagyok rá, hogy az eddigi 5 éves pályafutásom során mennyi negatív énképet döntöttem le, mennyi lány pasizott be az általam készített képeknek köszönhetően - és mennyi jó indokot szolgáltattam a barátaimnak arra, hogy fanatikusnak nevezzenek. A csajok önbizalma mellett ugyanis a leginkább a fotós felszerelésemet szeretem gyarapítani. +5 kg ide vagy oda… Kit érdekel, nem igaz? ☺