25/08/2026
👩👧 „𝕂𝕚𝕤𝕘𝕪𝕖𝕣𝕖𝕜𝕖𝕤? 𝔸𝕜𝕜𝕠𝕣 𝕞𝕒𝕛𝕕 𝕒́𝕝𝕝𝕒𝕟𝕕𝕠́𝕒𝕟 𝕙𝕚𝕒́𝕟𝕪𝕫𝕚𝕜, 𝕞𝕖𝕣𝕥 𝕓𝕖𝕥𝕖𝕘 𝕒 𝕘𝕪𝕖𝕣𝕖𝕜.”
Ismerős mondat?
A kisgyerekes anyákkal kapcsolatban talán az egyik legmakacsabb munkaerőpiaci sztereotípia, hogy a bölcsis, ovis, kisiskolás gyerekek folyton betegek, ezért a szülő – és leginkább persze az anya – állandóan kiesik a munkából.
Kíváncsi voltam, hogy mit mutatnak erről a tényleges adatok. A 2018-as, 2019-es és 2020-as évet vettem elő, mert ehhez sikerült két olyan hivatalos adatbázist találnom, amelyekből egészen jól össze lehet rakni a képet.
📊 Az Eurostat munkaerő-felmérésének adatai szerint 2018-ban Magyarországon 1 129 500 olyan foglalkoztatott volt, akinek a legfiatalabb gyermeke 12 év alatti volt (erre azért van szükségünk, mert gyermekápolási táppénzt – GYÁP-ot – főszabály szerint a gyermek 12 éves koráig lehet igénybe venni).
Eme 1 129 500 fő közül:
👩 469 700 nő
👨 659 800 férfi
🔎 Nézzük a NEAK tényleges GYÁP-adatait:
2018-ban a vizsgált, lezárt esetekben:
👉 318 587 GYÁP-eset volt,
👉 s a jogosultak összesen 1 292 280 GYÁP-napot vettek igénybe.
❓ De mit jelent a GYÁP-eset?
Egy alkalmat, amikor a dolgozó gyermekápolási táppénzt vett igénybe, s emiatt hiányzott a munkahelyéről. Ha valaki januárban otthon marad a beteg gyerekével, majd márciusban újra, az két külön GYÁP-eset. Tehát a 318 587 eset nem 318 587 különböző embert jelent.
Egy GYÁP-eset 2018-ban átlagosan 4,06 naptári napig tartott, azaz egy gyermekápolás miatti hiányzás átlagosan 4,06 nap volt (a GYÁP-ot naptári napra folyósítják, azaz nem munkanap!).
Az 1 129 500 kisgyermekes foglalkoztatottra összesen 1 292 280 GYÁP-nap jutott.
Ez átlagosan:
👉 1,14 GYÁP-nap/foglalkoztatott/év.
Ismétlem: 1,14 nap!!!
Persze az átlaggal óvatosan kell bánni, aki egy kicsit is foglalkozott statisztikával, az ezt tudja. Hogy ez mit jelent a gyakolatban? Azt, hogy van, aki egyszer sem marad otthon a gyermeke betegsége miatt az adott évben, más pedig többször is egy év alatt.
Ezért nézzük meg inkább, hogy matematikailag hogyan oszolhatott meg ez a 318 587 GYÁP-eset. (Figyelem, most játék következik a számokkal, lemodellezek néhány esetet, hogy érthetőbb legyen.)
Ha minden egyes eset más gyermekes foglalkoztatotthoz tartozott volna (azaz senki nem volt 2x GYÁP-on abban az évben), akkor 318 587 fő ment egyszer GYÁP-ra. Ez a kisgyermekes foglalkoztatottak 28,2%-a. Vagyis még ebben a szélsőséges esetben is több mint 71,2 %-a (!) a kisgyermekes foglalkoztatottaknak egyszer sem ment GYÁP-ra az egész évben.
Ha minden érintett kétszer ment GYÁP-ra, akkor kb. 159 ezer dolgozóról beszélünk, vagyis a kisgyermekes dolgozók 14,1%-a volt érintett gyermekápolás miatti hiányzásban, s 85,9 %-uk nem hiányzott egyszer sem a gyermeke betegsége miatt abban az évben.
Ha háromszor, akkor kb. 106 ezer dolgozóról beszélünk, vagyis 9,4%-a hiányzott a kisgyerekes dolgozóknak a gyermek betegsége miatt munkából.
Ha hatszor, akkor kb. 53 ezer ember, vagyis 4,7%... folytassam még❓
És most nézzük azt a brutál sztereotípiát, hogy „a kisgyerekes szülő állandóan hiányzik”. Tegyük fel, hogy van, aki minden hónapban egyszer GYÁP-ra megy. A 318 587 éves GYÁP-esetből legfeljebb kb. 26 550 ilyen dolgozót lehetne "kihozni". Ez az 1 129 500 kisgyermekes foglalkoztatott mindössze 2,35%-a, azaz ha tényleg vannak olyan kisgyermekes dolgozók, akik minden hónapban egyszer GYÁP-ra mennek, akkor ez aö összes gyermekes foglalkoztatott kevesebb, mint 3%-ára igaz, s 97%-uk nem hiányzik egy napot sem abban az évben. (Ugye ezt az utóbbi lemodellezett esetet elolvasva már mindenki érti, hogy 3%-ból "következtetni" a maradék 97% hiányzására miért nagy hiba...)
❓ És mi a helyzet kifejezetten az anyákkal❓
Mert ugye tudjuk, hogy gyermekápolási táppénzre jellemzően ők mennek, s az előbbi adatok foglakoztatottra vonatkoztak (azaz férfiakra és nőkre vegyesen).
📊 A NEAK adatai szerint a nőkhöz 281 653 lezárt GYÁP-eset és 1 135 774 GYÁP-nap tartozott 2018-ban. Az Eurostat szerint pedig 469 700 dolgozó nő nevelt 12 év alatti gyermeket.
Ez azt jelenti, hogy egy kisgyermekes dolgozó nőre átlagosan:
👉 2,42 GYÁP-nap jutott egy egész évben.
Ha pedig azt feltételeznénk, hogy ugyanazok az anyák minden hónapban egyszer GYÁP-ra mentek, akkor ehhez kb. 23 500 nő kellett volna. Ez a kisgyermekes dolgozó nők csak 5%-a, míg ebben a feltételezett esetben a maradék 95%-nyi dolgozó nő egyszer sem hiányzott a gyermeke betegsége miatt abban az évben❗
📌 Nem állítom, hogy nincs olyan anya, akinek a gyereke sokszor beteg. Persze hogy van. És azt sem, hogy egy bölcsődés mellett ugyanolyan könnyű megoldani a betegségeket, mint egy tízéves mellett. Az is biztos, hogy minél kisebb a gyermek, annál több GYÁP nap "megy" el, annál többet hiányzik a foglalkoztatott, s ahogy nőnek a gyerekek, kevesebb napot lehet igénybe venni, s kevesebbet is betegek. Tehát a fent említett átlagos 2,4 GYÁP nap / év bizonyára valamennyivel magasabb, ha a gyermek kisebb és alacsonyabb, ha a gyermek idősebb. Valamennyivel...
De az országos adatokból nagyon nem az látszik, hogy a kisgyerekes munkavállalók tömegesen és folyamatosan esnének ki a munkából a beteg gyerek miatt!!!
Van, aki sokat hiányzik. Van, aki keveset. És nagyon-nagyon sokan vannak, akik egyáltalán nem és vannak, akik csak ritkán vesznek igénybe GYÁP-ot.
Talán ideje lenne ezt is figyelembe venni, amikor egy kisgyerekes anya önéletrajza kerül az asztalra, vagy amikor azon gondolkozik a főnök, a HR-es, hogy miért nem kéne visszavenni a GYES végén az édesanyát...
𝓜𝓮𝓰𝓳𝓮𝓰𝔂𝔃𝓮́𝓼 𝟏:
2019-re és 2020-ra is hasonló adatok jönnek ki:
2019: 0–11 éves gyermeket nevelő foglalkoztatott 469 600 nő és 659 500 férfi, összesen 1 129 100 fő. A lezárt GYÁP-esetek száma 328 638, a hozzájuk tartozó GYÁP-napok száma 1 291 472. Egy GYÁP-eset átlagosan 3,93 nap volt. Egy kisgyermekes foglalkoztatottra átlagosan 1,14 GYÁP-nap/év, ezen belül a nőkre 2,44 nap, a férfiakra 0,22 nap jutott.
2020: 0–11 éves gyermeket nevelő foglalkoztatott 443 600 nő és 660 500 férfi, összesen 1 104 100 fő. A lezárt GYÁP-esetek száma 263 355, a GYÁP-napok száma 1 257 480. Egy GYÁP-eset átlagosan 4,77 nap volt. Egy kisgyermekes foglalkoztatottra átlagosan ismét 1,14 GYÁP-nap/év, ezen belül a nőkre 2,50 nap, a férfiakra 0,22 nap jutott. A NEAK 2020-as évkönyve az országos GYÁP-adatoknál szintén kb. 5 napos átlagos esetidőt mutat
𝓜𝓮𝓰𝓳𝓮𝓰𝔂𝔃𝓮́𝓼 𝟐:
Azért dolgoztam a 2018–2020-as adatokkal, és nem a legfrissebb évekkel, mert 2021-től megváltozott a foglalkoztatott definíciója az uniós munkaerő-felmérésben. Ettől kezdve foglalkoztatottnak számítanak azok a gyermekgondozás miatt tartósan távol lévők is, akik a távollét előtt dolgoztak, pénzbeli ellátást kapnak, és visszatérhetnek még a munkahelyükre. A KSH külön jelzi, hogy ezek az emberek 2020 végéig még inaktívnak vagy munkanélkülinek számítottak. Ez a mi számításunkat torzítaná: a nevezőben olyan kisgyermekes szülők is megjelennének „foglalkoztatottként”, akik valójában éppen hosszabb gyermekgondozási távolléten vannak, tehát nem tudnak GYÁP miatt kiesni a munkából, hiszen eleve nem dolgoznak. Ezért a 2018–2020-as adatok alkalmasabbak arra, hogy azt vizsgáljuk, egy ténylegesen dolgozó kisgyermekes szülő milyen gyakran és hány napra esik ki a munkából a gyermeke betegsége miatt.
Források: Eurostat Labour Force Survey (lfst_hhacwnc), Magyarország, 2018, 2019, 2020 – foglalkoztatottak a legfiatalabb gyermek életkora és nem szerint; NEAK Statisztikai Évkönyv 2018, 2019, 2020, lezárt táppénzes esetek a táppénz jellege és nem szerint.
