Klausz Kft

29/07/2026

Van egy pont minden fejlődésben, amikor már nem a tudásunk hiányzik.
Hanem az, hogy túllépjünk a saját belső korlátainkon.
Sokáig azt hisszük, hogy még egy könyv, még egy képzés, még egy módszer visz előre. Pedig eljön az a pillanat, amikor már nem új ismeretre van szükségünk, hanem arra, hogy felismerjük, mi az, ami bennünk tart vissza.
Ha ezt nem vesszük észre, könnyen belekerülünk a mókuskerékbe: egyre több energiát fektetünk bele, miközben valójában ugyanott maradunk.
Erről a felismerésről írok a legújabb cikkemben.
A teljes cikket itt éred el:
https://klausz.hu/2026/07/28/a-valtozas-valodi-termeszete/

Van egy pont minden fejlődésben, amikor már nem a tudásunk hiányzik.Hanem az, hogy túllépjünk a saját belső korlátainkon.Sokáig azt hisszük, hogy még egy könyv, még egy képzés, még egy módszer visz előre. Pedig eljön az a pillanat, amikor már nem új ismeretre van szükségün...

20/07/2026

Sokan most azt mondják:
„Majd szeptemberre beindulnak a dolgok.”
Érthető reakció. Amikor bizonytalanná válik a környezet, ösztönösen kivárunk. Azt reméljük, hogy hamarosan minden visszatér a régi kerékvágásba.
De mi van, ha éppen ez a legnagyobb csapda?
A válság nem akkor kezdődik, amikor már látszik. Csak akkor válik láthatóvá az, ami már régóta változásért kiált.
Ez a cikk nem költségcsökkentésről, nem leépítésről, és nem újabb válságkezelési technikákról szól.
Sokkal inkább arról, hogy hogyan lehet úgy reagálni a változásra, hogy közben ne veszítsük el önmagunkat, az értékeinket és azt, amiért annak idején vállalkozni kezdtünk.
Ha most Te is keresed az irányt, talán találsz benne egy olyan gondolatot, amely segít más szemmel ránézni a helyzetedre.

Sokan most azt mondják:„Majd szeptemberre beindulnak a dolgok.”Érthető reakció. Amikor bizonytalanná válik a környezet, ösztönösen kivárunk. Azt reméljük, hogy hamarosan minden visszatér a régi kerékvágásba.De mi van, ha éppen ez a legnagyobb csapda?A válság nem akkor kezdő...

13/07/2026

Az utóbbi időben egyre ritkábban próbálok bárkit meggyőzni arról, hogy használjon AI-t. Nem azért, mert kevésbé tartom fontosnak. Hanem mert rájöttem, hogy ez nem meggyőzés kérdése.
Van, aki már napi szinten dolgozik vele, és van, aki még csak nézegeti. Ahogy egy kerékpárra sem lehet rábeszélni valakit addig, amíg nem érzi, hogy érdemes lenne megtanulnia használni.
Sokkal jobban foglalkoztat egy másik kérdés: Mi történik azokkal, akik már együtt dolgoznak az AI-jal?
Nem azt látom, hogy kevesebbet dolgoznak. Hanem azt, hogy hirtelen olyan dolgokra is képessé válnak, amelyek korábban egyszerűen túl sok időt, túl sok energiát, vagy túl sok szakértelmet igényeltek.
Talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy mire képes az AI. Hanem az, hogy mit kezd az ember azzal, amikor hirtelen több képessége lesz.
Ha elolvastad, szívesen veszem az észrevételeidet és a gondolataidat a témával kapcsolatban. Fontosnak tartom azonban, hogy nem az a kérdés, jó vagy rossz-e az AI. Ez ma már egy olyan körülmény, amelyhez alkalmazkodnunk kell, és a teljes elutasítás - különösen megismerés nélkül - éppen akkora hiba, mint olyan rendszerekben gondolkodni, amelyekben teljes mértékben az AI dolgozik emberi felügyelet és részvétel nélkül. Ezért inkább arra keressük a választ, milyen kapcsolatot kell kialakítanunk vele ahhoz, hogy az emberi fejlődés hasznos részévé válhasson.
Erről írtam ezt a cikket.

Az utóbbi időben egyre ritkábban próbálok bárkit meggyőzni arról, hogy használjon AI-t. Nem azért, mert kevésbé tartom fontosnak. Hanem mert rájöttem, hogy ez nem meggyőzés kérdése.Van, aki már napi szinten dolgozik vele, és van, aki még csak nézegeti. Ahogy egy kerékpárra se...

06/07/2026

Meghívó
Mikor beszélgettél utoljára valakivel úgy a vállalkozásodról, hogy nem tanácsot kaptál, nem helyeslő bólogatást, hanem a beszélgetés végére tisztábban kezdtél látni?

Ha vezetőként most azon gondolkodsz, hogyan tovább, a nyár talán a legjobb időszak arra, hogy kiszakadj a napi működésből, és távolabbról is ránézz arra, merre érdemes továbbmenni.

Sokat írtam vezetésről, szervezetekről és fejlődésről (https://klausz.hu/category/gondolataim/) Valójában azonban mindig ugyanarról gondolkodom: hogyan lehet olyan vállalkozást építeni, ahol az eredményesség és az értékképzés egyszerre van jelen, és amelyre bármikor büszkén tekinthet vissza mindenki, aki részese volt.

A nehézségekre - amelyekből most jut bőven a cégvezetőknek - nem érdemes problémaként tekinteni. Inkább jelzések. Lehetőségek arra, hogy vezetőként új szintre lépjünk. Sokszor éppen egy elakadás a legjobb gyorsítósáv a fejlődéshez.

Nem szeretnék kész recepteket adni, nem hiszek bennük, mert minden helyzet más. Inkább segítek más szemszögből ránézni arra, ami most foglalkoztat.

Ha úgy érzed, hogy az írásaim alapján érdemes lenne beszélgetnünk a vállalkozásodról, hívj fel. Üljünk le egy kávéra, mindenféle elköteleződés nélkül. Lehet, hogy a beszélgetés végére éppen azt a vezetői tisztánlátást találod meg, amelyre most szükséged van.

Ha pedig nem te vagy az, akinek ez most szól, de eszedbe jutott közben egy vezető barátod, akinek hasznos lehetne egy ilyen beszélgetés, örülök, ha elküldöd neki ezt a bejegyzést.

Elérhetőségeimet itt találod: https://klausz.hu/kapcsolat

05/07/2026

A motiváció hiányára gyakran személyes gyengeségként tekintünk. Pedig sokszor nem a motivációval van probléma, hanem azzal a környezettel, amelyben a motivációs rendszerünk működik.
A technológia olyan gyors jutalmakat kínál, amelyekhez szinte semmilyen erőfeszítés nem szükséges. Idővel az agy ezt kezdi a leghatékonyabb útnak tekinteni, miközben a valódi fejlődéshez továbbra is kitartó munka vezet.
A kérdés ezért nem az, hogyan legyünk motiváltabbak, hanem az, hogyan állítsuk helyre az erőfeszítés, az eredmény és a jutalom természetes kapcsolatát.
Erről szól ez a cikk.

A motiváció hiányára gyakran személyes gyengeségként tekintünk. Pedig sokszor nem a motivációval van probléma, hanem azzal a környezettel, amelyben a motivációs rendszerünk működik.A technológia olyan gyors jutalmakat kínál, amelyekhez szinte semmilyen erőfeszítés nem szüksé...

17/06/2026

Amikor valaki kiég, a figyelem szinte mindig rá irányul. Hogyan segíthetünk neki? Mit kellene másképp csinálnia? Hogyan tudna jobban vigyázni magára?
Pedig a kiégés sokszor nem ott kezdődik, ahol észrevesszük.
Lehet, hogy a valódi ok nem a túl sok munka, hanem azok a kapcsolatok, együttműködési nehézségek és kimondatlan feszültségek, amelyek napról napra elszívják az energiát.
Mi van, ha a kiégés nem egyéni probléma, hanem egy közösség működésének tünete?

Gondolkodjunk közösen, mert úgy könnyebb.

09/06/2026

Vezetőként könnyű azt gondolni, hogy a problémák oka odakint van.
A munkatársakban, az ügyfelekben, a piaci környezetben vagy egyszerűen a szerencsétlen körülményekben. És valóban: ezek mind hatnak a működésükre.
De mi van akkor, ha ugyanazok a helyzetek újra és újra visszatérnek?
Ha mindig hasonló nehézségekbe ütközünk, érdemes feltenni egy kényelmetlen kérdést:
vajon mi az, amit én viszek bele ezekbe a helyzetekbe?
A szervezet működésében sokszor visszatükröződik a vezető működése. A döntései, a félelmei, a megszokott mintái és az is, amire nem akar ránézni.
Ezért a valódi változás gyakran nem a szervezetben kezdődik. Hanem a vezetőben.
A cikk erről a belső nézőpontról szól.
https://klausz.hu/2026/06/09/a-szervezeti-valtozas-a-vezetoben-kezdodik/

Vezetőként könnyű azt gondolni, hogy a problémák oka odakint van.A munkatársakban, az ügyfelekben, a piaci környezetben vagy egyszerűen a szerencsétlen körülményekben. És valóban: ezek mind hatnak a működésükre.De mi van akkor, ha ugyanazok a helyzetek újra és újra visszatérn...

19/05/2026

Sok szervezet nem a fejlődésre van optimalizálva.
Hanem arra, hogy semmi ne változzon.
És minél régebb óta működik, annál profibb lesz abban, hogyan ölje meg az új ötleteket.
- Túlterheltséggel.
- Kritikával.
- Passzív ellenállással.
- Kiközösítéssel.
- „Nincs rá idő.” mondatokkal.
A legdurvább mégsem ez.
Hanem az, hogy ezt többnyire nem rossz szándékból csinálják az emberek.
Egyszerűen nincs egy közös küldetés, ami fontosabb lenne számukra, mint a megszokott működés biztonsága.
És ezért fullad kudarcba a legtöbb változtatási kísérlet. Még akkor is, amikor mindenki tudja, hogy szükség lenne rá.
A teljes cikket itt éred el:

Sok szervezet nem a fejlődésre van optimalizálva.Hanem arra, hogy semmi ne változzon.És minél régebb óta működik, annál profibb lesz abban, hogyan ölje meg az új ötleteket.- Túlterheltséggel.- Kritikával.- Passzív ellenállással.- Kiközösítéssel.- „Nincs rá idő.” mondato...

04/05/2026

Volt már olyan érzésed, hogy: dolgoztok, pörögtök, jönnek a munkák… de valahogy mégsem áll össze a működés?
Egyre több a feladat, egyre nagyobb a terhelés,
és közben nincs idő:
– átgondolni
– tanulni
– rendet rakni
És mindig az a válasz, hogy: „majd a következő projektnél jobban csináljuk”
Csak az a következő projekt is pont ugyan ilyen lesz.
Erről szól az új cikkem.
Arról, hogy miért keverjük össze a növekedést a fejlődéssel, és miért vezet ez előbb-utóbb széteséshez.
👉 Ha csak növekedsz, szétesel
Ha ismerős, érdemes elolvasni.

Volt már olyan érzésed, hogy: dolgoztok, pörögtök, jönnek a munkák… de valahogy mégsem áll össze a működés?Egyre több a feladat, egyre nagyobb a terhelés,és közben nincs idő:– átgondolni– tanulni– rendet rakniÉs mindig az a válasz, hogy: „majd a következő projektné...