12/03/2021
A Vízügy és a tudomány közös centenáriuma!
Kevesen tudják, hogy a 2001. márciusi nagy tiszai árvíz 20. évfordulója egyben 20. évfordulója a hazai (és mondhatjuk európai) korszerű hydroinformatikának is. Cégünk, a HYDROInform Bt. évekkel korábban kezdte fejleszteni azt a hidroinformatikai modellező és előrejelző rendszert (a DIWA-HFMS-t), amelyet első alkalommal élesben (on-line) éppen ezen árvízi események okán vetettünk be közös együttműködésben a FETIVIZIG és az OMSZ szakembereivel. Nagy pillanatok voltak ezek. Nem csupán hazánkban, de Európában sem tudok ehhez hasonlatos éles bevetésről. Elsőként alkalmaztunk árvízi előrejelzéshez térben osztott földfelszíni és alatti adatokat (domborzat, növénytakaró, talajtextúra stb.) valamint csapadékradar adatokat is árvízi folyamatok várható alakulásának valós idejű becslésére.
Büszkén állíthatjuk, hogy ezek voltak azok a napok, amikortól a hidroinformatika kilépett az akadémiai kutatói keretek közül, és végérvényesen elindított egy dimenzióváltást az alkalmazott földtudományok területén.
Azóta sokat fejlődött az akkor vízre bocsátott "DIWA-HFMS"modellrendszerünk, és a 20 év elteltével napjainkra egy teljesen automatikusan működő hidroinformatikai szoftverrendszerré nőtte ki magát.
Most, az évforduló kapcsán a mai ismereteink, akkurátusan homogenizált adataink, és a korábbinál sokkal fejlettebb matematikai (hidroinformatikai) modellrendszerünkkel lefuttattuk azt a forgatókönyvet, hogy vajon mi lenne, ha a mai, megváltozott, megerősített, megmagasított gátrendszer körülményei mellett bekövetkeznének ugyan azok a meteorológiai peremfeltételek. Ennek a kísérletnek az eredményeit mutatják a riportomhoz csatolt ábrák. A 2001.03.03-05 között lehullott hatalmas mennyiségű csapadékot most újra levezettük a vízgyűjtőn, majd négy kiemelt hazai vízmércén ábrázoltuk annak várható folyamatát. Azt hiszem, az eredmények nem meglepőek! Az azóta az Ukrán oldali Tisza és mellékfolyóinak töltés-megmagasítási munkálatainak „köszönhetően” nálunk a Magyar Tisza-szakaszon a 20 évvel ezelőttinél sajnos jóval veszélyesebb helyzet alakulhatna ki, hiszen az a víztömeg, ami 20 évvel ezelőtt Ukrajnában kilépett a medréből, azt napjainkban egy hasonló esetben a „nyakunkba” kapjuk. Fontos, és alapvető adatokat szolgáltatnak ezek a modellkísérletek az árvízi védekezés tervezéséhez. És ezért épültek a Felső-Tiszai árvízi vész-tározók, és emelték meg a töltéseket, hogy az ilyen helyzetet kezelni tudja a vízügy.