Könyvelés, adótanácsadás

07/07/2016

Megnyílt a lehetőség a Norvég Királyságban letelepedett adóalanyok különös szabályok szerinti áfa-visszatérítésére

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) 2016. június 16-ától hatályba lépett új rendelkezései alapján a Norvég Királyságban letelepedett adóalanyok részére is adható a különös szabályok szerinti áfa-visszatérítés, amit azon beszerzéseik esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2014. január 1. napjára esik vagy azt követi.

Figyelem!

Tekintettel arra, hogy a külföldi adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatérítési szabályok szerint a 2014. évi beszerzésekkel kapcsolatos visszatérítési kérelmeket egyébként 2015. szeptember 30-áig kellett volna benyújtani, átmeneti rendelkezés szabályozza, hogy a különös visszatérítési szabályok feltételeinek megfelelő norvég adóalanyok a 2014. évre vonatkozó kérelmeiket – az erre vonatkozóan az Áfa-törvényben általánosan meghatározott időponttól eltérően – még 2016. szeptember 30-áig benyújthassák. E tájékoztató célja, hogy erre a lehetőségre felhívja a figyelmet.

Emellett fontos tudni, hogy a 2015. naptári évre vonatkozó adóvisszatéríttetési kérelmek benyújtására is – mivel a tárgy naptári évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmeket az Áfa-törvény alapján a tárgy naptári évet követő év szeptember 30-áig kell benyújtani – a 2016. szeptember 30-ai határidő vonatkozik, mely időpontig a kérelmeknek az adóhatósághoz be is kell érkezni.

07/04/2016

29/03/2016

Óriási különbség a családi adó-, illetve járulékkedvezményben

dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő

A gyermekekre tekintettel igénybe vehető személyi jövedelemadó- és járulékkedvezményt két külön törvény szabályozza, így a kedvezmények érvényesítése több eltérést is magában hordoz. Az alábbi cikkben ezeket a különbségeket foglaljuk össze.

Ki jogosult igénybe venni a családi adó-, illetve járulékkedvezményt?

A családi adókedvezmény érvényesítésére jogosult

– az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (kivételt képez a gyermekotthon-, a szociális intézmény vezetője valamint a javítóintézet igazgatója, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka),

– a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; továbbá

– a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal, hogy a jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Ugyanakkor a családi járulékkedvezményt a fentiek szerint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személy akkor veheti igénybe, ha

– biztosított, és
– a családi kedvezményt megosztással érvényesíti a fenti biztosított házastársa, élettársa.

Azaz családi járulékkedvezményt – a családi adókedvezménytől eltérően – a biztosított (illetve annak házastársa, élettársa) veheti igénybe, így a biztosítottnak nem minősülő személy a kedvezményt nem érvényesítheti. Például a kiegészítő tevékenységet folytató személy, a jövedelme alapján fizetendő nyugdíjjárulékból ezzel a kedvezménnyel nem élhet.

Eltérő befizetési kötelezettség és igénybevételi lehetőség

Ha a fentiek alapján a családi adókedvezményre jogosult személynek személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor – az szja-törvény alapján – jogosult a személyi jövedelemadójából a családi kedvezményt érvényesíteni.

Nem igaz ez a családi járulékkedvezmény vonatkozásában. Ha a fentiek alapján családi járulékkedvezményre jogosultnak járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a befizetendő járulékából nem minden esetben érvényesítheti a családi járulékkedvezményt.

Az egyéni- és társas vállalkozó az úgynevezett minimális alapok után akkor is köteles megfizetni a tb-közterheket, ha nincs kivétje, ha nem vesz fel jövedelmet. Azaz az egyéni-, illetve társas vállalkozó járulék-, és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége az alábbiak szerint áll fenn:

– 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér,

– 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese,

– 27 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

Ha például az egyéni vállalkozóként dolgozó fodrász havi kivétje 120 000 forint, akkor nem a havi 120 000 forint lesz a járulékbefizetés alapja, hanem

– a nyugdíjjárulékot havi 129 000 forintból kell megfizetnie (amely 12 900 forint),

– az egészségbiztosítási járulékokat pedig havi 193 500 forintból kell fizetnie (amely 5 805 forint pénzbeli egészségbiztosítási-, és 7 740 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetést eredményez).

Ugyanakkor az egyéni, és társas vállalkozó a családi járulékkedvezményt

– a kivétet,
– az átalányban megállapított jövedelmet vagy
– a személyes közreműködői díjat

terhelő járulékok erejéig érvényesítheti.

Azaz a fenti példánál maradva a járulékkedvezményt csak 120 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékára (4 800 forint), pénzbeli egészségbiztosítási járulékára (3 600 forint) és nyugdíjjárulékára (12 000 forint) lehet érvényesíteni.

Ha azonban a kedvezményre egyébként jogosult egyéni és társas vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, nincs havi kivétje, akkor a járulékbefizetés ellenére nem élhet a családi járulékkedvezménnyel.

Éves elszámoláskor a kedvezmény visszafizetése és igénybevétele

Az adókedvezmény visszafizetésére, illetve további igénybevételére mindig személyi jövedelemadó vonatkozásában kerül sor.

A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

– természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

– ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

– ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nyugdíjjárulékként

nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.

Ugyanakkor a családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor már nem a fenti járulékok vonatkozásában érvényesíthető a kedvezmény. Ez esetben a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, a még igényelhető családi járulékkedvezményt szintén a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.

Forrás: adozona.hu

25/03/2016

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk minden ügyfelünknek !

01/02/2016

http://officina.hu/gazdasag/70-adobevallas-2016-nyomtatvany-hatarido

29/01/2016

Nyilatkozni kell a kedvezményekről

Ezekben a napokban nyilatkozhatnak az alkalmazottak arról, hogy ebben az évben milyen kedvezményekkel csökken a személyi jövedelemadójuk illetve adóalapjuk. A munkáltató ezt figyelembe véve állapítja meg a levonandó adóelőleg összegét. Ha év közben a kedvezmények szempontjából változik a munkavállaló helyzete, új nyilatkozatot kell kitöltenie a munkahelyén.

A legtöbbeknek családi kedvezmény jár, amely az adóalapot, és kiegészítésként – ha az nem teszi ki a teljes keretet – a járulékokat csökkenti. Erről az eltartott családtagok felsorolásával kell nyilatkozni. Közülük meg kell jelölni a kedvezményezett eltartottakat, akik után a családi pótlék is jár. Idén még elég megadni az eltartottak nevét, születési helyét és idejét, édesanyjuk nevét és lakcímét. A gyerekek adóazonosító jelét nem kötelező feltüntetni. A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként, havonta, egy eltartott esetén 10 000 forinttal, két eltartott esetén 12 500 forinttal, három vagy annál több eltartott esetén 33 000 forinttal kevesebb adóelőleg levonását eredményezi. A kedvezmény teljes összegét tehát befolyásolja az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak száma. A kétgyermekes szülők családi kedvezménye idén 25 százalékkal emelkedett, 2019-re pedig a duplájára nő, vagyis gyermekenként, havonta 20 000 forinttal több maradhat a családoknál.

Az első házasok kedvezménye január 1-jétől – legfeljebb 24 hónapig – 33 335 forint, azaz házaspáronként havi ötezer forinttal több jut a kiadásokra. A 24 hónapon belül a kedvezmény abban a hónapban már nem jár, amikor magzatra vagy gyermekre tekintettel először érvényesíthetnek családi kedvezményt a szülők.

Idén havi 5 550 forint személyi kedvezmény jár az adóból azoknak, akik rokkantsági járadékban illetve fogyatékossági támogatásban részesülnek és azoknak, akik olyan betegségben szenvednek, amely súlyos fogyatékosságnak számít.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthetők a nyilatkozatminták és a részletes kitöltési útmutatók.

19/01/2016

Alkalmi munkára fizetendő új összegek

Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) esetén – mivel 2016-ban változott a minimálbér és a garantált bérminimum összege – mennyi a minimum fizetendő napi összeg? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.

Az egyszerűsített foglalkoztatásban minimálisan kifizetendő órabérek 2016-ban:
hirdetés

a minimálbér 85 százaléka, azaz nettó 543 Ft/óra, vagy
a szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 87 százaléka, azaz nettó 646 Ft/óra.

Jogszabályi alap:

A 454/2015. (XII. 29.) kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 129 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint, napibér alkalmazása esetén 5940 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint.

Forrás: adózóna

22/12/2015

Bruttó 111 ezer forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget 2016-ra három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

17/12/2015

Így lehet akár 280 ezer forint adót visszakapni – Számoljon velünk!

Akár 280 ezer forintot is visszanyerhet, akinek van megtakarított pénze és az összevont adóalapba tartozó jövedelem után van elegendő befizetett személyi jövedelemadója, ha nem bankban vagy szekrényfiókban őrzi a pénzét, hanem még most, decemberben olyan befizetésekre fordítja, amelyek alapján rendelkezhet az adó kiutalásáról.

Mint korábbi cikkünkben nemrégiben megírtuk, aki december végéig nyugdíjbiztosítási szerződést köt saját maga, hozzátartozója, vagy bármely más magánszemély javára, a 2015. évi adójából a befizetett biztosítási díj 20 százalékáról, akár 130 ezer forint adókiutalásról is rendelkezhet. Ehhez 650 ezer forintot kell biztosításba fektetnie, amely majd, amikor a biztosított eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, a biztosítási szerződésre kiutalt adóval és az elért hozamokkal együtt nyugdíjszolgáltatásként térül vissza.

Emellett, ha van valakinek megtakarított pénze, azt nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlára és/vagy önkéntes pénztárba történő befizetések alapján az összevont adóalapba tartozó jövedelem (munkabér, megbízási díj, személyes közreműködési díj, vállalkozói kivét, bérbeadásból származó jövedelem, egyéb) további 150 ezer forint adójával is szaporíthatja.

Forrás: adozona.hu

16/12/2015

Elindult a visszaszámlálás ! :)

Ízelítő, Periodika című szakmai folyóiratunk legújabb számából, melyet kizárólag Saldo-tagok körében terjesztünk. - hír,adótanácsadás adózási tanácsadás