ODA AZ ADÓ KFT

ODA AZ ADÓ KFT Adóbevallások készítése Könyvelés, Bérszámfejtés, munkaügy

21/11/2018

KIVA Változások

2018. december 1-jétől a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó feltételnek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárai 1 milliárd forintra emelkednek. A változás lehetővé teszi, hogy a kisvállalkozások szélesebb köre térhessen át a kisvállalati adó alkalmazására.

2019. január 1-jétől hatályba lépő változások
1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik a bevételre vonatkozó értékhatár, melynek a negyedév első napján történő túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.
Kedvezményezett eszközátruházás vagy részesedéscsere esetén is megszűnik a kisvállalati adóalanyiság, az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon.

Az alábbi változások érintik a kisvállalati adó alapját meghatározó tételeket:

Kapott osztalék
A kisvállalati adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a kapott osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett adó összegével csökkentett bevétel összegét. A külföldön megfizetett adó a kisvállalati adóalap megállapításakor csökkentő tételként nem vehető figyelembe.

Személyi jellegű kifizetések fogalmának változása
A kisvállalati adó alapját képezi a béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás is.

Kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmények

Nem képezi a kisvállalati adó alapját a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.

Érvényesíthető kedvezmények:
A szakképzettséget nem igénylő és a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén személyenként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb a minimálbér 50%-ának megfelelő összeg után érvényesíthető kedvezmény.

A Szocho. törvény szerint munkaerőpiacra lépőnek minősülő személy esetén a kedvezmény személyenként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb a minimálbér összege a foglalkoztatás első két évében, valamint a minimálbér 50 %-a a foglalkoztatás 3. évében.

A 3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők esetén a kedvezmény személyenként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb a minimálbér összege a foglalkoztatás első 3 évében, valamint a minimálbér 50%-a a foglalkoztatás 4. és 5. évében.

A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó arányosítási szabály megszűnik, mert részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén is a teljes mértékű kedvezmény vehető igénybe.

21/11/2018

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása 2019. január 1-jétől

Egyablakos rendszer – bizonylatolás
Azon ügyletek tekintetében, amely után az adóalany az adófizetési kötelezettséget az egyablakos rendszer alkalmazásával teljesíti, az ügyletek bizonylatolására annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol az adóalanyt az egyablakos rendszerbe regisztrálták. Tehát egy olyan adóalanynak, akit belföldön regisztráltak az egyablakos rendszerbe, a magyar számlázási szabályokat kell alkalmaznia az egyablakos rendszeren keresztül teljesített ügyletei vonatkozásában.
Az Áfa tv. lehetővé teszi a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok számára az egyablakos rendszerbe történő regisztrációt abban az esetben is, ha ez az adóalany más oknál fogva a Közösség valamely tagállamában már rendelkezik adószámmal.

Fordított adózást érintő módosítások
Belföldi fordított adózás vonatkozik egyes gabonákra és acéltermékekre, az üvegházhatású gázra, valamint meghatározott munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokra. Ez a lehetőség 2022. június 30-ig lesz adott.
A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások Magyarországon a fordított adózást az építőiparon kívüli munkaerő-kölcsönzés, valamint iskolaszövetkezet és közérdekű nyugdíjas szövetkezet által nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a Tanács által jóváhagyott derogáció alapján alkalmazhatja 2020. december 31-ig. A fordított adózás 2021. január 1-jétől hatályát veszti.

Adómentességi jogcímek pontosítása
Levonási jog mellett adómentesek az olyan szolgáltatások (pl. fuvarozás), amelyek közvetlenül olyan termékekhez kapcsolódnak, amely elhagyja az EU területét (pl. termékexport), vagy amely olyan vámeljárás alatt áll, melynek során nem tekinthető vámjogilag szabadforgalomba hozottnak (pl. ideiglenes behozatali eljárás), tehát alapvetően maga a termékkel való végzett ügylet is adómentes.
Ezen szolgáltatások adómentességi feltétele lesz az is, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon adóalany részére nyújtsák, aki a termékkel az adómentes ügyletet végzi. pl. A termékexportot megvalósító fél megbíz egy speditőrt, hogy az fuvarozza el a terméket az EU-n kívülre, majd a speditőr a tényleges fuvarozással egy alvállalkozót bíz meg, akkor a fuvar csak a speditőr és az exportőr tekintetében élvezhet adómentességet, az alvállalkozó fuvarozó és a speditőr között nem.
A hazai joggyakorlatban kialakult tágabb értelmezés miatt szükséges volt jogszabályi szinten ráerősíteni, hogy az emberi szövet, vér, anyatej értékesítésével és az emberi szerv adományozásával szorosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtás mentesítendő az adó alól.

Időszakos elszámolású ügyletek
Amennyiben az adóalanynak az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályok szerint keletkezik adófizetési kötelezettsége, azonban az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját megelőzően az adóalany jogutód nélkül megszűnik, úgy az adófizetési kötelezettség a jogutód nélküli megszűnés napját megelőző napon beáll.

Alanyi adómentesség – pénzforgalmi elszámolás
Az adóalany lehetőséget kap arra, hogy év közben válassza a pénzforgalmi elszámolásra történő átlépést, amennyiben alanyi adómentességet alkalmaz, és az alanyi adómentessége azért szűnik meg, mert a választhatóságra jogosító értékhatárt év közben átlépi.

5%-ra csökken az ESL és UHT tejek áfa mértéke

06/11/2018

Szűkülő Cafeteria lehetőségek 2019

A béren kívül adható juttatások köre jelentősen leszűkül, számos adómentes és egyes meghatározott juttatásként adóköteles juttatás jövőre már munkabérként viseli a közterheket.
• A munkáltató által adott juttatások közül kizárólag a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.
• Az egészségügyi hozzájárulás megszűnik, és beolvad a szociális hozzájárulási adóba. A béren kívüli juttatásokat 19,5 %-os szociális hozzájárulásii adó fogja terheli.
• A béren kívüli juttatások közterhe 34,5%, amely a szociális hozzájárulási adó mértékének tervezett évközi csökkentésével 32,5%-ra csökkenhet.
• Az egyes meghatározott juttatások közterhe változatlanul 40,71%, amely a szociális hozzájárulási adó mértékének tervezett évközi csökkentésével 38,35%-ra csökkenhet.

2019. január 1-jétől egyes meghatározott juttatásként adható juttatások: bérjövedelemként viselik a közterheket.
• munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, pl. cégtelefon magáncélú használata
• hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás
• reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás
• a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén jutatott adóköteles bevétel
• iskolakezdési támogatás,
• helyi utazási bérlet,
• önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás,
• Erzsébet utalvány,
• iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége
Ezen juttatások értékét a munkavállaló béréhez hozzá kell adni, és azzal együtt számfejtve kell megfizetni a közterheket. A munkavállaló által fizetendő közterhek átvállalására nincs lehetőség.
Utalványok, bérletek, belépőjegyek esetén, ha például a munkáltató még 2018. decemberében átadja a színházjegyet a munkavállalónak, akkor az a hatályos szabályok szerint adómentes lehet. Ugyanezen színházjegy januári átadása már bérjövedelmet keletkeztet.
Vagy pl. 2018 végén kiadott 2019-es (akár éves) helyi bérlet 2018 decemberében átadva a hatályos szabályok alapján viseli a közterheket egyes meghatározott juttatásként.
Egyéb juttatások esetében is felmerülhet az idei kifizetés, ha az adott munkáltató még 2018-ban átvállalja és megfizeti például a munkavállaló 2018/19-as tanévre eső tandíját.

Célzott szolgáltatás
A munkáltató kiválaszthatja az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást, pl. gyermek születéséhez, neveléséhez, iskolakezdéséhez, taníttatás költségeihez, az egészségi állapothoz, gyógyszeres és gyógyászati segédeszköz költségekhez, a halálesethez, az egészség-szűrési, egészségmegőrző, betegség megelőző programokhoz, a lakáscélú jelzáloghitel törlesztéséhez adott támogatás.
Szerződésben meg kell határozni a célzott szolgáltatások körét, az erre fordítandó összeget, a szolgáltatás nyújtásának módját, rendjét, határidejét stb.

A csekély értékű ajándék
A csekély értékű ajándék továbbra is adóköteles, ugyanakkor már csak évi egy alkalommal juttatható kedvező adóteher mellett.

Átmeneti szabályok
Kizárólag a még idén kifizetett lakáscélú munkáltatói támogatás adómentes. Ha a munkáltató a 2019. évi törlesztőrészleteket még idén átutalja, feltéve, hogy annak felhasználása is megtörténik 2018-ban.
Lakás vásárlása esetén az idén kifizetett összeget legkésőbb 2019 március 31-ig szükséges felhasználni, és május 31-ig szükséges elszámolni.
Az építés, bővítés, korszerűsítés címén adott lakáscélú munkáltatói támogatást 2019. december 31-ig szükséges felhasználni.
Az idén indított, de 2019-re is átlógó biztosítási évekre még alkalmazhatóak az adómentességi szabályok.

18/10/2018

Változások az egyszerűsített végelszámolási eljárásban

2018. július 1-től korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság is választhat egyszerűsített végelszámolást, melynek feltétele, hogy a cég ne legyen könyvvizsgálatra kötelezett, és a végelszámolást 150 napon belül fejezze be.

Lépései:

1. Határozatot kell hozni a cég jogutód nélküli megszűnéséről, és a végelszámolás elrendeléséről, amelyben meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját.

2. A végelszámoló feladatait a cég vezető tisztségviselői látják el.

3. Be kell jelenteni az egyszerűsített végelszámolás megindítását az adóhatóságnak a 18T201T BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP-on, és annak B. LAP 17-es rovatán.

4. Az ügyvezető feladatai a végelszámolás során:
• A végelszámolás kezdő időpontja előtti 30 napban az üzleti évről tevékenységet lezáró beszámolót készít.
• A végelszámolás kezdő időpontjával végelszámolási nyitó mérleget készít.
• A cég hitelezői a követeléseiket 40 napon belül jelenthetik az ügyvezetőnek.
• A bejelentési határidő letelte után 15 napon belül a követelésekről jegyzéket készít, és 45 napon belül értesíti a hitelezőket a követelésük minősítéséről.
• A végelszámolási nyitó mérleg adatait a hitelezők igénybejelentése, és a vagyoni helyzet felmérése alapján korrigálhatja.
• A cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondhatja
• Az ügyvezető köteles gondoskodni a cég irat anyagának elhelyezéséről.
• Adóbevallást, végelszámolási záró beszámolót, vagyonfelosztási javaslatot kell készítenie.
• A cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, egyesületek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot készít.
• A taggyűlés határozatot hoz a végelszámolás befejezéséről. Dönt a vagyonfelosztásról, a cég tartozásának más által történő átvállalásáról, végelszámoló díjak, költségek viseléséről, és a vagyonkiadás időpontjáról.
• Benyújtja az adóbevallást, a beszámolót letétbe helyezi és közzé teszi.
• Az egyszerűsített végelszámolás befejezését bejelenti az adóhatóságnak, akik elektronikus úton értesítik a cégbíróságot.
• A cég köteles a cégbíróságnak megküldeni az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a végelszámolás befejezéséről rendelkező taggyűlési határozatot, ezt követően a cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből.

5. A cégtörlésről rendelkező végzés meghozatalát követően kerülhet sor a vagyon kiadására.

10/01/2017

Egyéb változások

• A Társasági adó és a vállalkozói SZJA mértéke a korábbi 10%-ról 9%-ra csökkent.
• A SZOCHO mértéke 27%-ról 22%-ra csökkent.
• A KIVA mértéke 16%-ról 14%-ra csökkent.
• A KATA-s vállalkozók árbevétele 6 millió forintról 12 millió forintra emelkedett.
• A főállású KATA-s vállalkozó ellátásainak alapja 50.000 Ft KATA fizetés esetén 90.000 Ft-ra, 75.000 Ft KATA esetében pedig 150.000 Ft-ra emelkedett.
• A korábbi 6%-os és 20%-os EHO 2017.01.01. napjától kivezetésre került. Így nem kell EHO-t fizetni a kamatjövedelmek és a TBSZ (tartós befektetési számlák) lekötési hozamai után.

A munkaerő mobilitását ösztönző változások
A munkába járással kapcsolatos költségtérítés 9 Ft-ról 15 Ft-ra nő 2017.01.01. napjától.
Pontosításra került a munkásszállás fogalma.
A munkáltatónak lehetősége van adómentesen mobilitási célú lakhatási támogatást nyújtani a dolgozójának a foglalkoztatás első 5 évében. Adómentesen adható havonta a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40%-a, a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25%-a, a foglalkoztatás ezt követő 12 hónapjára pedig a minimálbér 15%-át meg nem haladó összeg minősül adómentesnek.
Az adómentes juttatást a törvényalkotó feltételekhez köti:
• a munkáltató a munkavállalóval határozatlan idejű, legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesítsen;
• a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye között legalább 60 km távolság legyen, vagy tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja;
• a munkavállalónak a támogatás nyújtásának időpontjában és a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban ne legyen saját tulajdonú lakása vagy lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri a 60 km-t, vagy tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát.

09/01/2017

A Cafetéria-rendszer változása

2017.-től jelentősen szűkül a kedvező közteher mellett adható béren kívüli juttatások köre:
• éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg és
• a SZÉP kártya bármely alszámlájára a törvényben meghatározott kereteken belül adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak.
Új elem a pénzjuttatás, amely éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetében 100.000 Ft. Fontos, hogy az évközi belépés és kilépés a keretösszeget arányosan csökkenti. Abban az esetben, ha a munkavállaló az éves keretösszeg arányos részét meghaladóan kap juttatást (pl. előre kifizetteti és év közben kilép), abban az esetben ez bérjövedelemként lesz adóköteles, és nem a béren kívüli juttatás szabályai vonatkoznak rá.
A kedvező közteher mellett adható juttatások együttes értéke nem haladhatja meg az éves rekreációs keretösszeget, amely a közszférán kívüli munkavállalók esetében évi 450.000 Ft. A SZÉP Kártya alszámláira vonatkozó keretösszegek változatlanok.
Minden egyéb juttatás amely 2016-ban is volt, idéntől egyes meghatározott juttatásnak minősülnek és nem adhatók kedvező adókulccsal.
Megszűnik az Erzsébet-utalvány kiemelt adójogi szerepe, megszűnik az a korlátozás is, amely a fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványok egyes meghatározott juttatásként való nyújtását kizárta.
A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetében is a szorzó mértéke 1,18-ra csökken és az EHO 22%-ra.

06/01/2017

Változások a személyi jövedelemadóban

A Családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként két eltartott esetében 100.000 Ft adóalapra változott. Egy, illetve három és minden további eltartott esetében a korábban érvényes adóalap kedvezmény marad érvényben 2017-ben, azaz előbbi esetében 66.670 Ft, utóbbi esetben 220.000 Ft eltartottanként.
A 2016-os évről szóló adóbevallásban, a 2017-ben adott adóelőleg nyilatkozatokban kötelező az eltartott adóazonosító jelének feltüntetése. Az Adóhivatal a 25 éven aluli magánszemélyek részére az adóazonosító jelet hivatalból megállapította és 2016. november 30-ig megküldte az érintetteknek.

Az első házasok kedvezménye idéntől feltétel nélkül 24 hónapon át érvényesíthető. Átmeneti rendelkezés, hogy a 2014. december 31. napját követően megkötött házasságokra is alkalmazható a szabály, így a 2015. évi SZJA bevallások önellenőrzés útján módosíthatók.

Változott az ingatlan értékesítésből származó jövedelem figyelési időszaka. Korábban a lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében 5, míg a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében 15 év után nem keletezett adófizetési kötelezettség. 2017. évben már a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében is 5 év a figyelési időszak.

Cím

Csokonai Utca 4. 3/7
Debrecen
4026

Telefonszám

+36306471052

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni ODA AZ ADÓ KFT új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás

Kategória