Új Méhész biztosítás

18/03/2022

Kedves Méhész Barátaim!
Kicsit segítek a döntésben : küldöm a biztosítási "tartalmat"!
Íme :
Általános felelősségbiztosítás - mint alapbiztosítás - az ALFA - volt AEGON - TREND II Vállalati Vagyon- és
Felelősségbiztosítások, Felelősségbiztosítási feltételek, Különös feltételek, Általános felelősségbiztosítási szabályzata
szerint
Kártérítés felső határa: 1 000 eFt/káresemény 3 000 eFt/év
Éves biztosítási díj: 5 000 Ft
Önrészesedés: 20.000 Ft/káresemény, levonásos
Területi hatály: Magyarország
Egyedi megállapodások
Biztosított vagyontárgyak:
Vándor méhészet szabadban lévő 50 db kaptárja ( 55.000 Ft/darab) + védelmi rendszer
Védelmi rendszer típusa: Minox DTC395 típusú vadkamera rendszer vagy amit a Biztosító - leellenőrizve - ELFOGAD! A Biztosító ajánlása : Fekésházy-féle vadkamera rendszer!
Biztosított tevékenység:
vándor méhészet
méhészet tenyész-kód száma: 1003919310
Biztosított vagyon kockázatok:
tűz (kivéve a bármely okból - pl. nyúlós költés - történő kényszer-megsemmisítést, ami állami támogatással lefedett
tevékenység), rongálás (egyedi záradék szerint), lopás, belföldi szállítás közbeni károk (tűz és elemi kár, közúti baleset
egyedi záradék szerint), tiltott vegyszerrel történő permetezés kapcsán előforduló méhveszteség
Szándékos rongálás (vandalizmus):
A jelen záradék alapján, az egyéb feltételek, záradékok és kizárások változatlan érvényben tartása mellett a biztosító az
Alapbiztosítás fedezete alapján és feltételeivel megtéríti a biztosított vagyontárgyakban idegen (harmadik) személy
által okozott szándékos rongálási károkat. A fedezet kiterjed arra az esetre is, ha az elkövetők a rongálást lopás
kísérlete során kötették el.
A fedezet nem terjed ki a biztosított vagyontárgyakon a fenti cselekményekkel összefüggésben okozott felületi
sérülésekre (graffiti).
A jelen záradék szerinti biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosítottnak rendőrségi feljelentést kell tennie,
amelyet a kárbejelentés mellékleteként a biztosítóhoz be kell nyújtania.
Nem minősül a biztosítás által fedezett eseménynek az avulás vagy elhasználódás miatti igény.
A jelen záradék alapján teljesíthető kifizetések felső határa: 500 eFt/káresemény/év
Önrészesedés a jelen záradék alapján teljesített kifizetésekre: 20.000 Ft/káresemény (levonásos)
Biztosított felelősségi kockázatok:
A biztosított kaptárakhoz tartozó méhek általi méhcsípések okozta személyi sérüléses károk.
Területi hatály:
Magyarország, de azon belül a kitelepülés helyszíne (a biztosítás kötésekor érvényes helyszínt meg kell adni) a
bejelentés szerint, illetve ettől eltérő helyszín esetén a helyileg illetékes önkormányzat nyilvántartása szerint
Éves kártérítési limit alkalmazása:
Az egyéb feltételek, kiegészítések, kizárások és záradékok változatlan érvényben tartása mellett a felek a jelen záradék
alkalmazásával megállapodnak abban, hogy a szerződés a biztosítási időszakra vonatkozó (éves) kártérítési limitet is
tartalmaz.
A jelen záradék alapján nem kerül alkalmazásra az Aegon Trend II felelősségbiztosítás szabályzata Általános szerződési
feltételek V. 4. pontja. Helyébe a következő rendelkezés lép:
A biztosító kártérítési kötelezettsége az adott biztosítási időszakra vonatkozóan az ugyanazon biztosítási időszakban
bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel automatikusan csökken. A biztosítási összeg (éves
kártérítési limit) esetleges kiegészítéséről (fedezetfeltöltés), annak lehetőségéről és díjáról a
Biztosított kezdeményezésére a biztosító egyedileg dönt.
A jelen szerződésben az alábbi éves kártérítési limit(ek) kerül(nek) alkalmazásra:
3.000.000 Ft
Szállítási kockázat:
Az egyéb feltételek, kiegészítések, kizárások és záradékok változatlan érvényben tartása mellett a felek a jelen záradék
alkalmazásával megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyakat ért azon
károkra, melyek a telephelyről a munkavégzés helyszínére való kiszállítás és a munkavégzés helyéről a telephelyre való
visszaszállítás során keletkeztek, az alábbiak szerint:
Fedezett veszélynemek: tűz, robbanás, elemi károk, rablás, szállítóeszközt ért baleset
2/6
Területi hatály: Magyarország
Fogalommeghatározások:
I. TŰZ
Tűz biztosítási eseménynek minősül az olyan, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely:
- gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki,
- öntáplálóan,
- terjedőképesen,
- együttes hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében következik be.
Megtéríti a Biztosító a kárt tűzkárként, ha:
a) a tűz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta,
b) a tűz a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban (pl. kazánok, kohók, kemencék,
szárítók, öntőüstök stb.) úgy okozott kárt, hogy valamely váratlan, előre nem látható, meggátolhatatlan okból a
berendezés túlhevült.
A Biztosító a jelen szabályzat alapján a tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződés miatt a biztosított
vagyontárgyakban keletkezett károkat is megtéríti.
A Biztosító nem téríti meg a kárt tűzkárként, ha:
a) az a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín-, és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag,
vegyi folyamat formájában következett be,
b) a tűz magában a biztosított öngyulladt anyagban állt elő, de megtéríti az abból átterjedő tűz által, az egyéb
biztosított vagyontárgyakban okozott károkat,
c) a tűz a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék, szárítók,
edények, öntőüstök stb.) elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés, víz vagy hűtőfolyadék kimaradása
folytán állt elő, illetve ezek hatására, magukban a kiáramló anyagokban keletkezett,
d) a tűz elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben, az alkalmazott elektromos áram, zárlati hő
hatására keletkezett, de megtéríti az azokból átterjedő tűz által, az egyéb biztosított vagyontárgyakban okozott
károkat,
e) a tűz az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség- illetve
áramvédelem kiiktatódása következtében állt elő, de megtéríti az azokból átterjedő tűz által, az egyéb biztosított
vagyontárgyakban okozott károkat,
f) vegyszerek maró hatása, illetve egyéb vegyi folyamatok hatása miatt, az e folyamatoknak kitett anyagokban és
tárgyakban keletkezett,
g) az bármely anyag (növényi vagy állati termék stb.) üzemszerű hőhatásnak kitett feldolgozása közben (nyílt főzés, forró
levegős szárítás stb.), a rendeltetésszerűen használt energia hőhatására a feldolgozás alatt levő anyagban égés,
pörkölődés, elszíneződés vagy alakváltozás miatt állt elő.
II. ROBBANÁS
Robbanás biztosítási eseménynek minősül az olyan, hirtelen energia felszabadulással, zajjal járó rombolás, amely két
egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség által, az elválasztó elem szilárdsági
tulajdonságainak egyidejű megváltozása (roncsolás) miatt vagy mellett keletkezik.
Megtéríti a Biztosító a kárt robbanáskárként, ha a robbanás a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta.
A Biztosító nem téríti meg a kárt robbanáskárként, ha:
a) az céltudatos, tervszerű, előre bejelentett vagy engedélyezett robbantás miatt vagy azzal összefüggésben
keletkezett,
b) az belső égésű motorok, kazánok, hő- vagy energiatermelő gépek és berendezések égésterében a meglévő vagy ott
keletkező nyomás hatására bekövetkező károkat,
c) az a rendeltetésszerű használat során, a megengedett üzemi nyomás túllépése nélkül keletkezett (pl. egy
gőzkazánban), megtéríti azonban az egyéb biztosított vagyontárgyak ebből származó károsodását,
d) az folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a tárolókba, tartályokba betárolt anyag természetes
nyomása (üzemi nyomása) miatt állott elő,
e) üzemi nyomás bármilyen változása miatti károkat (ilyen pl. vízlökés, csőtörés),
f) az berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között
következett be, de megtéríti az egyéb biztosított vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,
g) az hangrobbanásból származik,
h) a kár úgynevezett szabad gázfelhők robbanása miatt következett be.
III. ELEMI KÁROK
1. Villámcsapás
Villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, illetve nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi
tárgy között.
Megtéríti a Biztosító a kárt villámcsapáskárként, ha a villámcsapás gyújtó, égető, hő-, valamint mechanikus romboló,
erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta.
A Biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapás kárként, ha:
3/6
a) az, az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,
b) az magában a villámvédelmi rendszerben következett be és egyéb károsodás nem következett be.
c) a hatóságilag vagy jogszabály által kötelezően előírt villámhárító rendszer vagy tranziens védelmi berendezés
hiányossága, hiánya,
d) a meglévő villámhárító és védelmi berendezések karbantartásának elmulasztása miatt következett be.
2. Vihar, árvíz, felhőszakadás
A vihar olyan légmozgás, amelynél a szél vagy széllökés sebessége eléri vagy meghaladja az 54 km/óra küszöbértéket. A
szélsebesség igazolása, szükség esetén az Országos Meteorológiai szolgálat igazolása alapján történik.
Megtéríti a Biztosító a kárt viharkárként, ha:
a) a vihar felületekre kifejtett nyomó- vagy szívóhatása, illetve a vihar által sodort, kidöntött tárgyak a biztosított
vagyontárgyak károsodását okozzák.
b) a biztosított épületek vihar által megrongált nyílászáróján, illetve az építésügyi szabványok által végleges fedésként
elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésén, valamint vihar okozta falazati résen keresztül, a
viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozza.
A Biztosító nem téríti meg a kárt viharkárként, ha az:
a) az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),
b) a szabadban tárolt gépekben, berendezésekben vagy készletekben, termékekben (egyebek mellett állatokban, a
lábon álló növényzetben, a learatott, leszedett, földből kiszedett stb.), szabadon tárolt terményekben, takarmányokban,
továbbá az ezek tartására használt anyagokban,
c) az épületek, építmények üvegezésében, üvegfalában, valamint az üvegházakban, fólia- vagy egyéb sátrakban,
d) csapadék vagy beömlő csapadék víz által az épületek külső vakolatában, burkolatában és festésében,
e) egyéb kár nélkül, gombásodás, penészesedés formájában keletkezett,
f) a helyiségeken belül keletkező légmozgások által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett.
Árvíz biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az
azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével okoz.
Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a 10 perc
időtartamon túl, 0,5 mm/perc intenzitással lehullott, nagy mennyiségű csapadék víz a vagyontárgyakban elöntéssel vagy
rongálással okoz.
A Biztosító nem téríti meg a kárt árvíz- és felhőszakadáskárként, ha az:
a) hullámtérben vagy nyílt ártérben, nem mentett árterületen lévő bármilyen vagyontárgyban keletkezett,
b) a vízbefogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben,
víztározókban és hasonlókban, valamint az ezekben levő állatállományban keletkezett,
c) a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, belvíz, talajvíz, buzgár által keletkezett,
d) talajerőben, illetve talajszerkezetben szerves és műtrágyák kilúgozása folytán keletkezett,
e) hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvíz-megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült kár- és
költségként keletkezett,
f) talajszint alatti padozatú épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett vagyontárgyakban, készletekben
keletkezett, kivéve, ha azokat nem tárolták legalább 15 cm-rel a padlószint felett,
g) egyéb kár nélkül, gombásodás vagy penészesedés formájában következik be.
A biztosítási kockázatviselés szempontjából:
- hullámtér: a folyó és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület,
- nyílt ártér: az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér, azzal, hogy a terület minősítésének alapja az illetékes vízügyi
hatóság besorolása.
4. Földmozgáskárok
Földmozgás biztosítási eseménynek minősül
a) a földrengés, így megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5.
fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz,
b) a föld- és kőomlás és így megtéríti a Biztosító a föld- vagy kőomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott
károkat.
Ismeretlen földalatti építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti a Biztosító azokat a
károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Nem
ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkezése előtt a Biztosított (Szerződő) vagy
az illetékes hatóság tudott.
A Biztosító nem téríti meg a kárt földmozgáskárként, ha az:
a) az alapok alatti talajmozgással, a bányaműveléssel, a felhagyott bányákkal, a föld-, kavics és kőzetkitermeléssel
kapcsolatosan, valamint az épületek nem megfelelő alapozásával és víz elvezetésével kapcsolatos üregek beomlása,
talajsüllyedés, a padozat alatti feltöltések ülepedése miatt,
4/6
b) a lecsúszott vagy leomlott föld vagy kőzet elszállításának, az ismeretlen üreg tömedékelésének, valamint új
földvédőmű (támfal stb.) építésének költségei miatt,
c) a kő- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban keletkezett.
IV. RABLÁS
Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a
Biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést
alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha
a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség
elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
V. SZÁLLÍTÓESZKÖZT ÉRT BALESET
A biztosító nem tekinti a szállítóeszközt ért balesetnek azt a kárt, ami kizárólag a rakományként szállított biztosított
vagyontárgy nem megfelelő vagy hiányos rögzítése miatt keletkezett.

03/01/2022

Kedves Méhész Barátaim!
Máig aktuális a méhész biztosítás!
Várom érdeklődő telefonotokat, email-jeiteket !
Barátsággal : NagyVili

18/09/2020

Kedves Méhész Barátaim!
Várom érdeklődő megkereséseteket!

29/03/2020

Kedves Méhész Barátaim!
Amíg ez a vírus-mizéria el nem csitul, csak a járvány kikerülésével, a méhész munkálatok lehetséges megkezdésével kapcsolatos friss híreket teszem ki, osztom meg Veletek! :3

10/03/2020

Kedves Méhész Barátaim!
Frissítettem a Méhészbiztosítás anyagát!

19/02/2020

Kedves Méhész Barátaim!
Frissítettem a Méhészbiztosítás anyagát!

30/12/2019

30/12/2019

Minden Kedves Méhész Ügyfelemnek és Barátomnak :
Boldog Új Évet Kívánok!
NagyVili.

19/12/2019

Barátaim az Úrban!
Újabb cikk jelent meg, azonnal közlöm is!

Szigorúbban védenék a méheket

A méhek és más beporzók védelmének szigorúbb szabályozását kérte az Európai Parlament az Európai Bizottságtól. Az állásfoglalás célzottabb intézkedéseket kíván annak érdekében, hogy meg lehessen állítani a beporzó rovarok számának drasztikus csökkenését. Az állásfoglalás arra is felszólítja a bizottságot, hogy vezessen be közös európai indikátort a növényvédő szerek csökkentésének mérésére.

Hátha lesz már foganatja a természetes felháborodásnak! :3

03/12/2019

KEDVES MÉHÉSZ BARÁTAIM!
Egy cikket hozok Nektek - okulásul - hogy mennyire buta és előre nem látó az ember!
Olvassátok szörnyülködve és törjétek/ törjük a fejünket, hogyan lehet a választott vezetőink véleményét, felfogását megmásítani?

Darvas Béla

Az Európai Bizottság és a méhek
Homo absurdus

PUBLICISZTIKA - LXIII. évfolyam, 47. szám, 2019. november 22.

Sok írás született már a beporzó rovarok védelméről, de valahogy mégsem érnek célt. Elolvassuk, majd lapozunk. Hát már a Futrinka utcában is bajok vannak? A biológus szerzők – ha akadnak egyáltalán – küzdenek a szakmai részletekkel. Mindent az olvasó figyelméért, de meddig mehet el egy szakember az egyszerűsítéssel? Időközben viszont – mert a megoldás elnapolása pénzt fial – az ipari érdekkijárók, majd a meggyőzött hivatalviselők, egyszersmind politikusok nyomulnak a kérdésben ezerrel. Simán elintézik azt is, amit nem lenne szabad. Miért éppen a bolhaporokkal van ismét baj? Ki fogja etetni a tízmilliárd embert, akire várunk, s ami közben az ellátási katasztrófa automatikusan bekövetkezik? A méhészek és az érdekükben állandóan kiakadó természetvédők siránkoznak? Csakhogy ez esetben sokkal többről van szó. Az emberiség érdeke a megporzó rovarok védelme, és közöttük kiemelten a méhalkatúaké. Európában a haszonnövényeink közel nyolcvan százaléka rovarbeporzású, vagyis beporzó rovarok nélkül nem hoznak termést. Lehetetlen, hogy ne érdekelje ez a fenntarthatóság felé törekvő társadalmakat. Valóban ilyet építünk nálunk?

Nem lényegtelen, hogy a megporzó rovarok miként reagálnak arra az agrokemizálásra, amire az igen szerény tehetségünkből eddig futotta. A környezettoxikológiai tudásunkkal való szembesülés elnapolása, a jogi kiskapukon keresztül való folyamatos közlekedés az emberi civilizáció öngyilkossági formáinak egyike. Nem tévesztettem el! Érdemes a lehetőségek határát a végletekig tágítani, belépni a piros mezőbe? Nem véges a Földnek az önmérsékletet tanúsítani képtelen embert eltartó képessége? Eszünk majd sáskát, tücsköt és pondrót, műhúst meg efféléket? Jöhet a fényevés is?

Nem létezik gazdaságos növénytermesztés beporzók nélkül – a végén a jelenlegi 7,7 milliárd társunknak sem lesz élelmiszer – és az állattenyésztés jelenlegi formái is összeomlanak takarmánynövények hiányában. Kína és India (egyenként most közel 1,4 milliárd) túlnépesedése elképesztő. Hozzájuk képest Európa (0,75 milliárd) a szaporodás helyett az elöregedéssel küzd. Fussunk neki ismét, hiszen a méhek ügyében most az Európai Bizottság (javaslattevő) és az Európai Parlament (döntéshozó) képviselői kerültek szembe egymással. Érdekes találkozás ez önmagunk változataival. Vitatkozunk még csöppet, a beporzók pedig közben pusztulnak.

Az Európai Parlament most az Európai Bizottság javaslatát – amely lazítana a méhekkel kapcsolatos toxikológiai előírások szigorúságán – 533 szavazattal (76 százalék), 67 ellenszavazat és 100 tartózkodás mellett elutasította, s a bizottság most ismételhet. Elgondolkozhatunk azon, hogy a 16 tagállam (28‑ból) miként lobbizhat növényvédelmi célok mellett, ha ugyanezen államok európai parlamenti képviselőinek többsége helyteleníti az intézkedések felpuhítását. Tagállami szinten a növényvédőszer‑engedélyezésben dolgozók vajon miként képviselhetnek eltérő véleményt? Azt gondolnák, hogy azért, mert a véleményüket független tudományos tényekre alapozva hozzák, de ez esetben szó sincs erről. A nemzetközi szakirodalom a rovarölő szerek méhekre gyakorolt mellékhatásait kendőzetlenül mutatja. Ezen a ponton a hazai állapotokra utalok, hiszen a növényvédő szerek megítélését normális körülmények között a mezőgazdasági, a környezetvédelmi és az egészségügyi tárcáknak kellene egyenlő felekként megtárgyalni.

Nálunk azonban erről szó sincs, hiszen a környezetvédelmi tárca nálunk feloldódott a mezőgazdaságiban; érvei el sem érhetik a megvitatás szintjét. Árnyékbársonyszék ma csupán, a hajdani népfrontos aktivitással, ami mindenről szőrmentén beszél, de eszközei a megoldásokhoz nincsenek. Biztonsági szelep a kuktán. A jogász köztársasági elnök mesél a természet‑ és környezetvédelemről, illetve elmondja azt, amit meg tudnak vele értetni. Afféle muszáj‑Herkules. Végső soron Baja Ferencnek is csak annyi köze volt a környezetvédelemhez, hogy egyszer a Föld Napján összeszedett egy zsák szemetet. A környezetvédelemhez nálunk mindenki ért, akár a focihoz. A mostani agrárminiszter ígért a környezetvédelemnek, de aztán elfelejtette az ígéretét, vagyis e terület érdekképviselete olyan, mint az ezzel kapcsolatban arcunkon bujkáló bizonytalan félmosoly.

És mi van az egészségüggyel, amely ezek a területen a hetvenes években még repesztett? A rendszerváltás után széthullottak az ebbéli intézeteik, a megmondóembereik nyugdíjba mentek. Később a Kémiai Biztonsági Intézetet is bedarálták. Minek a folyamatos aggályoskodás? Ma üresek a hajdani laboratóriumaik, ha egyáltalán megvannak még. Az egészségügyieknek lehetne sokféle mondanivalójuk, de már dacosan hallgatnak. Nem időszerű a beszéd.

Az agrárminiszter tehát csak a mezőgazdasági felhasználás szerint tud ítélni. Neki az új gazdák a fontosak, és közülük is a nagyobbacskák. Informálják őt a hatóságai és a belőlük szervezett, egyoldalúan agrokemizálás‑barát bizottságai. Ami olcsó, az jó. Etetni kell a népet, hiszen mindjárt nyolcmilliárdan leszünk. Na, nem Magyarországon; a babaváró programok azért ilyen jól mégsem működnek. Hogy rákkeltéssel gyanúsítják a világ leggyakrabban használt gyomirtóját, amivel élelmiszert állítunk elő, sebaj! Mirajtunk nem fog a Világ Egészségügyi Szervezete Rákkutatási Ügynökségének átka. A kaliforniai perekről sem veszünk tudomást, amelyekből az első négyet simán elveszítette a Bayer/Monsanto, s ma a tőzsdén a részvénye történelmi mélyponton van. Felét sem éri annak, mint öt éve. 2019 októberében már több mint 42 ezer felperes várt a tárgyalására. A szám az utolsó három hónapban duplázódott. Megvalósult a cég rémálma, s nemcsak a gazdasági, hanem a morális is. A Bayer már fontolgatja a peren kívüli megegyezés lehetőségét, amire szakértők szerint 8 milliárd USA dollárt kellene költenie. A Bayer CropScience feléli az Aszpirin‑császár hagyatékát, ami a gyógyszergyártásból gyűlt. Hatalmas üzleti melléfogásnak látszik így utólag a Monsanto felvásárlása.

Úgy tűnik, hogy az Európai Parlament képviselőinek döntését kevésbé képes befolyásolni a növényvédőszer‑ipar, mint a tagállami politikusokét, és ez nagyon is figyelemre méltó. Tényleg ki a fontos a magyarországi hatósági embereknek? Itt egyértelműen a Nébihre gondolok, amely időként élelmiszer‑kommandókat szervez. Meg szoktuk tapsolni érte. Mostanában a növényvédőszer‑forgalmazókat is látogatják, és Mátészalkán például 2,2 tonna kifogás alá kerülő cuccot találtak. A padláson olyat is, amelynek az engedélye az EU‑ban régen lejárt, és olyat is, ami Ukrajnából származott. Nem meglepetés ez: Szőregen egy hajdanán a megyében dolgozó barátom pár hete macedón áruként talált a méhek miatt az EU területén betiltott készítményt. Árulták a cirill betűs izét, mit sem tudva arról, hogy több ponton is sértik az uniós törvényt. Szóval kinek az érdeke előrébb való? Nekem úgy tűnik, hogy a nemzetközi cégeké. A tárcánál dolgozó hajdani vezető (Szalkai Gábor) éppen az ő képviseletükben ült át a gyártók és forgalmazók oldalára. „Hát hisz, a betyárbul lesz a legjobb pandúr” – mondta már Jókai is. Már az ellenkező esetre. Pandúrból lesz a legjobb betyár? – ezt még nem hallottam. A Nébih növényvédelmi tevékenységét vezető Jordán László viszont attól retteg, hogy az irtószer híján a felbőszülő gazdák rágyújtják majd az irodáját, és aztán a családi házát is. Szegény, meggyötört közalkalmazottak és köztisztviselők, valaki esetleg megnyugtathatná őket?

Én azért azt gondolom, hogy az itt lakók életkörülményei, a jövő generációk életlehetőségei fontosabbak, mint a vállalkozások folyószámla‑gyarapodásai. A növényvédelemben szerintem ismételten rossz úton járunk. Ne feledjem – hinnék‑e –, méhész az agrárminiszterünk. Persze Nagy István volt kollégiumigazgató és polgármester is. Eddigi pályafutása során mondott már ezt is, meg azt is. Volt, amit gyorsan vissza is vont. Ő is keresi a határokat, kémleli a szélirányt.

Hazánkban a vetőmagtermelés egyébként hatalmas üzlet, és az emellé rendelt magcsávázás haszna sem csekély. Bizonyára nem véletlenül létesültek hazánkban nagy, nemzetközi érdekeltségű vetőmagüzemek, és kaptak akkor is a Nébihtől eseti/szükséghelyzeti engedélyt, amikor a konkrét tevékenység az EU‑ban felhasználási tilalom alá esett. A neonikotinoidokkal csávázott vetőmagokat ekkor az EU területén kívülre (Ukrajna, Oroszország stb.) szállították ki. Etikus kereskedelem ez? Talán kérdeznem sem kellett volna. Ázsiában – ahol a legjelentősebb túlszaporodás van – nem ugyanazt a káros hatást fejtik ki a megporzókra, mint az EU tagállamainak területein? Van többlépcsős ökológiai igazság?

Szögezzük akkor le, hogy hazánk – bár magáról ezt terjeszti – nem tartozik a növényvédelmi szigorúságot követelő országok közé. Inkább a betelepült ipart támogatja, a környezet‑egészségügy érdekeivel szemben. Üzletet lát benne, s nem veszi észre, hogy mekkora környezeti kár árán, ahogyan a glyphosate gyomirtóval a közegészségügy kárára is elnéző. Hazardírozásnak látszik ez. Lesz majd onkológus, aki megszólal? Kásler miniszter úr onkológus. Én az ő orvosi nyilatkozatával is beérném, hiszen valaha orvosi esküt tett. Kérhetem?

Miről is beszélt még a háromnapos fenntarthatósági konferenciáján a Bayer, ahová magyar újságírókat is utaztatott mások mellett. Terjedjen az ige. A cég mindent megígért; új és élhető jövő elé nézünk. A valóságban azonban folytatja a neonikotinoidokkal végrehajtott csávázását, csak most, Magyarország közbeiktatásával, Ázsia a célterület. És a Monsanto névtől ugyan emelkedetten elzárkózik, de a rákkeltéssel gyanúsított gyomirtója mellett mellszélességgel kiáll. Mekkora kamu ez a fenntarthatósági arculatváltás!

A megporzó rovarok közül a méh­alkatúakat szokás kiemelni, és azok közül is a mézelő méhet, amelyre vonatkozóan a növényvédő szerek engedélyezéskor akut hatásra kell vizsgálatokat végezni. Környezettoxikológiai szempontból azonban ez csak a jéghegy csúcsa. A neonikotinoid csávázók bizonyították, hogy nem csak az lehet végzetes, ha a rovar azonnal elpusztul. Ha egy felszívódó hatóanyag megmaradóképes is, akkor kész a baj, akkor a csávázószer megjelenik a növények harmatcseppjeiben (amit a méhek isznak) és nektáriumaiban (ezt mézkészítésre gyűjtik), és ennek felvétele elégséges a tájékozódási képesség elvesztéséhez. A gyűjtő méhnek viszont halálát jelenti, ha eltéved a területen. A kijáró méheknél a tápcsatornai immunrendszer hiánya azzal jár, hogy ha egy méh nem talál vissza aznap a kaptárba, ahol a közösségi gyomorból antimikrobiális (pl. propolisz) hatású táppal megetetik, akkor két nap alatt a terepen elpusztul. A méhész azt tapasztalja, hogy fogyatkozik a méhcsalád.

Az érdekkijárók, akik bagatellizálják a hosszú távú hatásokat, szerintem semmit sem tartanak igazán fontosnak ahhoz, hogy megoldjuk. Úgy gondolják, hogy a bolygó forrásai kimeríthetetlenek, és végső soron ők etetik az emberiséget, minden más csak civilszervezeti furfang. Ők folyamatosan keresztbe mutogatnak. Mindig máshol van szerintük a probléma, mint amiről aktuálisan szó van. A világ méhészetei valóban többféle súlyos bajjal küzdenek. Ezek közül gombás betegség, parazita atka és az általa terjesztett vírusok jelentenek kiemelkedő méhegészségügyi problémát. A globális felmelegedés miatt megjelenő jövevények közül Ázsiából érkező ragadozó lódarázs, valamint Afrikából származó kaptárkártevő bogár is tizedeli az állományokat.

Az Egyesült Államokban a méhviasz vizsgálatakor egy rovarölő szinergista kiemelkedő előfordulását tapasztalták. Nálunk a szúnyogirtásra évente 900 ezer hektárnál nagyobb területre megy ki a szóban forgó vegyület (PBO), egy méhveszélyes piretroid hatóanyag mellett. Mit remélhet a kikelő méhlárva, ha bölcsőjének viaszfala növényvédő szereket tartalmaz? Igen, nálunk is. A hazai méhészek képviselete pár éve kereste nálunk azokat a kémikusokat, akik segíteni tudnának. Csodák azonban ritkán esnek!

Tizenhat tagállam és az Európai Bizottság – olvashattuk az Euronews lapjain – is lazítana azon szigorúságon, amely az EFSA (kockázatelemző) azon állásfoglalásához kapcsolódik, hogy a növényvédő szerek akut hatásai mellett a krónikus hatások vizsgálatára és következményeinek figyelembevételére is gondolni kell. Ezek ugye a hosszú távú hatások. Mindez csak a méhalkatúakra vonatkozik még, és nem terjedt ki egyéb megporzókra. Köztudott, hogy ekkor már szinte minden rovarölő szer érintetté válna. Mára befuccsolt – ha hiszik, ha nem – a Zöld Forradalom. 2013 óta listán van hét hatóanyag, amely megkülönböztetett eréllyel pusztítja a méheket. Közülük csak kettőtől sikerült hat év alatt megszabadulni. Süketek és vakok vagyunk a saját valóságos érdekeinkre. Sunyi szomszédjai vagyunk a Földön élő társfajoknak.

Emlékeztetésképpen, a neonikotinoid‑csávázási tilalom ellen négy ország szavazott: Magyarország, Csehország, Dánia és Románia. Nekik/nekünk nem fontosak a beporzók? Ők/mi nélkülük is képesek leszünk növényeket termeszteni? Nyolc ország egykedvűen tartózkodott a véleménynyilvánítástól: Belgium, Bulgária, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia. A tilalom mellett 16 ország voksolt: Ausztria, Ciprus, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Portugália, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia. Én a magyarországi emberek többségének nevében is köszönöm a kiállásukat!

(A szerző a Magyar Ökotoxikológiai Tár­sa­ság elnöke)

26/11/2019

Kedves Méhész Barátaim!

Gondolom nem kerülte el a figyelmeteket az a tény, hogy 2020-tól 25%-al emelkedik a méhészetek támogatása?
Mit tesz ez?
Ha a számok nem hazudnak a családonkénti 500.- Ft-os támogatás 1.000.- Ft-ra emelkedik!
Hogy ez a két szám, hogyan aránylik a 25 %-hoz ne kérdezzétek!
Várjuk meg a miniszteri rendelet, rendelkező részét 2020-ban!
Addig is maradok barátsággal : Nagy Vili a méh és méhészbarát alkusz! :3

03/05/2019

Kedves Méhész Barátaim!

Küldök még egy biztosítási leírást :

Vagyonbiztosítási fedezetek
Alapvagyon biztosítás - mint alapbiztosítás az AEGON TREND II Vállalati Vagyon- és Felelősségbiztosítások,
Vagyonbiztosítási feltételei szerint
Biztosított kockázatok: tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás és villámcsapás másodlagos hatása, vihar, árvíz és
felhőszakadás, földmozgás, ismeretlen üreg beomlása, jégverés és hónyomás, idegen légi és földi járművek által okozott
károk, elektromos áram által okozott tűzkárok, vezetékek törése és beázás károk
Biztosított vagyontárgyak: a Szerződő/Biztosított adatszolgáltatása alapján
Saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összegei:
Egyéb vagyontárgyak * 16 665 eFt
* Elfogadáskor az egyéb vagyontárgyakról tételes, biztosítási összeggel ellátott lista megadása szükséges! Hivatkozás:
AEGON TREND II Vállalati Vagyon- és Felelősségbiztosítások, Vagyonbiztosítási feltételek, Általános Szerződési
feltételek V./1/a pontja
Alapvagyon teljes biztosítási összege: 16 665 eFt - mint díjalap
Díjtétel: 9,338 ‰
Éves biztosítási díj: 155 613 Ft
Önrészesedés: 20.000 Ft/káresemény, levonásos
Felelősségbiztosítási fedezetek
Éves forgalom v. költségvetési
előirányzat:.................. eFt
Éves bruttó bérköltség: ................... eFt
Alkalmazotti létszám: ................... fő
Bér- vagy kölcsön munkaerő létszám: ................... fő
Kérjük a hiányzó adatokat megadni!
1/6
Általános felelősségbiztosítás - mint alapbiztosítás - az AEGON TREND II Vállalati Vagyon- és
Felelősségbiztosítások, Felelősségbiztosítási feltételek, Különös feltételek, Általános felelősségbiztosítási szabályzata
szerint
Kártérítés felső határa: 1 000 eFt/káresemény 3 000 eFt/év
Éves biztosítási díj: 5 000 Ft
Önrészesedés: 20.000 Ft/káresemény, levonásos
Területi hatály: Magyarország

Egyedi megállapodások
Biztosított vagyontárgyak:
Vándor méhészet szabadban lévő 303 db kaptárja ( 55.000 Ft/darab) + védelmi rendszer
Védelmi rendszer típusa: Fekésházy-féle vadkamera rendszer
Biztosított tevékenység:
vándor méhészet
méhészet tenyészkód száma: 8780041

Biztosított vagyon kockázatok:
tűz (kivéve a bármely okból - pl. nyúlós költés - történő kényszer-megsemmisítést, ami állami támogatással lefedett
tevékenység), rongálás (egyedi záradék szerint), lopás, belföldi szállítás közbeni károk (tűz és elemi kár, közúti baleset
egyedi záradék szerint), tiltott vegyszerrel történő permetezés kapcsán előforduló méhveszteség
Szándékos rongálás (vandalizmus):
A jelen záradék alapján, az egyéb feltételek, záradékok és kizárások változatlan érvényben tartása mellett a biztosító az
Alapbiztosítás fedezete alapján és feltételeivel megtéríti a biztosított vagyontárgyakban idegen (harmadik) személy
által okozott szándékos rongálási károkat. A fedezet kiterjed arra az esetre is, ha az elkövetők a rongálást lopás
kísérlete során követték el.

A fedezet nem terjed ki a biztosított vagyontárgyakon a fenti cselekményekkel összefüggésben okozott felületi
sérülésekre (graffiti).
A jelen záradék szerinti biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosítottnak rendőrségi feljelentést kell tennie,
amelyet a kárbejelentés mellékleteként a biztosítóhoz be kell nyújtania.
Nem minősül a biztosítás által fedezett eseménynek az avulás vagy elhasználódás miatti igény.
A jelen záradék alapján teljesíthető kifizetések felső határa: 500 eFt/káresemény/év
Önrészesedés a jelen záradék alapján teljesített kifizetésekre: 20.000 Ft/káresemény (levonásos)
Biztosított felelősségi kockázatok:
A biztosított kaptárakhoz tartozó méhek általi méhcsípések okozta személyi sérüléses károk.
Területi hatály:
Magyarország, de azon belül a kitelepülés helyszíne (a biztosítás kötésekor érvényes helyszínt meg kell adni) a
bejelentés szerint, illetve ettől eltérő helyszín esetén a helyileg illetékes önkormányzat nyilvántartása szerint
Éves kártérítési limit alkalmazása:
Az egyéb feltételek, kiegészítések, kizárások és záradékok változatlan érvényben tartása mellett a felek a jelen záradék
alkalmazásával megállapodnak abban, hogy a szerződés a biztosítási időszakra vonatkozó (éves) kártérítési limitet is
tartalmaz.
A jelen záradék alapján nem kerül alkalmazásra az Aegon Trend II felelősségbiztosítás szabályzata Általános szerződési
feltételek V. 4. pontja. Helyébe a következő rendelkezés lép:
A biztosító kártérítési kötelezettsége az adott biztosítási időszakra vonatkozóan az ugyanazon biztosítási időszakban
bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel automatikusan csökken. A biztosítási összeg (éves
kártérítési limit) esetleges kiegészítéséről (fedezetfeltöltés), annak lehetőségéről és díjáról a
Biztosított kezdeményezésére a biztosító egyedileg dönt.
A jelen szerződésben az alábbi éves kártérítési limit(ek) kerül(nek) alkalmazásra:
3.000.000 Ft
Szállítási kockázat:
Az egyéb feltételek, kiegészítések, kizárások és záradékok változatlan érvényben tartása mellett a felek a jelen záradék
alkalmazásával megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyakat ért azon
károkra, melyek a telephelyről a munkavégzés helyszínére való kiszállítás és a munkavégzés helyéről a telephelyre való
visszaszállítás során keletkeztek, az alábbiak szerint:
Fedezett veszélynemek: tűz, robbanás, elemi károk, rablás, szállítóeszközt ért baleset
2/6
Területi hatály: Magyarország
Fogalommeghatározások:
I. TŰZ
Tűz biztosítási eseménynek minősül az olyan, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely:
- gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki,
- öntáplálóan,
- terjedőképesen,
- együttes hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében következik be.
Megtéríti a Biztosító a kárt tűzkárként, ha:
a) a tűz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta,
b) a tűz a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban (pl. kazánok, kohók, kemencék,
szárítók, öntőüstök stb.) úgy okozott kárt, hogy valamely váratlan, előre nem látható, meggátolhatatlan okból a
berendezés túlhevült.
A Biztosító a jelen szabályzat alapján a tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződés miatt a biztosított
vagyontárgyakban keletkezett károkat is megtéríti.
A Biztosító nem téríti meg a kárt tűzkárként, ha:
a) az a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín-, és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag,
vegyi folyamat formájában következett be,
b) a tűz magában a biztosított öngyulladt anyagban állt elő, de megtéríti az abból átterjedő tűz által, az egyéb
biztosított vagyontárgyakban okozott károkat,
c) a tűz a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék, szárítók,
edények, öntőüstök stb.) elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés, víz vagy hűtőfolyadék kimaradása
folytán állt elő, illetve ezek hatására, magukban a kiáramló anyagokban keletkezett,
d) a tűz elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben, az alkalmazott elektromos áram, zárlati hő
hatására keletkezett, de megtéríti az azokból átterjedő tűz által, az egyéb biztosított vagyontárgyakban okozott
károkat,
e) a tűz az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség- illetve
áramvédelem kiiktatódása következtében állt elő, de megtéríti az azokból átterjedő tűz által, az egyéb biztosított
vagyontárgyakban okozott károkat,
f) vegyszerek maró hatása, illetve egyéb vegyi folyamatok hatása miatt, az e folyamatoknak kitett anyagokban és
tárgyakban keletkezett,
g) az bármely anyag (növényi vagy állati termék stb.) üzemszerű hőhatásnak kitett feldolgozása közben (nyílt főzés, forró
levegős szárítás stb.), a rendeltetésszerűen használt energia hőhatására a feldolgozás alatt levő anyagban égés,
pörkölődés, elszíneződés vagy alakváltozás miatt állt elő.
II. ROBBANÁS
Robbanás biztosítási eseménynek minősül az olyan, hirtelen energia felszabadulással, zajjal járó rombolás, amely két
egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség által, az elválasztó elem szilárdsági
tulajdonságainak egyidejű megváltozása (roncsolás) miatt vagy mellett keletkezik.
Megtéríti a Biztosító a kárt robbanáskárként, ha a robbanás a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta.
A Biztosító nem téríti meg a kárt robbanáskárként, ha:
a) az céltudatos, tervszerű, előre bejelentett vagy engedélyezett robbantás miatt vagy azzal összefüggésben
keletkezett,
b) az belső égésű motorok, kazánok, hő- vagy energiatermelő gépek és berendezések égésterében a meglévő vagy ott
keletkező nyomás hatására bekövetkező károkat,
c) az a rendeltetésszerű használat során, a megengedett üzemi nyomás túllépése nélkül keletkezett (pl. egy
gőzkazánban), megtéríti azonban az egyéb biztosított vagyontárgyak ebből származó károsodását,
d) az folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a tárolókba, tartályokba betárolt anyag természetes
nyomása (üzemi nyomása) miatt állott elő,
e) üzemi nyomás bármilyen változása miatti károkat (ilyen pl. vízlökés, csőtörés),
f) az berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között
következett be, de megtéríti az egyéb biztosított vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,
g) az hangrobbanásból származik,
h) a kár úgynevezett szabad gázfelhők robbanása miatt következett be.
III. ELEMI KÁROK
1. Villámcsapás
Villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, illetve nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi
tárgy között.
Megtéríti a Biztosító a kárt villámcsapáskárként, ha a villámcsapás gyújtó, égető, hő-, valamint mechanikus romboló,
erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta.
A Biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapás kárként, ha:
3/6
a) az, az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,
b) az magában a villámvédelmi rendszerben következett be és egyéb károsodás nem következett be.
c) a hatóságilag vagy jogszabály által kötelezően előírt villámhárító rendszer vagy tranziens védelmi berendezés
hiányossága, hiánya,
d) a meglévő villámhárító és védelmi berendezések karbantartásának elmulasztása miatt következett be.
2. Vihar, árvíz, felhőszakadás
A vihar olyan légmozgás, amelynél a szél vagy széllökés sebessége eléri vagy meghaladja az 54 km/óra küszöbértéket. A
szélsebesség igazolása, szükség esetén az Országos Meteorológiai szolgálat igazolása alapján történik.
Megtéríti a Biztosító a kárt viharkárként, ha:
a) a vihar felületekre kifejtett nyomó- vagy szívóhatása, illetve a vihar által sodort, kidöntött tárgyak a biztosított
vagyontárgyak károsodását okozzák.
b) a biztosított épületek vihar által megrongált nyílászáróján, illetve az építésügyi szabványok által végleges fedésként
elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésén, valamint vihar okozta falazati résen keresztül, a
viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozza.
A Biztosító nem téríti meg a kárt viharkárként, ha az:
a) az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),
b) a szabadban tárolt gépekben, berendezésekben vagy készletekben, termékekben (egyebek mellett állatokban, a
lábon álló növényzetben, a learatott, leszedett, földből kiszedett stb.), szabadon tárolt terményekben, takarmányokban,
továbbá az ezek tartására használt anyagokban,
c) az épületek, építmények üvegezésében, üvegfalában, valamint az üvegházakban, fólia- vagy egyéb sátrakban,
d) csapadék vagy beömlő csapadékvíz által az épületek külső vakolatában, burkolatában és festésében,
e) egyéb kár nélkül, gombásodás, penészesedés formájában keletkezett,
f) a helyiségeken belül keletkező légmozgások által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett.
Árvíz biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az
azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével okoz.
Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a 10 perc
időtartamon túl, 0,5 mm/perc intenzitással lehullott, nagymennyiségű csapadékvíz a vagyontárgyakban elöntéssel vagy
rongálással okoz.
A Biztosító nem téríti meg a kárt árvíz- és felhőszakadáskárként, ha az:
a) hullámtérben vagy nyílt ártérben, nem mentett árterületen lévő bármilyen vagyontárgyban keletkezett,
b) a vízbefogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben,
víztározókban és hasonlókban, valamint az ezekben levő állatállományban keletkezett,
c) a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, belvíz, talajvíz, buzgár által keletkezett,
d) talajerőben, illetve talajszerkezetben szerves és műtrágyák kilúgozása folytán keletkezett,
e) hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvíz-megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült kár- és
költségként keletkezett,
f) talajszint alatti padozatú épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett vagyontárgyakban, készletekben
keletkezett, kivéve, ha azokat nem tárolták legalább 15 cm-rel a padlószint felett,
g) egyéb kár nélkül, gombásodás vagy penészesedés formájában következik be.
A biztosítási kockázatviselés szempontjából:
- hullámtér: a folyó és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület,
- nyílt ártér: az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér, azzal, hogy a terület minősítésének alapja az illetékes vízügyi
hatóság besorolása.
4. Földmozgáskárok
Földmozgás biztosítási eseménynek minősül
a) a földrengés, így megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5.
fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz,
b) a föld- és kőomlás és így megtéríti a Biztosító a föld- vagy kőomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott
károkat.
Ismeretlen földalatti építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti a Biztosító azokat a
károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Nem
ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkezése előtt a Biztosított (Szerződő) vagy
az illetékes hatóság tudott.
A Biztosító nem téríti meg a kárt földmozgáskárként, ha az:
a) az alapok alatti talajmozgással, a bányaműveléssel, a felhagyott bányákkal, a föld-, kavics és kőzetkitermeléssel
kapcsolatosan, valamint az épületek nem megfelelő alapozásával és vízelvezetésével kapcsolatos üregek beomlása,
talajsüllyedés, a padozat alatti feltöltések ülepedése miatt,
4/6
b) a lecsúszott vagy leomlott föld vagy kőzet elszállításának, az ismeretlen üreg tömedékelésének, valamint új
földvédőmű (támfal stb.) építésének költségei miatt,
c) a kő- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban keletkezett.
IV. RABLÁS
Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a
Biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést
alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha
a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség
elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
V. SZÁLLÍTÓESZKÖZT ÉRT BALESET
A biztosító nem tekinti a szállítóeszközt ért balesetnek azt a kárt, ami kizárólag a rakományként szállított biztosított
vagyontárgy nem megfelelő vagy hiányos rögzítése miatt keletkezett.
A szerződés éves biztosítási díja összesen: 160 613 Ft negyedéves
Engedmények:
A szerződés kedvezményes éves biztosítási díja: 160 613 Ft
A biztosítási díj a Biztosító által kiadott számla alapján, csak átutalással teljesíthető. A díjajánlat készpénz átvételére
nem jogosít!
Díjtájékoztató kiállításának dátuma: Budapest, 2019. 04. 16.
Jelen díjtájékoztatónkat 30 napig tartjuk!............................................

AJÁNLAT
A Biztosító által kiadott, és az általunk tett biztosítás összegekkel és kártérítési limitekkel
elfogadott díjtájékoztató alapján az alábbi ajánlatot tesszük:
Kérjük a lenti kockázatviselési dátummal, a fedezetigazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani!

Kockázatviselés kezdete: 2019-04-17 vagy a jelen biztosítási ajánlat Biztosítóhoz történő beérkezését
követő nap 00.00 órája közül, a későbbi dátum.

Mint Szerződő tudomásul vesszük, hogy:
- a biztosítónak az ajánlattétel napjától számítva 15 nap áll rendelkezésére, a kockázat-elbírálásra. Elutasítás esetén, a
biztosító nem visel kockázatot.
- amennyiben a Szerződő adataiban változás áll be, azt öt napon belül írásban bejelentem a Biztosító felé.
- a szabályzatokban és a szerződésben nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv előírásai az irányadók.
- jelen ajánlattal együtt a mellékelt A-06-as és A-29-es jelű, Szerződő által aláírt nyilatkozatokat, (illetve alkuszi kötés
esetén az alkuszi meghatalmazást) is be kell nyújtani a Biztosítóhoz! Ezek hiányában a Biztosító az ajánlatot nem
fogadja el, az elutasításra kerül és a Biztosító kockázatot nem visel.