PSziLife Személyiségfejlesztő és Életmódstúdió

01/04/2016

24/12/2015

NLP Intézet - NLP képzés, céges és személyes fejlesztés, tréningek, szervezet fejlesztés

23/12/2015

TERÁPIÁK;

19/12/2015

Kedves vendégeink!
Az ALTERNATÍV ÉS HOLISZTIKUS GYÓGYÍTÓ WELLNES HÉT

7 nap/6 éjszaka
Ára: 59.999-huf/fő
Az a vendég amelyik 2016.03.közepéig
a nyaralás 50%-át befizeti az 10% kedvezményt kap.

Az ár magában foglalja a reggelit és a vacsorát.
Vendégeink 6 napon keresztül igénybe tudnak venni
mindennap 2 alternatív-holisztikus gyógyító kezelést terápiát .
Szauna,Jakuzzi, Külső nagy medence, ingyenes használata.

/ VÁLASZTANI LEHET;
-Reiki,
-Pszi Sebészet,
-Kristálygyógyászat,
-Reflexológia,
-Masszázs,
-Csontkovácsolás
-EMSZIL
-Lélekmasszázs
-Szexuál terápia
- + ajándék minden vendégnek 1 Biorezonanciás Állapotfelmérés. /

18/12/2015

MI A BIOFEEDBACK?

A biofeedback (ejtsd: biofídbek), lefordítva biológiai visszacsatolás, egy visszajelzés arról, hogy testünk hogy működik.

A jógik, a szerzetesek, a keleti emberek csupán testük figyelésével módosították szívverésüket, testhőmérsékletüket, légzésüket, fájdalomtűrő képességüket, hogy azok minél tökéletesebben működjenek.
Ez a nyugati ember számára már-már már szinte hihetetlen.

De azért mi is próbálkozunk testünk tökéletesítésével.
Figyeljük mozdulatainkat, megpróbálunk erősebbek, ügyesebbek, türelmesebbek lenni.

Tág értelemben véve az is biofeedback, amikor a táncos mozdulatait csiszolgatja a tükörben nézve.
A gyakorlatban azonban már nagyon sok műszert találtak ki a célból, hogy a visszajelzés minél pontosabb legyen.

Egyik fő célunk a relaxáció megtanulása.
De hogyan? "Lazíts!" - tanácsolják mások.
Jó-jó, de hát tulajdonképpen mit is kellene éreznünk?
Honnan tudjam, hogy már "alfában" vagyok-e?
A módszer erre is választ ad.

Egyik fő célja a biofeedbacknek az, hogy a mindennapi elkerülhetetlen stresszt minél jobban el tudjuk viselni, kiegyensúlyozottabbak és egészségesebbek legyünk. A rendszeres relaxáció nagyon fontos ebben a rohanó világban. A szorongás, depresszió, álmatlanság, magas vérnyomás, gyomorfekély mind-mind a folyamatos feszültség eredménye.

Másik cél az, hogy a betegségekből való felgyógyulást, a rehabilitációt elősegítse.

A biofeedback technika nem helyettesíti, csupán kiegészíti az orvosi kezelést, így egészségügyi probléma esetén keresse fel orvosát!

Milyen biofeedback módszerek léteznek?

Izomzat-biofeedback (elektromiogram, EMG)

Az EMG az izmok feszülését méri.

A stressz gyakran önkéntelen, görcsös izom összehúzódást okoz, melynek megszüntetése, az izom-biofeedbackel megsegített relaxáció, elsődleges feladat. A túl feszes izomzat nagyon sok betegség okozója lehet, pl. különböző izomfájdalmak, gyakran a nyak, a hát tájékán, fejfájások.

Sok megbetegedés az izmok gyengülését, bénulását okozza, pl. agyvérzés okozta bénulások, szülés után bekövetkező vagy a korral gyakoribbá váló vizelettartási problémák (inkontinencia).

Az izomzat összehúzódása ill. relaxációja műszer segítségével ellenőrizhető, így a kívánt állapot megtanulható. Jó hatású a hiperaktív gyerekek megnyugtatásában is.

Hőmérséklet-biofeedback

A módszer a bőr hőmérsékletét méri.

Amikor szorongunk, a vér a bőrből az izmokba és a belső szervekbe áramlik. Az áramlás megfordításával a szorongás is egyre csökken, a szervezet ellazul, ezáltal remek kiegészítője lehet a relaxáció gyakorlásának. A fejfájás is enyhítésében is jó szolgálatot tehet.

Bőrellenállás mérése (GSR)

Az idegrendszer a bőrrel szoros kapcsolatban áll. Már a legkisebb feszültségre is izzadni kezd a tenyerünk, anélkül, hogy észrevennénk.

Folyamatos szorongás esetén az izzadás egyre jobban fokozódik: ez jele lehet a stressznek is. A kórosan nagymértékű izzadás kellemetlen lehet a egyénnek és a környezetnek egyaránt.

Az izzadás csökkentése az ellazulással szoros kapcsolatban van, így az izzadás tudatos csökkentésével a szorongás párhuzamosan csökken, így megtanuljuk a stresszt legyőzni.

Szívműködés-biofeedback!!

Az előzőekhez hasonlatosan a szívdobogás a félelemmel, a szorongással egyre nő.

A szívdobogás (pulzus) tudatos lelassításának és szabályossá tételének egyik célja a relaxáció elősegítése, csökkenti a keringési megbetegedések veszélyét. A vérnyomás csökkentésében is szerepet játszik.

Amennyiben bármely keringési betegsége van,
először feltétlenül forduljon orvoshoz!

EEG-biofeedback, azaz neurofeedback

A neurofeedback az agyhullámokat figyeli: saját magunk ezáltal képesek vagyunk csupán az "akaratunk erejével" befolyásolni agyműködésünket.

Fő céljai:
relaxáció, teljesítmény-fokozás, koncentráció növelésére, valamint gyakori felhasználási területe a viselkedészavar korrigálása, hiperaktivitás csökkentése.

A hiperaktív gyerekek különösen jól reagálnak erre a típusú technikára.
Ezt a módszert csak szakember végezheti.


Mi a Neurofeedback???

A neurofeedback, más szóval EEG biofeedback,
egy visszajelzés arról, hogy agyunk hogy működik.

Agyunk tükre: az agyhullámok.
Agyunk működése jól leírható agyhullámaink amplitúdójával és arányával.

A következő agyhullámaink vannak:

Delta hullámok: 1-3 Hz között. Az alvás idején a legnagyobbak
Theta hullámok: 3-8 Hz között. Ébredéskor és elalváskor jellemzőek
Alfa hullámok: 8-12 Hz között. Nyugodt, relaxált állapot
SMR hullámok: 12-15 Hz között. Éber enyhe figyelem
Béta hullámok: 15-18 Hz között. Feszült figyelem
Béta2 hullámok: 18-32 Hz között. Szorongás esetén gyakori, erős feszültség jele lehet

Ezen hullámok eloszlása és aránya egészséges személy esetén jellemző eloszlást mutat.
Eltérés esetén ezen arányok megváltoztathatóak megfelelő neurofeedback készülék segítségével.
A módszer nem invazív (nem történik tűszúrás), a kliens a hullámokat kizárólag az "akaraterejével" mozgatja.

18/12/2015

PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK
ÉS A HOLISZTIKUS SZEMLÉLETŰ GYÓGYÍTÁS

Pszichoszomatikus betegségeknek azokat a betegségeket nevezzük, amelyek - bár szervi betegségek-, de kialakulásában rendkívül nagy szerepet játszik a lelkiállapot. A test és a lélek szorosan összefügg egymással, és ha a lélek sérül, az óhatatlanul kihat a testiegészségre is.

Egy új tudományág, a pszicho-neuro-immunológia épp ezt a kérdést kutatja, és már teljesen bizonyított, hogy szoros kapcsolat van a lelkiegészség és az immunrendszer között.
A holisztikus szemléletű gyógyítás egyre elterjedtebb, melynek az a lényege, hogy egyszerre veszi figyelembe a tesi és a lelki panaszokat is.

NÉHÁNY GYAKORI PSZICHOSZOMATIKUS TÜNET
TOROKSZORÍTÁS

Nagyon gyakori panasz, szervi alapja általában nincs. A szorongás okozza. A súlyossága változó, de olyan állapotot is okozhat, hogy a nyelés nehézzé, szilárd étel lenyelése alig kivitelezhetővé válik.
Először szakororvossal kell ellenőriztetni, nincs-e szervi ok, tényleg pszichoszomatikus tünetről van-e szó.
Ha igen, a szorongás megszűnésével aprobléma automatikusan rendeződik.

GYOMORPROBLÉMÁK

A gyomor hamar jelzi a lelki problémákat.Sok ember érez égő érzést, fájdalmat gyomortájon, refluxos tüneteket. Tartós feszültség esetén a gyomorfájdalmak rendszeressé válhatnak. A gyomorfekély a klasszikus pszichoszomatikus betegségek közé tartozik. A gyomor rendkívül érzékeny a stresszhatásokra, a legkisebb feszültség, szorongás is gyomortáji égő érzést, refluxot tud okozni.

A BÉLRENDSZER PROBLÉMÁI

A bélrendszer nagyon érzékeny a lelki problémákra, szinte második idegrendszerként működik. A bélrendszer nyálkahártyája könnyen ingerelhető, gyorsan változik a perisztaltika.
A szorongás és stressz sok embernél okoz székrekedést vagy hasmenést.

Irritábilisbél szindróma (IBS)

Az IBS nagyon gyakori betegség, minden ötödik embert érint.
Krónikus lefolyású.
Tünetei:
hasi fájdalom, hasi diszkomfort érzése, hasmenéses vagy székrekedéses tünetek, puffadás,teltségérzet.
Kellemetlen, de viszonylag ártalmatlan bélbetegség, mivel szervi eltérés nem igazolható.
A szólás is utal pszichoszomatikus eredetére: "nemtudom megemészteni a problémát".

Colitisulcerosa és Crohn betegség

Ezek már komoly, gyulladásos bélbetegségek, de ezek is erős pszichoszomatikus befolyás alatt állnak.
Idegrendszeri megterhelés hatására fellángolnak a tünetek, nyugalom esetén visszavonulnak. Folyamatos orvosi kezelést igényelnek.
A pszichoterápia segít egyensúlyban tartani a betegséget.

VÉRNYOMÁS, SZÍVPROBLÉMÁK

A magas vérnyomás népbetegségnek tekinthető, és pszichoszomatikus jellege is elég közismert:
"Úgyfelidegesítettem magam, hogy a vérnyomásom is felment."
Ebből következik a fordítottja is: a lelki egyensúly fenntartásával a vérnyomás is rendeződni fog.
A szívinfarkus is gyakran az erős stresszhatás után következik be, és az"A típusú" személyiségre jellemző: ők a domináns, hirtelen haragú, lobbanékony, vezető típusú emberek.
Azonban meg kell tanulni megállni,megőrizni a nyugalmunkat konfliktushelyzet esetén is.

ALVÁSZAVAROK, ÁLMATLANSÁG

Az alvászavarok is rendkívül érzékenyen jelzik az idegrendszer labilitását.
A legkisebb szorongás is fel tudja borítani az egészséges alvást.
További feszültségek rémálmokat okozhatnak, többszöri felriadást.
Az altató tablettákhoz rendszeres használat során nagyon könnyű hozzászokni, ezért csak akkor szabad használni, ha tudjuk, hogy csak néhány alkalomról van szó. Ha nem tud megszabadulni régóta tartó álmatlanságától, pszichológus segítségével megtalálhatják és megszüntethetik az alvásprobléma okát.

KÜLÖNFÉLE FÁJDALMAK, DERÉKFÁJÁS, IZOMGÖRCSÖK

A psziché rendkívül változatos fájdalomtüneteket tud produkálni, amelyek megnehezítik az életet. A testben bárhol felléphet, jellegzetesen ilyenek az izomfájdalmak, izomgörcsök, a gerinc, a hát fájdalmai, derékfájás, az ízületekben érzett fájdalom, fejfájás,a bőr egy részének fájdalma érintésre. Gyakran a szervekben érezhető fájdalom,pl. szívszúrás, mellkasi szorítás ("mintha abroncs fogná össze a mellkasomat"). Ezek általában krónikusan jelentkeznek, és az orvosi vizsgálatok konkrét okot nem tudnak kimutatni.
A fájdalmat nem csak gyógyszerekkel lehet megszüntetni, többféle technika is létezik a fájdalomtartós csillapítására.

HAJHULLÁS

A hajhullás tipikusan azon tünetek közé tartozik, amelyről nem is gondolnánk, hogy lelki okai lehetnek. Temészetesen hajhullás esetén szakorvosok segítségével először a testi okokat kell kizárnunk, de nagyon gyakran az orvosok nem találnak semmit... Ilyenkor vetődik fel, hogy hajhullás oka pszichoszomatikus. Nagyon gyakran fordul elő, hogy egy lelki megrázkódtatás következtében a haj elkezd erősen hullani. Azonban a folyamat ilyen esetben nem végleges, a trauma feldogozása után a haj hullása megáll,majd a haj fokozatosan újranő!

FÜLZÚGÁS (TINNITUS)

Sokan szenvednek tőle, mégis kevesen tudják, hogy a fülzúgás erősen függ a lelkiállapottól. Bizonyos mértékű fülzúgás sok embernél előfordul, de aki lélekben kiegyensúlyozott, nem foglalkozik vele. Valahogy úgy van vele, mint más az óraketyegéssel, az agya kikapcsolja a zajt, észre sem veszi. Azonban zaklatott idegállapotban rákoncentrál, és a viszonylag csendes zaj ettől egyre hangosabbnak tűnik, a végén szinte dübörög, az őrületbe kergetve az embert. Pedig többnyire csak egy csendes zajról van szó... de az idegrendszer lecsendesítésével a zaj is leszokott csendesedni.

ELHÍZÁS ÉS MÁS EVÉSZAVAROK

Az étkezés jelentős örömforrás, amely képes feledtetni a mindennapok búját-baját. Sokan azonban nem képesek megállnia reális adagnál, és búfelejtőként sokkal többet esznek (bár az elhízást más is okozhatja).
A falásrohamok túlsúlyhoz vezetnek - sajnos a túlsúly már a társadalom egyre nagyobb részére jellemző. Az elhízás további egészségkárosodásokat von maga után. A fogyás sajnos nem következik be csoda-fogyasztótabletták hatására, a fogyókúrához a lelki életet is kell rendezni, hogy ne kelljen evésbe menekülni.
Az elhízáson kívül lelki alapú evészavar az anorexia nervosa
(túlzásba vitt fogyókúra) és a bulimia (evésrohamok utáni önhánytatás) is.

HIPOCHONDRIA

Épp az a betegség, hogy nincs, de úgy tűnik, van.
A hipochonder bármilyen betegségről hall, kényszeresen vizsgálni kezdi magát, nem szenved-e abban a betegségben, és általában talál is gyanús tüneteket.
Mardossa a kétség, hogy most ő beteg, avagy nem. A kicsi problémákat hajlamos irreálisan felnagyítani. Az internet nem tesz jót a hipochondereknek, mivel idejük nagy részét tüneteik keresgélésével tölti, amitől tovább romlik az állapotuk. Nagyon erős szorongással, gyakran halálfélelemmel jár.

A PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA

A leggyakoribb pszichoszomatikus betegségeket a
következő módon lehet csoportosítani:

-Kardiovaszkuláris betegségek: pl. magas vérnyomás, szívtáji fájdalmak

- Gyomor-bélrendszer betegségei: pl. colitis ulcerosa, IBS, gyomor- és nyombél fekély, reflux

-Táplálkozási zavarok: pl.anorexia, bulimia

-Légző rendszer betegségei: pl. köhögés, asthma bronchiale

-Nőgyógyászati betegségek: pl. premenstruális tünetcsoport, meddőség egy része

-Bőrgyógyászati betegségek: pl. övsömör

-Fejfájások: tensiós fejfájás, migrén

-Autoimmun betegségek, allergiák

Vannak olyan betegségek is, ahol az orvosi vizsgálatok nem találnak eltéréseket, a beteg mégis szenved.
Őket sem szabad azzal elintézni, hogy csak feltűnősködni akarnak, szimulálnak, mert a szenvedés is egy tünet. Ez esetben a lelkihátteret különösen kell megnézni, mi oka lehet a problémáknak.
Ilyenek például:

fájdalom tünetek:
pl. hasi fájdalom,hátfájás, izomfájdalom, izületi fájdalom, végtagfájdalom, mellkasi fájdalom, menstruáció, sz*****is aktus vagy vizelés közbeni fájdalom panasza emésztéssel kapcsolatos panaszok: pl.hányinger, hányás, hasmenés, számos étellel kapcsolatos intolerancia

sz*****is zavarok:
sz*****is érdektelenség, erekciós vagy ejakulációs zavar, rendellenes vérzés,erős menstruáció, súlyos terhességi hányás

neurológiai jellegű tünetek:
koordinációs vagy egyensúlyzavar, bénulás vagy gyengeség, nyelési nehézség vagy torokszorulás, beszédképtelenség, tapintás- vagy fájdalomérzés kiesés, kettős látás, vakság, süketség, görcsök, nem ájulásos tudatkiesés

mozgással kapcsolatos tünetek:
koordinációs zavar, izomgyengeség, bizonytalan járás, beszédképtelenség

érzékeléssel kapcsolatos panaszok :
kettőslátás, zsibbadás, homályos látás, kettőslátás, vakság; fülzúgás, halláscsökkenés, hallásvesztés; tapintás-, hőérzés csökkenése vagy hiánya; remegések, érzészavar


A PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSA

Az első szabály, hogyha testi tünet jelentkezik, először mindig vizsgáltassa kimagát, még akkor is, ha pszichoszomatikus betegségre gyanakszik.
Ha az orvos talál szervi eltérést, azt természetesen kezelni kell, de mindig tartsa szemelőtt, hogy amíg a lelki probléma fennáll, addig legfeljebb tünetcsökkentésről lehet szó.
A végleses gyógyuláshoz szükség van a pszichés háttér rendezésére is.
Azonban, ha testi betegség már nagyon előrehaladott, lehet, hogy a teljes gyógyulás már nem lehetséges, de ilyenkor a tünetcsökkenés vagy a további állapotromlás megakadályozása is komoly eredménynek számít.
Amennyiben pszichoszomatikus betegségben szenved, a testi kivizsgálás után keressen fel pszichológust is.





SZORONGÁS

Ezen az oldalon a leggyakoribb lelki problémákat szeretném bemutatni.
A leggyakrabban jelentkező panaszok a szorongáson alapulnak.
A szorongás következtében lépnek fel azolyan további problémák, mint az alvászavarok, a pánikbetegség, a kényszer,testi problémák.
A szorongás gyakori együttjárója a depressziónak, a hangulatzavaroknak. Az érintettek - főleg a férfiak és a vezető beosztásban lévők - ezt gyakran nem merik felvállalni, de emiatt megszabadulni sem tudnak tőle.
Pedig a szorongás feloldható, nem érdemes egy életen át szenvedni vele.
Ez az oldal azért született, hogy a szorongás, a depresszió, a stressz lelkihátterét és megoldási útjait megmutassam. A jelenségeket a saját tapasztalataim alapján, a saját nézőpontomból szeretném bemutatni.

A SZORONGÁS OKAI - AZ ANYA

A szorongás gyökerei gyermekkorban alapozódnak meg.
A gyermek, amikor megszületik,tökéletesen egynek érzi magát az édesanyjával – mivel sokáig, az anyaméhben egyek is voltak.
Azonban amikor a csecsemő sejteni kezdi, hogy ők anyával nem egyek, kétségbeesik. A kicsi szemében az anya mindenható, aki bármilyen külsőveszélytől képes őt megvédeni. Ha azonban az anya maga is szorong, ezt a szorongását akaratlanul is átadja a gyermekének, aki ettől védtelenül, teljes bizonytalanságban érzi magát.
A felnőttkori szorongás ily módon a legtöbb esetben a gyermekkorban alapozódik meg. Később a szorongás egy átmeneti nyugalom és stabilizálódás után a fiatal felnőttkorban gyakran teljesen váratlanul, látszólag indokolatlanul, ijesztő erővel lángol fel.

Ön is szorongós típus?
Gondoljon az Édesanyjára.
Rá jellemző volt a szorongás?

A SZORONGÁS OKAI - AZ APA

A későbbiekben a gyermek életébe belép az apa is.
Rájuk épp olyan gyakran jellemző a szorongás, mint az anyákra, csak mása megnyilvánulási formája. A társadalom a férfiaktól azt várja, hogy ne féljenek semmitől, és ha kiderül a félelmük, a többiek kinevetik.
Ezért inkább leplezik, elnyomják szorongásaikat, vagy agresszivitással túlkompenzálják.
A szorongás oldására leghagyományosabb „gyógyszer” az alkohol, a társadalom által legalizált szorongásoldó szer.
Az alkohol feloldja a szorongásokat, viszont tönkreteszi a szervezetet
és erős függőséget okoz. Hasonló szerepe van a cigarettának is.
Gondoljonaz Édesapjára.
Rá jellemző volt a szorongás, ivás, vagy a cigaretta?
Ha igen,lehet, hogy Ön veszélyeztetett a szorongásos betegségek kialakulása szempontjából.

A SZORONGÁS -FELNŐTT KORBAN

Ha a szorongás folyamatossá válik, beleépül a személyiségbe.
Erre a gének is rásegíthetnek, mivel a szorongásra való hajlam velünk születik, azonban kedvező körülmények között nem aktiválódik.
Gyakran egy csendesebb, nyugodtabb késő kamaszkor után, a korai felnőttkorban, szinte villámcsapásszerűen jelenik meg a szorongás, látszólag a semmiből érkezve. De ha a dolgok mögé nézünk, mindig megtaláljuk az okot, amelyből a szorongás újjáépült.

Gyakran a párválasztás során jönnek elő a régi problémák.
A társ aktiválja az anya-apa emlékeket, és azokat a megoldatlan konfliktusokat, amelyről azt hittük, a hátunk mögött hagytunk.
Ismét előtörnek a rég elfeledettnek hitt szorongások, és könnyen beleszorulunk egy megismétlődő konfliktusba.
Ismeretes, hogy a lányok gyakran olyan férjet választanak, mint az apjuk, vagy a fiúk olyan asszonyt, mint az anyjuk.
Ez általában akkor is ígyvan, ha az apai ill. az anyai kapcsolat messze nem volt problémamentes.
Ezeket a konfliktusokat sem megoldani nem tudjuk, sem magunk mögött hagyni, viszont folyamatosan ismételgetjük őket.
A szorongás ettől tovább erősödik, átalakulhat pánikká, depresszióvá, kényszerré, testi tünetekké.
A szorongás oldása – az apai (netán anyai) vonalat követve - gyakran alkohollal,cigarettával történik, ami hosszú távon az egészséget veszélyezteti.

A SZORONGÁS MEGJELENÉSI FORMÁI

GENERALIZÁT SZORONGÁS (GAD)

A szorongás legegyértelműbben akkor jelentkezik, ha tiszta formájában érezzük. Ez azt jelenti, hogy a szorongás ún. generalizált szorongás formájában, szabadon lebeg. Látszólag semmi oka nincs az embernek arra, hogy szorongjon, mégis szorong. Általában este erősödik fel a szorongás, a sötétség közeledtével, és az alvás is nehéz lesz, rémálmok is gyakran megjelennek.

A generalizált szorongás fő tünetei (BNO szerint) az alábbiak:

1. nyugtalanság vagy idegesség,„felhúzottság” érzése
2. fáradékonyság
3. koncentrálási zavarok,„gondolkodásképtelenség”
4. ingerlékenység
5. izomfeszültség
6. alvászavar (elalvási vagy átalvásinehézség) vagy nyugtalan nem kielégítő alvás

A szorongás vagy aggodalom a fenti 6 tünetből legalább hárommal társul,amelyeknek legalább egy része hat hónapja, a napok nagy részében fennáll.

A SZORONGÁS FORMÁI

Bár a mélyben szorongás lapul a, a nyilvánvaló generalizált szorongáson kívül rendkívül változatosan jelenhetnek meg a tünetek.

Szorongásos zavarok formái összefoglalva:

- Generalizált szorongásos zavar:
hullámzó intenzitással, tartósan fennálló szorongás

- Kényszerbetegség:
visszatérő gondolat, ill. cselekvés okozta szorongás, feszültség

- Pánikbetegség:
jelentkező szorongásos rohamok

- Agorafóbia:
rosszullét, félelem – zsúfolt terektől, tömegtől

- Szociális fóbia:
rosszullét – figyelemnek kitett szituációkban

- Speciális fóbia:
konkrét tárgytól, szituációtól, állatoktól való félelem

- Poszttraumás stressz:
rendkívüli (pszicho)trauma után, az emlék okozta szorongás

A szorongásos zavarok gyakran idéznek elő pszichoszomatikus tüneteket is, ez azt jelenti, hogy a feszültség testi tüneteket idéz elő.

A SZORONGÁS - FELOLDÁSA

A szorongás oldása több féle úton lehetséges.

A szorongás házilagos oldásra hagyományosan az alkohol és a cigaretta a legelterjedtebb – de az egyiket sem javaslom…

Sokaknak segít a sportolás, a zenehallgatás, hosszabb pihenés, egy jóízű beszélgetés, önsegítő könyvek olvasgatása.
Valamelyest használnak a szorongásoldó gyógyteák, pl. a komló, macskagyökér (az ízükről inkább ne beszéljünk).
Ezek akkor használnak, ha nem nagy a baj, de komoly szorongás esetén messze elégtelenek.

Másik mód a szorongás gyógyszereskezelése.
Általában a háziorvos vagy a pszichiáter írja fel.
A szorongásoldó gyógyszer előnye, hogy általában gyorsan és elég megbízhatóan hat.
Hátránya,hogy bizonyos típusaihoz elég gyorsan hozzá lehet szokni, a dózist idővel emelni kell.
Akkor ésszerű a használata, ha a stressz hatás jelen idejű, rövid,megoldható.
A szorongás ellen gyakran antidepresszánsokat ír fel az orvos.
Hatásfoka változó, ezt sokáig lehet szedni, de figyelni kell a mellékhatásokra.
Mindkét gyógyszercsoportra érvényes, hogy ha a szorongás valódi oka időközben nem szűnik meg, a gyógyszerszedés befejezése után a szorongás ismételten visszatér.

A harmadik út a szorongás lelki megközelítése.
Ez a pszichológus feladata. Ha a szorongás a múltban gyökerezik,ha a szülők is hasonló problémákkal küszködtek, ha úgy tűnik, önerőből nem tudja megoldani a problémát, a megoldáshoz pszichoterápiás eszközök szükségesek.
A pszichológus ez esetben segít az okok feldolgozásában, és a probléma gyökerét kezelve képes a jelenlegi szorongást megszüntetni.

Módszerei:
(a teljesség igénye nélkül) pl. relaxációs módszerek,
autogén tréning, a hipnoterápia, a kognitív és viselkedésterápia, neurofeedback. Saját tapasztalataim alapján a hipnoterápia különösen hatásos.

A STRESSZ

A stressz meglehetősen kétarcú fogalom.
Egyrészt szükségünk van valamilyen mértékű stresszre ahhoz, hogy tartalmas életet éljünk.
Az a jó stressz az ún. EU STRESSZ, amely megszínesíti napjainkat. Azonban ha ez fenyegető, sok, veszélyezteti életünket, azt distressznek hívjuk.
Túl sok belőle megbetegedést okoz.
Az emberek stressz tűrőképessége nagyon különböző, ami az egyik embernek kaland, a másiknak megpróbáltatás.
Jó példa erre az ejtőernyős ugrás, vagy a bungee jumping.
Az evolúció során az ember kifejlesztett egy olyan mechanizmust, amely felkészíti őt a veszélyhelyzetekre.
Ekkor a szervezet felkészül a védekezésre, vagy a menekülésre.

A XXI. században a veszélyhelyzet azonban már nem azonos, mint az őskorban, és sajnos az akkor megfelelőnek tűnő reakció mára már nem alkalmas. A tigris előli menekülés más reakciókat igényel, mint a főnök előli.

A STRESSZ- ÉS A SELYE-FÉLE STRESSZREAKCIÓ

A stressz lefolyását egy magyar származású kutató, Selye János vizsgálta. Ő állapította meg a stressz szakaszait (GAS=általános adaptációs szindróma).

1. szakasz: alarm reakció

Ekkora szervezet felkészül a harcra, vagy, ha az nem lehetséges, a menekülésre(fight or flight).
A stressz válasz során a következő változások zajlanak a szervezetben (Cannon féle vészreakció):
felgyorsul a szívműködés, hogy több vér jusson az izmokhoz felgyorsul a légzés, hogy több oxigén jusson a vérbe megemelkedik a vérnyomás az izmok munkáját segítendő emelkedik a vércukorszint a véreloszlás megváltozik, a nem létfontosságú szervekről a meneküléshez szükséges szervek felé áramlik kitágulnak a pupillák, hogy több fény jusson a szembe az idegrendszer éber lesz, a figyelem beszűkül.

Ezek a reakciók kísértetiesen emlékeztetnek a pánikrohamra, és nem véletlenül. A pánikreakcióa szervezet hibásan kiváltódott reakciója egy olyan stresszhelyzetre, amelyet nem így kellene megoldani.
Viszont az evolúciónak nem volt arra ideje, hogy a jelenkori stresszfaktorokkal szemben a megfelelő reakciót mutassa, így egy hibás reakció keletkezik.

2.szakasz: alkalmazkodás, ellenállás

Amennyiben folytatódik a stresszhatás, és elhúzódik, a szervezet kénytelen fenntartani a védekezést, megpróbál alkalmazkodni.
Ez rendkívül megterheli a szervezetet, és egy idő után a tartalék energiák is felhasználásra kerülnek.
Egy idő után azonban kimerül a készlet, és ha a stressz továbbra is fennáll, bekövetkezik a harmadik szakasz.
A magas vérnyomás állandósulhat, az állandó éberség alvászavarokat okoz.
A feszültség miatt az izmok megkeményednek, fájnak, a végtagok hidegek. Zavarok keletkeznek a bélműködésben.

3.szakasz: kimerülés

A kimerülés során elfogynak a tartalékok.
Amennyiben továbbra is fennáll a stressz, az ember megbetegszik.
Állatoknál is ez történik, Selye János patkányokon kísérletezett.
Azt tapasztalta, ha nem maradt abba a stressz, a kísérleti patkányoknak először tönkrement az immunrendszere, aztán elpusztultak, vagy a szívük állt le, vagy kilyukadt a gyomruk.

A STRESSZ - ÉS A HOLMES-RAHE SKÁLA

Stressz nem csak az az esemény, amely nyilvánvalóan kellemetlen, hanem a pozitív események is megterhelőek lehetnek.
Thomas Holmes és Richard Rahe összeállítottak egy skálát a stresszkeltő eseményekről. Minden esemény kapott egy pontszámot.
Minél magasabb a pontszám,annál nagyobb a stressz.
Ellenőzheti, mennyire veszélyeztetett a stressz szempontjából:
adja össze azon pontszámokat, amelyek az utolsó évben Önnel történtek:

Holmes-Rahe skála:

Életesemény
Érték
Házastárs halála
100
Válás
73
Különélés
65
Közeli családtag halála
63
Baleset, sérülés
53
Házasság
50
Állás, munkahely elvesztése
47
Nyugdíjazás
45
Családtag betegsége
44
Terhesség
40
Sz*****is problémák
39
Új családtag befogadása
39
Üzleti problémák
39
Anyagi helyzet változása
38
Házassági konfliktusok
35
Nagyobb adóságok
32
Új munkakör
29
Gyermekek elköltözése otthonról
29
Problémák anyóssal, apóssal
29
Konfliktus a főnökkel
23
A munkaidő és a munkakörülmények megváltozása
20
Költözés,

Amennyiben a kapott pontszáma 150 alatt van, még nyugodtnak, stressz mentesnek mondható az éve.
Amennyiben a pontszám150-300 pont közé esik, közepes stressz hatás alatt áll.
Ha a pontszámmeghaladja a 300-at, Ön rendkívül nagy stressz hatás alatt áll.
Természetesenez csak vázlatos megközelítés, fontos az esetek egyedi súlya.

A STRESSZ - A DEPRESSZIÓ ÉS A SZORONGÁS

A stressz először harcra sarkall bennünket, majd ahogy fogy az energiánk, egyre inkább erősödik a szorongás. Amennyiben reménytelennek tűnik küzdelem, sőt a menekülés is, eluralkodik rajtunk a depresszió.
A stessz hatására legyengül szervezetünk, szó szerint belebetegszünk a bánatba.

POSZT-TRAUMÁS STRESSZ SZINDRÓMA -PTSD

A poszt-traumás stressz szindróma egy váratlan tragédiát, egy egyszeri, de különösen nagy stresszt jelent. Ilyen pl.amikor egy baleset, vagy bűncselekmény áldozatai vagy szemtanúi vagyunk, ilyena sz*****is zaklatás, a földrengés vagy árvíz, a háború. Ennek áldozata képtelen túllépni a történteken, az események állandóan újra meg újra lejátszódnak a fejében, ezek az ún. villanófény emlékek. A szorongás, a depresszió állandósul. Jellemző a befelé fordulás, rémálmok, érzelmi ingadozás.Terápiája a szorongásos zavarok terápiájához hasonló.

TARTÓS GYERMEKKORI STRESSZ

A gyerekkorban elszenvedett tartós stresszhatás, szorongás mélyreható változásokat okoz. Olyan mély, nem gyógyuló lelkisebet jelent, amely a felnőttkort is végigkíséri, még akkor is, ha az már gondtalan és stressz mentes. Azonban nem kell belenyugodni abba, hogy ezen már nem lehet változtatni, mert speciális terápiás eszközökkel a gyermekkori sérülések is jelentős mértékben gyógyíthatóak!

A STRESSZ CSÖKKENTÉSE

Tapasztalja ki saját magán, mely tevékenységek okozzák a legnagyobb kikapcsolódást. Keressen magának hobbit, amelyet szívesen végez. Engedélyezzen magának olyan időt, amelyet arra fordít, amerre akar. Sokaknak segít a sport, a jóga, a művészet, a társasági programok,
az olvasgatás. A speciális módszerek közül az autogén tréning javasolt.

PÁNIKBETEGSÉG -A ROHAM

A pánikbetegség is a szorongásos problémák közé tartozik.
Meglehetősen gyakori zavarról van szó. Szerencsére a média is elég sokat ír róla, így a pánikban szenvedők elég gyorsan rájönnek, hogy nem szervi zavarról van szó.

Nézzünk egy tipikus pánikreakciót:

Kriszta szívdobogva állt a metró megállójában. Rettegett az utolsó rohamtól, tudta,hogy megint jönni fog. Amikor megjött a jármű, remegő lábakkal szállt fel.Bevásárlásból, nehéz szatyrokkal ment hazafelé, a délutáni tömegben.Kétségbeesetten próbált ülőhelyet szerezni, de minden hely foglalt volt. Azajtók becsukódtak, ami megrémítette. Már nem gondolhatja meg magát, nem tud leszállni. Ettől a gondolattól menekülési kényszere felerősödött. Az ablakok is csukva voltak, és az emberi testek kipárolgása egyre súlyosabbá vált. Érezte, hogy egyre fogy a levegő a kocsiban, és egyre közelebb jár az elájuláshoz. A szíve gyorsan dobogott,
és csak egyre gyorsult, szinte kiugrott a helyéről. „Mi lesz, ha nem bírja a szívem, és szívinfarktust kapok? Itt halok meg a tömegben.” – gondolta kétségbeesetten. A gondolattól még jobban rátört a fulladás. Mélyeket lélegzett, hogy mégis valami levegőhöz jusson. A szíve egyre gyorsabban vert, ésa lábai kezdtek elgyengülni. „Mit szólnak, ha itt elájulok a tömegben?” A mellkasa mintha abroncsban lett volna, a torka összeszorult, folyt róla avíz. Csapdában érezte magát. Vad vágy ébredt benne, hogy félrelökje az embereket, kifeszítse az ajtót, és elmeneküljön, de moccanni sem volt ereje. Amikor a metró végre a következő megállóba ért kétségbeesetten törtetett kifelé. Ahogy kiért a járműből, szinte varázsütésre rendbejött, mintha elfújták volna a tüneteit. Megkönnyebbülten indult tovább. Azt a maradék öt megállót ezerszer inkább legyalogolja.
Az első pánikroham után az emberek általában szervi panaszra gyanakodnak. Első útjuk többnyire a kardiológiára vezet, ahol a kivizsgálás eredménye negatív, vagyis elvileg nincs semmi bajuk. Optimális esetben a kardiológus megállapítja a pánikreakciót, és pszichológushoz vagy pszichiáterhez irányítja tovább.

PÁNIKBETEGSÉG -TÜNETEK

Tehát vegyük is át, melyek is a pánikbetegség jellegzetességei:
-a pánikbetegség legjellemzőbb tünete az erős szívdobogás
-a pánikbetegség másik legjellemzőbb tünete a fulladás szubjektív érzése, melyet gyakran mély lélegzéssel próbál az érintett ellensúlyozni a pánikrohamot rendkívül intenzív szorongásérzet kíséri.

A pánikban szenvedő emberek a leggyakrabban két dologtól félnek:
vagy attól, hogy meghalnak szívinfarktusban, vagy attól, hogy elájulnak. a pánik általában olyan helyzetben jelentkezik, ahol nincs lehetőség a menekülésre, járműben, moziban, bevásárlóközpontban, és az érintett csapdában érzi magát.
Ez gyakran erős menekülési késztetést okoz. a pánikreakció rohamként jelentkezik, tehát egy idő múlva magától is elmúlik.
A pánikroham átlagos időtartama 20-50 perc között szokott mozogni.
Teháta pánikbetegség fő tünetei (BNO szerint):heves szívdobogás, szapora szívverés izzadás remegés, reszketés fulladás- vagy légszomj-érzés fuldoklás (torokgombóc-érzés) mellkasi fájdalom vagy disz komfort hányinger vagy hasi disz komfort szédülés, bizonytalanság vagy ájulásérzés a realitás elvesztésének érzése, vagy olyan érzés, mintha elvált, elszakadt volna saját testétől megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől való félelem halálfélelem zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés hidegrázás vagy kipirulás, hevülés
Pánikbetegségrőlakkor beszélhetünk, ha a fenti tünetek közül legalább 4 (vagy több) hirtelenfejlődik ki és maximális intenzitását 10 perc alatt eléri.


FÓBIA

A pánikbetegség gyakran a fóbia miatt kerül felszínre. Fóbia esetén a félelem tárgyat talál magának, és kivetül valamire. A beteg tisztában van vele, hogy a félelme irreális, mégsem tud úrrá lenni szorongásán.

Alapvetően három csoportba lehet besorolni a fóbiákat:

-Agorafóbia: rosszullét, félelem – zsúfolt terektől, tömegtől
-Szociális fóbia: rosszullét – figyelemnek kitett szituációkban
-Speciális fóbiák: konkrét tárgytól, szituációtól, állatoktól való félelem

Agorafóbia esetén beteg a térrel kapcsolatos szituációkban él át szorongást, gyakran pánikot. Nagyon gyakori probléma.
Jelentkezhet pl. plázákban, nyílt tereken. Okozhatnak félelmet a hidak, az utak. A klausztrofóbia is ismert probléma, ilyenkor a szűk tér okoz szorongást,pánikot pl. liftben. A mozi, színház, is gyakori pánik okozó forrás. A repülőgép fóbia is sok embernél probléma, gyakran okoz pánikrohamot. A szociális fóbiások rettegnek minden nyilvános megjelenéstől, ami komoly gondokat jelenthet pl. vizsgán, értekezleteken, amikor több ember előtt kell megszólalni.

Talán a leggyakoribb a fóbiák között a közlekedési fóbia is, a közlekedési eszközöktől való félelem is, ld. Kriszta esetét. Sajnos kezelés nélkül ez az állapot egyre rosszabbodni szokott, és a legrosszabb esetben odáig romolhat, hogy az ebben szenvedő ki sem mer mozdulni otthonról, a szó szoros értelmében saját lakásának a foglyává válik. Innen már nagyon nehéz a visszaút, tehát ha ilyen tüneteket észlel magán, ne várja meg,míg ki sem tud mozdulni otthonról, forduljon szakemberhez.
Bár sokan nem gondolnák, meglehetősen gyakori az a félelem, hogy elmenve otthontól nem talál időben mellékhelységet.
Attól tart, hogy bemegy a széklet vagy vizelet. Annyira erős lehet az ettőlvaló félelem, hogy az illető nem mer sehova sem elmenni, ill. csak akkor, ha előzetesen le ellenőriz minden lehetőséget.

A speciális fóbiák ritkábban fordulnak elő, és nem okoznak annyi gondot, pl. a kígyóktól való félelem és undor, amely meglehetősen gyakori, a mindennapi életben nem szokott problémát jelenteni.
A fóbiában szenvedő ember mindent megtesz,hogy elkerülje a fóbiához kapcsolódó helyzeteket. Ha mégis beszorul egy szorongáskeltő szituációba, megpróbál mielőbb kimenekülni onnan, és ha nem sikerül, gyakran pánikreakció jelenik meg.


PÁNIKBETEGSÉG - AZ OKOK

A pánik – bár úgy tűnik, derül égből villámcsapásként jelentkezik –mindig egy,már meglévő szorongásra épül rá.
A pánik hátterében általában fennálló, de megoldhatatlannak látszó konfliktusok állnak, tipikusan ilyen pl. a párkapcsolati konfliktus.
A csapdahelyzet szimbolikusan jelentkezik, metrónak álcázva, de igazi ok amögötte álló helyzet.

Nézzük Kriszta hátterét.

Kriszta zihálva ért haza. „Hát te hol kódorogtál?”- rivallt rá János, a férje. –„Meddig kell még pesztrálnom a kölyköket? Örülj, hogy eltartalak, te már úgyse kellesz senkinek, ilyen kövéren, öregen.” Kriszta fásultan hallgatta. Tényleg öregnek, kövérnek, értéktelennek érezte magát, pedig még csak 35 éves volt. A férje iránt már nem érzett semmit, legfeljebb undort, de a válás gondolata teljesen elképzelhetetlen volt. A lakáson hitel, eladhatatlan, legfeljebbalbérletbe mehetne, ha volna miből fizetni. A gyerektartást jó, ha a minimálbér után kapná. Az érettségijével, 5 év gyes után, két kicsi gyerekkel képtelenség elhelyezkedni, éhen halnának. Úgy érezte, mint a buszon: csapdában van. De innen már nincs menekvés.
Pánikbetegség esetén vegye végig, mi okozhatja azt, miért érzi magát csapdában, miért érzi úgy, hogy nem tud elmenekülni.
Gyakran nem is világos a mögöttes tünet, vagy a pánikbetegnek nincs lelkiereje ahhoz, hogy lépjen.
Pedig az okok feltárhatóak, és még a legreménytelenebb helyzetből is van valamerre kiút.

PÁNIKBETEGSÉG - KIÚT

Ha pánikbetegségre gyanakszik, először minden esetben vizsgáltassa ki magát, nem szervi betegség áll-e a panaszai hátterében!
Ha az negatív eredményű, akkor gondoljon lelkiokokra.

A pánikbetegség gyógyítása alapvetően két módon lehetséges.
Az első a gyógyszeres kezelés. A pszichiáter antidepresszánsokat ír a pánikbetegségre.
Van, akinek segít, de nem mindenkinek, és figyelni kell a mellékhatásokra. A gyógyszert évekig kell szedni.
Ha a konfliktus eközben nem oldódik meg, a gyógyszer abbahagyása után a pánikbetegség kiújul.
A pánikzavar megoldásának második módja az oki megoldás:
a pszichológus segít megkeresni a konfliktus okát, és az adott körülmények között az optimális megoldás megtalálásában is segítséget nyújt. A pánikbetegség mögött általában komoly szorongásos és önértékelési problémák vannak, ezeket is rendezni kell, ld. generalizált szorongás.
Ezen felül kognitív viselkedésterápiával megtanulható, hogy hogyan kell viselkedni, amikor jön a pánikroham, és milyen viselkedéssel lehet megelőzni a pánikot. A fóbiásviselkedést is meg lehet tanulni kezelni.
Ezen módszerek nagyon hatékonyak, ésa terápia után a hatásuk tartósan megmarad.


KÉNYSZERBETEGSÉG (OCD) - MI IS EZ?

A kényszerbetegség (OCD, azaz obsessivecompulsive disorder) a kevéssé ismert problémák közé tartozik, pedig sok emberéletét keseríti meg.
Mi is ez tulajdonképpen?

Röviden talán úgy írható körül,hogy a kényszeres embernek folyton olyan dolgok jutnak az eszébe, amire nem akar gondolni, vagy olyan cselekedeteket ismételget, amelyeket nem akar megtenni.
Az érzés rendkívül kellemetlen, szinte kényszeríti az embert egy olyan dolog megtételére, amelyet nem akar megtenni. Aki még nem szenvedett kényszerben, nagyon nehezen érti meg ezt az állapotot.
Alapvetően két fő formája van, az egyik a gondolati kényszer, a másik a cselekedeti kényszer.
A mindennapi életben (nem kóros) gondolati kényszer például, ha egy dallam, amelyet reggel hallottunk a rádióban, beleül a fülünkbe, és mindig eszünkbe jut, nem tudunk megszabadulni tőle. Cselekedeti kényszer, ha folyton dúdolgatjuk is, pedig már háromszor ránk szóltak. Gyakori, kórossá váló kényszer pl. a körömrágás.
Sokan tickelnek (ezek lehetnek pl. izomrángások pl.a szemnél), vagy rágcsálják a hajukat. Sokan háromszor is visszamennek a lépcsőházból,hogy biztosan bezárták-e az ajtót. Néha a vásárlási vágy tűnik kényszeresen erősnek. Még ezek az ártalmatlannak tűnő kényszerek rendkívül súlyos formát ölthetnek, és komolyan ronthatják az életminőséget.

A kényszeres ember úgy érzi, hogy ha végrehajtja mindazokat a cselekedeteket,vagy végiggondolja mindazokat a kényszergondolatokat, amelyeket sürgető erővel érez, csökken a szorongás mértéke.
Nem szabad alábecsülni a kényszer érzésénekaz erősségét, rendkívül intenzív érzés, és nagyon nehéz ennek ellenállni. Ahhoz hasonlítható, amikor a tüsszentést próbáljuk meg visszafojtani, vagy nem vakarni a szúnyogcsípést. Akényszerek rengeteg időt visznek el, kizökkentik az illetőt pillanatnyi tevékenységéből, és erős szorongással járnak. Ezen emberek többnyire tudják,hogy a gondolat vagy cselekedet ismételgetése teljesen értelmetlen, harcol ellenük, mégsem tudják azokat abbahagyni. Kezelés híján komolyan súlyosbodhatnak, az ebben szenvedőt teljesen meggátolhatják a normális életvitelben, a munkájában.

A kényszer meglehetősen gyakori probléma, gyakoribb még a pániknál is.
A kényszer kiváltója végső soron a szorongás. Az, hogy ez kényszer formájában jelenik meg, genetikailag kódolt,nagyon jelentős itt az öröklődés szerepe. Aki hajlamos erre, az a szorongásait kényszer formájában fogja kifejezni. Ebből következően a szorongás csökkentésével a kényszerek igen jelentősen csökkenni fognak, bár a hajlam mindig megmarad.
A kényszer nagyon gyakran társul más problémákkal is (depresszióval,szorongással, pánikkal, fóbiával).

A KÉNYSZEREK - FAJTÁI

A gondolati és a cselekedeti kényszerek többnyire együtt fordulnak elő.

GONDOLATI KÉNYSZEREK (OBSESSIO)

A kényszergondolatok olyan én-idegengondolatok, amelyek állandóan betolakodnak a gondolatok közé, és erős szorongást okoznak.
Az ebben szenvedő ember hiába próbálja a gondolatot kiverni a fejéből,
újra és újra visszatérnek, komoly szenvedést okozva.
Általában az érintett tisztában van azzal, hogy ezek a gondolatok kórosak, és megpróbál megszabadulni tőle pl. figyelem-eltereléssel, más gondolatokkal – változó sikerrel.
A kényszer jelentkezhet kívánság formájában
(pl. valakinek a halálát kívánva),impulzusként (pl. megérinteni valamit), fantáziálásként (pl. sz*****isgondolatok), aggódásként (pl. nehogy valamilyen botrányost tegyen).

A leggyakoribb témakörök, amelyek köré rendeződnek bepiszkolódástól való félelem undorodik attól, hogy piszkos lesz, fél a baktériumoktól, bogaraktól fél attól, hogy mást megbetegít agresszív gondolatok attól tart, hogy valakit vagy önmagát bántani fogja attól tart, hogy ha valamire gondol, azzal valamilyen mágikus módon szerencsétlenséget, vagy balesetet okoz saját testre vonatkozó kényszer valamely testrészre való kényszeres gondolat (pl. annak kinézetére) betegségre vonatkozó kényszeres aggodalmak gyűjtögetési kényszer semmit nem dob ki, mindent, megőriz vallással kapcsolatos kényszergondolatok erkölccsel, Istennel kapcsolatos félelmek félelem az erkölcstől való eltéréstől, és a büntetéstől rendre, szimmetriára vonatkozó kényszer mindennek szimmetrikusan kell elhelyezkednie, ill. tökéletes rendnek kell lennie, különben rosszul érzi magát rendezgetési vagy érintési kényszercselekvéssel szokott együtt járni szexualitással kapcsolatos kényszerek perverziók, vagy nem elfogadott sz*****is gondolatok döntésképtelenség, örök kételkedés.


CSELEKEDETI KÉNYSZEREK (COMPULSIO)

Az érintett nem csak gondolatban foglalkozik a kényszerrel, hanem cseledet szintjére is viszi.
Ha nem teszi meg,nagyon kellemetlen, szorongó érzése keletkezik. Általában tisztában van azzal,hogy a cselekedet nincs összefüggésben a szorongást okozó dologgal, mégis valamilyen mágikus összefüggés érzése van ezzel kapcsolatban.tisztasággal kapcsolatos kényszerek (nagyon gyakori) gyakori kézmosás, fürdés, akár olyan szintig, hogy a kéz az állandó mosástól kisebesedik túlzó, állandó takarítás ellenőrzési kényszerek folyamatosan ellenőrzi, pl. elzárta-e a csapokat, bezárta-e a lakásajtót, lekapcsolta-e a villanyokat közlekedéssel kapcsolatos kényszerek, pl. nem okozott-e balesetet megszámolási kényszer mindent megszámol ismétlési kényszerek folyamatosan ismételget cselekedeteket, pl. újra „kell” olvasnia a könyv sorait, újra megtenni egy mozdulatot (pl. valamit megérinteni) kérdezgetési kényszer mivel bizonytalan magában, folyamatosan kérdezget rendezgetési kényszer mindennek a helyén kell lennie, nem mozdulhat el, nem állhat más szögben, különben valami baj fog bekövetkezni sorba tétel kényszere gyűjtögetési kényszer a gondolati kényszernek megfelelően mindent megőriz, ennek következtében irreálisan sok tárgyat halmoz fel bizarr dolgokat és a szemetet is felhalmozzák nem feltétlenül ismeri fel ennek irracionális voltát nem tartozik ide a hobbi, vagy az értékes gyűjtemény!

Kényszeres lassúság egy cselekedetet csak „tökéletesen” lehet végrehajtani ennek következtében minden cselekedetvégrehajtása irreálisan hosszú ideig tart .

A kényszer odáig fajulhat, hogy a normális életet beszűkíti, sőt teljesen élvezhetetlenné teszi. A nagyon súlyos kényszerbeteg reggeltől estig a kényszerei végrehajtásával van elfoglalva,annyira, hogy mellette nem tud munkába, iskolába járni, gyakorlatilag összeomlik az élete.
A kényszer nagyon gyakran társul más problémákkal is (depresszióval,szorongással, pánikkal, fóbiával).

MEGBIRKÓZÁS A KÉNYSZEREKKEL

Mivel a kényszernél meglehetősen erős a genetikai hajlam (az egypetéjű ikreknél63%-os a betegség valószínűsége), a kényszerbetegség kezelése lassú, viszont a szorongás csökkentésével, ill. megszüntetésével jelentős mértékben lehet csökkenteni a tüneteket.
Hasonlóan az eddigiekkel, a kényszerkezelhető gyógyszeres úton, ill. pszichoterápiás módszerek segítségével (lásd szorongás).
A kényszer kezelése idő igényesebb a többi terápiánál, de mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.
Itt is egyrészt a kényszer mögött álló szorongásokat kell feloldani, másrész kognitív és viselkedésterápiával megtanulni bánni a tünetekkel.

DEPRESSZIÓ

A depresszió kifejezés a köznyelvben nemcsak az igazi, komoly depressziót jelenti, hanem az egyszerű lehangolt állapotot is. Azonban az orvosi értelemben vett depresszió egy nagyon komoly állapot.

Mit is érez egy depressziós ember?

A depressziós ember intenzív szomorúságot él át, ürességet érez, nem tud örülni az élet apró örömeinek sem.
Gyakran szorong vagy ingerült.
Rendszeres sírásrohamai vannak.
Nagyon nehezére esik elkezdeni bármilyen tevékenységet.
Ez megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a munkavégzést is.
Egyre több időt tölt fekvéssel, a mozgás nagy erőfeszítést kíván tőle.
Beszéde halk, vontatott.
A pozitív dolgokat hajlamos lekicsinyelni,míg a a kellemetleneket felnagyítani.
Negatív automatikus gondolatok jutnak folyton az eszükbe, pl. „nekem soha semmi se sikerül”.
Önmagáról rosszvéleménnyel van, és mindenért magát okolja.
A koncentrálóképessége drámaianleesik.
Úgy gondolja, ez az állapot végleges és megváltoztathatatlan, vagy csakromlani fog.
Ez a reménytelenség viszi az öngyilkosság gondolatáig.


A DEPRESSZIÓ FAJTÁI

Ha a depresszióhoz mániás fázisok nem társulnak, unipoláris depressziónak nevezzük.

Amikora depresszió még nem ölt súlyos formát,
minor depressziónak(disztímiának) hívjuk.
Ennek megállapításához az alábbi hét tünetből legalább háromnak kell teljesülni, és az első tünet mindenképpen jelenkell legyen:

1.szomorú hangulat,
2. étvágytalanság vagy fokozott étvágy,
3. álmatlanság, vagy túlzott aluszékonyság,
4. fáradékonyság, erőtlenség,
5. csökkent önértékelés,
6. csökkent koncentrálási és döntési képességek,
7. reménytelenség érzése

Azonban, ha a depresszió mélyül, majordepressziónak hívjuk.
Ez akkor állapítható meg, ha az alábbi kilenc tünet közül minimálisan öt legalább két hétig fennáll; az elsőkét tünet közül valamelyiknek mindenképpen jelen kell lenni:

1.indokolatlanul szomorú hangulat,
2. az érdeklődés/örömkészség elvesztése,
3. jelentős fogyás vagy hízás,
4. álmatlanság, vagy túlzott aluszékonyság,
5. mozgásos nyugtalanság vagy gátoltság,
6. fáradtság, erőtlenség,
7. értéktelenség érzése, önvád, bűntudat,
8. csökkent gondolkodási, döntési és koncentrációs képesség,
9. öngyilkossági gondolatok, terv, kísérlet.

A depressziós zavarok aránya nagyon magas, az egyik leggyakoribb lelki betegség.Sajnos hajlamos a kiújulásra is, és gyakran egyre súlyosabbá válik. Sajnos csaka depressziósok fele-harmada kér segítséget, a többség megpróbálja maga kezelni ezt az állapotot. Mivel az alkohol és a cigaretta rövid távon jól szorongás, ill. depresszióoldó hatású, így sok ember
– főleg a férfiak – ilymódon próbálnak enyhülést keresni.
Sajnos ennek a „gyógyszernek” a mellékhatásaisokkal pusztítóbbak, mint a hatásai, függőséget okoz, addiktív, azaz egyre többet kell fogyasztani belőle a depresszió csökkentéséhez.

A DEPRESSZIÓ OKA

A depresszió akkor alakul ki,ha az emberolyan stresszhelyzetbe kerül, amelynek megoldására nem képes, vagy úgy véli,hogy nem képes.
Amint azt a Stressz oldalon is olvashatták, a Selye féle stressz-reakcióban az alany először megpróbál megküzdeni a feladattal. Amikor kimerül az ereje, a megküzdéshez szükséges erő egyre csökkenni kezd, és a szorongás egyre erősödik. Amikor már biztosnak látszik, hogy az illető nemképes megoldani a szituációt, feladja a harcot, és kialakul a depresszió.
Veszteségélmény gyakran okoz depressziót. A veszteség olyan történés, amely megváltoztathatatlan, és már nem tudunk javítani sem rajta, ilyen pl. a haláleset, súlyos betegség,végleges párkapcsolati szakítás, válás. Ilyenkor a harc vagy védekezés már nem jöhet számításba, depresszió alakul ki.
A depresszió lehet genetikai hajlam is, de ha a környezet megfelelő, ez nem alakul ki. Az a gyermek, aki olyan megterhelő családi környezetben nőtt fel,ahol nem volt sok befolyása a dolgok alakulására (a szülő pl. depressziós,alkoholista, pszichotikus beteg, vagy bántalmazó) nagy valószínűséggel válik depressziós felnőtté.
A helyzet azonban nem mindig olyan reménytelen, mint látszik. Az ún.tanult tehetetlenség esetén a depresszióban szenvedő ember úgy érzi, hogy már nincs mit tenni. A tanult tehetetlenség oka az, hogy eddig sokáig vagy gyakran került olyan helyzetbe,amelyet nem tudott megoldani, és már akkor is ez lesz a meggyőződése, ha látni lehetne a kivezető utat. A depressziós ember ilyenkor egyszerűen nem veszi észre a cselekvési lehetőséget. Ezt át lehet tanulni, a kognitív terápia ebben tud segíteni.

DEPRESSZIÓ ÉS AZ ÖNGYILKOSSÁGI GONDOLATOK

A depresszió legnagyobb veszélye az öngyilkosság. A depressziós ember teljesen kilátástalannak ítéli a jövőjét, és ez a kilátástalanság könnyen vezethet egy végzetes cselekedethez. Gyakori túlságosan perfecionista embereknél is, akik nem tudják teljesíteni a maguk számára kitűzött célt. Mivel a súlyos, kezeletlen depressziósok kb. hatoda öngyilkosságban hal meg, és az öngyilkosok majdnem háromnegyede depressziós,ezért nagyon fontos, hogy időben szakemberhez forduljanak.
Az öngyilkosságon gondolkodó emberek általában adnak előzetes jeleket a szándékukról. Nem akarnak ők tényleg meghalni, ez egy kérés, hogy szabadítsa ki őket valaki a szenvedés börtönéből. Ez a jel az ún. "cry for help",azaz segélykiáltás. Amennyiben valamelyik ismerőse vagy családtagja öngyilkossági gondolatairól beszél Önnek, vegye őt komolyan, hallgassa végig, irányítsa szakemberhez.

A BIPOLÁRIS ZAVAR (MÁNIÁS DEPRESSZIÓ)

A bipoláris zavarban mániás és depressziósszakaszok váltogatják egymást. Kevert fázisban egyidejűleg mindkét állapot fennálhat,vagy nagyon rövid időn belül váltakoznak.

A MÁNIA

A mániás fázis a depressziósnak pont az ellentéte: a mániás ember indokolatlanul és végletesen jókedvű, sőt harsány,magával tökéletesen elégedett, a problémákat nem ismeri fel. Aktív, fűti atettvágy, sőt hiperaktív. Az alvásigénye rendkívül kicsi. Hajlamos ilyenkor szórni a pénzt, és meggondolatlan sz*****is kalandokba bocsátkozik. Ilyen állapotban nehezére esik logikusan gondolkodni, sőt teljesen irreális következtetésekre is juthatnak. A belátástudat szinte mindig hiányzik.
A bipoláris zavarnál az öngyilkosság különösen gyakori, majdnem harmaduk megkísérelte már azt.

A MÁNIA TÜNETEI

Mániáról akkor beszélhetünk, ha a hangulat legalább egy hétig abnormálisan emelkedett vagyingerlékenyés az alábbi 7 tünetből legalább 3 (ha a hangulat ingerlékeny, akkor legalább négy) fennáll:

1.fokozott önértékelés,
2. csökkent alvásigény,
3. fokozott beszédkésztetés,
4. gondolatrohanás,
5. szórt figyelem,
6. szokatlanul felfokozott aktivitás, nyugtalanság,
7. kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek
(anyagi és sz*****is térenegyaránt).

Ez az állapot munkaképtelenséget okoz, és a mániás epizódba került ember nagyvalószínűséggel kórházba kerül. Hipomán állapotnak akkor nevezzük, ha ezek a tünetek kevésbé súlyosak, rövid ideig tartanak, nem akadályozzák a normál életvitelt és a munkavégzést.

A BIPOLÁRIS ZAVAROK CSOPORTOSÍTÁSA

Két alapvető bipoláris zavar van, a bipoláris I. és a bipoláris II.,
ezen kívül létezik egy ciklotim zavar nevű tünetcsoport is.
bipoláris I.: mániás és major depressziós epizódok váltakoznak egymással, de akár egy napon is jelentkezhet a kétféle tünet .
bipoláris II. : a hipomán állapot váltakozik a depressziós epizódokkal. ciklotim zavar: hipomán állapot a nagyon enyhe depresszióval váltakozik.

A BIPOLÁRIS ZAVAR OKA

A bipoláris zavar erősen genetikai eredetű betegség, de a negatív családi események valószínűsítik a kitörését. A drogfogyasztás is kockázati tényező (pl. amfetaminszármazékok). A mánia önmagában nem fordul elő, mindig a depresszióval váltakozik.

A DEPRESSZIÓS ZAVAROK TERÁPIÁJA

A depresszió esetben is gyógyszeres és pszichoterápiás módszerek állnak rendelkezésre.
A gyógyszerek közül az antidepresszánsokaz elsődleges gyógyszercsoport. A mániás tünetekre legismertebb gyógyszer alítium.
Használatosak még szorongásoldó gyógyszerek is.
A pszichiáterkiválasztja az Önnek legmegfelelőbbet.
A pszichoterápiás módszerek nélkülözhetetlenek depressziós tünetekesetén, ebben pszichológus segíthet. A kognitív terápia segít a negatívautomatikus gondolatok megszüntetésében, és az egyirányú pesszimista beállítódás normalizálásában. Fontos a szorongás megszüntetése, melyre több módszer is alkalmas, pl. autogén tréning, hipnoterápia. Lehet, hogy családterápiára is szükség van.


MI A BIOFEEDBACK?


A biofeedback (ejtsd: biofídbek), lefordítva biológiai visszacsatolás, egy visszajelzés arról, hogy testünk hogy működik.

A jógik, a szerzetesek, a keleti emberek csupán testük figyelésével módosították szívverésüket, testhőmérsékletüket, légzésüket, fájdalomtűrő képességüket, hogy azok minél tökéletesebben működjenek.
Ez a nyugati ember számára már-már már szinte hihetetlen.

De azért mi is próbálkozunk testünk tökéletesítésével.
Figyeljük mozdulatainkat, megpróbálunk erősebbek, ügyesebbek, türelmesebbek lenni.

Tág értelemben véve az is biofeedback, amikor a táncos mozdulatait csiszolgatja a tükörben nézve.
A gyakorlatban azonban már nagyon sok műszert találtak ki a célból, hogy a visszajelzés minél pontosabb legyen.

Egyik fő célunk a relaxáció megtanulása.
De hogyan? "Lazíts!" - tanácsolják mások.
Jó-jó, de hát tulajdonképpen mit is kellene éreznünk?
Honnan tudjam, hogy már "alfában" vagyok-e?
A módszer erre is választ ad.

Egyik fő célja a biofeedbacknek az, hogy a mindennapi elkerülhetetlen stresszt minél jobban el tudjuk viselni, kiegyensúlyozottabbak és egészségesebbek legyünk. A rendszeres relaxáció nagyon fontos ebben a rohanó világban. A szorongás, depresszió, álmatlanság, magas vérnyomás, gyomorfekély mind-mind a folyamatos feszültség eredménye.

Másik cél az, hogy a betegségekből való felgyógyulást, a rehabilitációt elősegítse.

A biofeedback technika nem helyettesíti, csupán kiegészíti az orvosi kezelést, így egészségügyi probléma esetén keresse fel orvosát!

Milyen biofeedback módszerek léteznek?

Izomzat-biofeedback (elektromiogram, EMG)

Az EMG az izmok feszülését méri.

A stressz gyakran önkéntelen, görcsös izom összehúzódást okoz, melynek megszüntetése, az izom-biofeedbackel megsegített relaxáció, elsődleges feladat. A túl feszes izomzat nagyon sok betegség okozója lehet, pl. különböző izomfájdalmak, gyakran a nyak, a hát tájékán, fejfájások.

Sok megbetegedés az izmok gyengülését, bénulását okozza, pl. agyvérzés okozta bénulások, szülés után bekövetkező vagy a korral gyakoribbá váló vizelettartási problémák (inkontinencia).

Az izomzat összehúzódása ill. relaxációja műszer segítségével ellenőrizhető, így a kívánt állapot megtanulható. Jó hatású a hiperaktív gyerekek megnyugtatásában is.

Hőmérséklet-biofeedback

A módszer a bőr hőmérsékletét méri.

Amikor szorongunk, a vér a bőrből az izmokba és a belső szervekbe áramlik. Az áramlás megfordításával a szorongás is egyre csökken, a szervezet ellazul, ezáltal remek kiegészítője lehet a relaxáció gyakorlásának. A fejfájás is enyhítésében is jó szolgálatot tehet.

Bőrellenállás mérése (GSR)

Az idegrendszer a bőrrel szoros kapcsolatban áll. Már a legkisebb feszültségre is izzadni kezd a tenyerünk, anélkül, hogy észrevennénk.

Folyamatos szorongás esetén az izzadás egyre jobban fokozódik: ez jele lehet a stressznek is. A kórosan nagymértékű izzadás kellemetlen lehet a egyénnek és a környezetnek egyaránt.

Az izzadás csökkentése az ellazulással szoros kapcsolatban van, így az izzadás tudatos csökkentésével a szorongás párhuzamosan csökken, így megtanuljuk a stresszt legyőzni.

Szívműködés-biofeedback!!

Az előzőekhez hasonlatosan a szívdobogás a félelemmel, a szorongással egyre nő.

A szívdobogás (pulzus) tudatos lelassításának és szabályossá tételének egyik célja a relaxáció elősegítése, csökkenti a keringési megbetegedések veszélyét. A vérnyomás csökkentésében is szerepet játszik.

Amennyiben bármely keringési betegsége van,
először feltétlenül forduljon orvoshoz!

EEG-biofeedback, azaz neurofeedback

A neurofeedback az agyhullámokat figyeli: saját magunk ezáltal képesek vagyunk csupán az "akaratunk erejével" befolyásolni agyműködésünket.

Fő céljai:
relaxáció, teljesítmény-fokozás, koncentráció növelésére, valamint gyakori felhasználási területe a viselkedészavar korrigálása, hiperaktivitás csökkentése.

A hiperaktív gyerekek különösen jól reagálnak erre a típusú technikára.
Ezt a módszert csak szakember végezheti.


Mi a Neurofeedback???

A neurofeedback, más szóval EEG biofeedback,
egy visszajelzés arról, hogy agyunk hogy működik.

Agyunk tükre: az agyhullámok.
Agyunk működése jól leírható agyhullámaink amplitúdójával és arányával.

A következő agyhullámaink vannak:

Delta hullámok: 1-3 Hz között. Az alvás idején a legnagyobbak
Theta hullámok: 3-8 Hz között. Ébredéskor és elalváskor jellemzőek
Alfa hullámok: 8-12 Hz között. Nyugodt, relaxált állapot
SMR hullámok: 12-15 Hz között. Éber enyhe figyelem
Béta hullámok: 15-18 Hz között. Feszült figyelem
Béta2 hullámok: 18-32 Hz között. Szorongás esetén gyakori, erős feszültség jele lehet

Ezen hullámok eloszlása és aránya egészséges személy esetén jellemző eloszlást mutat.
Eltérés esetén ezen arányok megváltoztathatóak megfelelő neurofeedback készülék segítségével.
A módszer nem invazív (nem történik tűszúrás), a kliens a hullámokat kizárólag az "akaraterejével" mozgatja.
...............................................