25/09/2017
Elkészült az NGM Munkavédelmi Főosztályának összefoglaló jelentése az építőipari kivitelezési tevékenységek munkavédelmi célvizsgálatáról
Pár megállapítás kiemelnék:
Mélyépítés:
„A mélyépítési munka biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit talajmechanikai vizsgálati adatok alapján kell megtervezni. Ennek a követelménynek 34%.nál nem tettek eleget. Ahol az szükséges lett volna, az esetek több, mint felében (64%) a munkagödör/munkaárok oldalfalait nem támasztották meg megfelelően.”
„A munkagödörbe/árokba való beesés elleni intézkedéseket az esetek majdnem felében (49%) elmulasztották megtenni a munkáltatók. A nyitott munkagödrök elkerítése jellemzően szalaggal történik, ez azonban a jogszabályi előírásokkal ellentétes.”
Munkaterület kialakítása:
„Az eljáró szakügyintézők több esetben találkoztak nem megfelelően kialakított közlekedési útvonalakkal, pl. ahol botlásveszélyesen, mechanikai sérülések veszélyének kitett villamos hosszabbító kábeleket vezettek át. A gyalogos közlekedéshez, anyagmozgatáshoz szükséges utakat jellemzően rendben kialakítják, azonban az útvonalakon szegelt zsaluelemeket, zsalutáblákat helyeztek el és rakodólapos anyagtárolást végeztek. Az építési törmelék, hulladék nem megfelelő tárolása több intézkedésre adott okot.”
Alkalmazott munkaállványok:
„A 2 m magasságot meghaladó nagybak, illetve csőláb alkalmazásakor 22%-ban a munkáltató nem gondoskodott a leesés elleni védelemről. Hasonlóan a 2 m-t meghaladó talpas létraállvány alkalmazása esetén is a leesés elleni védelem kialakítását az esetek 22%-ában elmulasztották.”
„Falazási munkánál adott esetben fennáll a falon keresztül történő átesés veszélye. Az ilyen eseteknek a 26%-ában a munkáltató nem gondoskodott a leesésveszély megszüntetéséről.”
Villamos berendezések biztonsági követelményei
„Általában az építési munkaterületeken a fogyasztókészülékeket felvonulási kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezésekről (ACS) táplálják, azonban több esetben előfordult, hogy az áramvételezést szabálytalanul, a területen található épületek (pl. családi ház, melléképület, stb.) villamos hálózatából valósították meg. Az ACS-ek használatának követelménye még mindig nem eléggé ismert, főleg a kisebb vállalkozásoknál.
A felvonulási kapcsoló- és vezérlőberendezések megfelelő kialakításúak voltak, általában a szükséges védőberendezésekkel el voltak látva. Az esetek 2%-ában a felvonulási berendezés a bejövő tápforrás leválasztó eszközének nem volt alkalmas a „KI” pozíció rögzítésére. 2%-uk túláramvédelmi eszközzel nem volt ellátva, valamint 6%-ukat közvetett érintés elleni védelmet biztosító eszközök (pl. védőföldelés, áram-védőkapcsoló, stb.) nélkül használták.
Ahol áram-védőkapcsolót beiktattak, ott az esetek 5%-ában nem a megfelelő értékű áram védőkapcsolót építették be, valamint igen nagy számban (az esetek 14%-ában) az áramvédőkapcsoló üzemi próbáját dokumentáltan nem végezték el.
143 esetben kellett intézkedni amiatt, hogy a munkaterület útjain, járdáin átvezetett
hajlékony kábeleket és vezetékeket nem látták el mechanikai sérülések elleni védelemmel.
194 esetben találkoztak a szakügyintézők azzal a problémával, hogy sérült, hibás, szabálytalanul toldott hajlékony kábeleket, vezetékeket használtak a munkálatok során.”
És ahogy az összefoglalóban olvashatjuk:
A célvizsgálat időtartama alatt feltárt szabálytalanságok száma magas és a veszélyeztetés szintje is átlag feletti. A fentiekben részletezett szabálytalanságok mellett található darabszám vagy százalékszám megtévesztő lehet. A kevés számban vagy arányaiban kevésbé jelen lévő hiányosság is eredményezhet súlyos, akár halálos balesetet, ezért semmiképpen sem szabad elhanyagolni.
Gyakran tapasztalható, valamint a munkáltatók nyilatkozataiból is megállapítható volt, hogy nincs elég motivált, szakképzett munkaerő, így a munkavédelmi előírások betartása nehézkes. Ezt bizonyítja, hogy számtalan esetben megtalálható volt a munkaterületen minden olyan eszköz, elem, ami a biztonságos munkavégzéshez szükséges, a munkavállalók ennek ellenére gyakran több időt fordítottak a szabálytalan munkavégzésre (raklapokból készült állvány, hajlított betonvas, „provizórikus” fa létra, stb.), minthogy felhasználták volna a rendelkezésükre álló szabályos eszközöket, anyagokat.
Gyakorta az alvállalkozók arra számítanak, hogy biztonságos munkaterületre érkeznek, tehát sem műszaki védelem kiépítésére, sem egyéni védőeszköz alkalmazásának szükségességére előre nem készültek fel, így „jobb híján” a hiányos vagy hiányzó műszaki védelem ellenére egyéni védőeszköz viselése nélkül dolgoznak a magasban.
Egyre inkább elterjedt az a gyakorlat, hogy a munkáltatók az állványok telepítését az erre szakosodott vállalkozókra bízzák, akik megfelelő szakismeret és tapasztalat birtokában biztonságosan kiépítik az állványt, állványrendszereket. Azonban gyakori probléma, hogy az építtető vállalkozó a már így felállított és átadott állványrendszert megbontja, (pl. anyagvételezés miatt), a korlátokat, lábdeszkákat, végzáró elemeket eltávolítja, majd ezeket nem építi vissza.
A leesés elleni egyéni védelem esetében hiányzik a rendszerszemlélet, ugyanis ha nincs kollektív védelem, akkor egyéni védelmet biztosító védőeszközöket kellene használni, ami testhevederzetből + zuhanás gátlóból (magasság függvényében) + kötélből (Y kötél, ha szükséges!) + kikötési pontból (vezető kötél) áll. Ez a rendszer csak együttesen működik, külön-külön nem elégséges, így működésképtelen és ezt a munkáltatók egy része nem veszi tudomásul, illetve nem így működteti, alakítja ki. A tapasztalatok szerint előfordult, hogy a rögzítő kötelek túl hosszúak voltak, vagy nem alkalmaztak energia elnyelőt.
Probléma, hogy a munkahelyi kockázatértékelés nem teljeskörű, a kockázatok mennyiségi elemzése elmarad. A munkáltatók nem mindegyike veszi figyelembe a kockázatértékelés során az egyes munkahelyi kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységek esetén a jogszabályok által előírt szempontokat.
Azokon a munkahelyeken, ahol nem megfelelően végzik el a kockázatértékelést, a
tevékenységből és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok értékelését, hiányosságok tapasztalhatók a megelőző intézkedések tekintetében is. Nem gondoskodnak a munkavállalók veszélyes anyag-, zaj-, rezgés expozíció elleni védelméről, az egyéni védőeszközök biztosításáról és ezek használatának ellenőrzéséről. Leggyakrabban a rákkeltő hatású azbeszt esetében fordult elő megfelelő védelmi képességű egyéni védőeszköz
(légzésvédő, védőkesztyű) biztosításának hiánya. Ezekben az esetekben is a munkavédelmi hatóság megtette a szükséges intézkedéseket.
Számtalan esetben nem fordítottak elegendő időt a munkavállalók tájékoztatására,
képzésére. A munkavédelmi oktatások különösen az alkalmi munkavállalóknál bizonyultak formálisnak, továbbá nem a konkrét munkatevékenységre irányultak. Az oktatásokhoz rendelkezésre álló tematikák jelentős tartalmi hiányossággal készültek, az egyes munkahelyi kóroki tényezők (zaj, rezgés, por, veszélyes anyagok/keverékek, kézi anyagmozgatás, stb.) egészségkárosító hatásaira és a szükséges megelőző intézkedésekre nem tértek ki.
Az alábbi linken a teljes jelentés megtalálható
OMMF
