Szàntódpuszta

Szàntódpuszta Historia est magistra vitae.

,,Az igazi hagyomány sohasem a múlt élethű visszaállítására törekszik, hanem arra, hogy elébe álljon annak a pusztulásnak, amit az idő, a feledékenység, a dolgok természetes halála elhoz közénk.'' (Csoóri Sándor)

15/03/2026
24/02/2026
24/02/2026

🏹🏇🏼💬 A Gyere, mesélj! műsor vendége úgy érzi, mintha adminisztrációs hiba folytán keveredett volna a 20–21. századba: fegyverrel a kézben, ló hátán, egy ...

30/11/2025

Régen mit használtak gyomirtó helyett?

Mert, ugye pár tíz évvel ezelőtt még egyszerűen nem volt gyomirtó, de legalábbis háztájiban biztos nem használták.

Sokan még ma sem, csak ha nagyon muszáj.
A régi parasztok azt mondják, hogy a gyomirtó a lusta ember kapája.
Ebből adódik, hogy a legfontosabb dolog a kert földjének állandó művelése.
Ha szárazság volt, akkor azért, hogy a gyom ne szívja el a növénytől azt a kis tápanyagot is, ha esni fog, akkor azért, hogy majd jobban hasznosítsa a föld, a növény a vizet, ha már esett, s szikkadt annyit, hogy rá lehet menni - akkor meg azért kell kapálni, hogy a föld levegőzhessen, szebben nő a növény, mintha csak húznák...
Meg hát a gyom sem ment veszendőbe, a baromfiak kedvvel eszegették még abban az időszakban is, amikor a földre nem engedték ki őket, mert kicsi volt, sérülékeny a növény, vagy egyszerűen olyan vetemény volt, amit a tyúk is szívesen csemegézik. Egy kosárra valót pillanat alatt össze lehetett gyűjteni, a csibe, kacsa, liba is örült neki, és a kert is... :)
A kapálás régen mindennapos munka volt, a parasztok azt mondták, hogy állandóan lehet egy kiskertben is munkát találni.
Hát még a földeken.
Nagyobb táblákat is megkapáltak ha kellett, nem hajolgatva, mert úgy nem lehet bírni. A jó testtartás kapálásnál a szinte álló helyzet, és nem keményen markolni a kapa nyelet, mert akkor a tenyér pillanat alatt hólyagos lesz...
Ha pedig nem bírtak már vele, akkor jött a húzatás. Vagy lóval, vagy tehénnel, kinek mije volt.
Ha nem volt, akkor meg volt a szomszédnak, oda-vissza kapok alapon.
A parasztok nem ijedtek meg a tűző napon való munkától sem, sokszor kimentek a földre nagy melegben - mondván: ilyenkor pusztul a gaz. Persze ők is tudták, hogy a hajnalban kikapált gaz is elhervad ugyanolyan gyorsan, de ha felgyűlt a munka, akkor valami magyarázatot mégis csak találni kellett.

Amúgy meg volt nekik egy nagyon ügyes, élelmes segédcsapatuk is erre a műveletre, akik ősszel megalapozták azt, hogy amennyire lehet kevés gaz szaporulat legyen.
Ők voltak a baromfiak, főleg a tyúkok. Amint meg volt a betakarítás kiengedték őket a földekre.
Semmi más nem kellett napközben nekik, csak egy kis víz, hűvös helyen.
Ők aztán elvégezték azt a munkát, amit majd következő nyáron vegyszerrel kellene. Összeszedték a kártevőket, bogarakat, hernyókat, és mindent, ami nekik kellemes.
És ott voltak a magvak, melyek nagy részéből a gaz következő generációja kelt volna. Azt is felkapirgálták, elfogyasztották. A tyúkok jól tojtak tőle, a gazdának következő évben kevesebb volt a munkája, a föld pedig jól járt, mert szárnyasok etetése közben még trágyát is kapott a hátára.
🏡🏡🏡🏡🏡

"Forrás: retrograd2018.blogspot.com"
Falusi Hagyományőrzés

22/11/2025

Ha a magyar embert megkérdezik, hány kilométerre van a szomszéd falu, azt feleli, légvonalban húsz kilométer, de ő tud egy rövidebb utat az erdőn keresztül. Mindenre van itt egy ügyesebb, okosabb, furfangosabb megoldás.

Afféle „betyáros” divat ez, részben alighanem az utóbbi korok idegen megszállásainak emléke, nem mintha ez bárkit felmentene bármi alól.

A legendás magyar „betyárok” is lélektelen útonállók voltak valójában, de mivel az osztrák hadsereg üldözte őket, elterjedt róluk, hogy csak a hatalommal cimboráló gazdagokat fosztják ki, így aztán Robin Hood-féle nemzeti hőssé magasodtak, mintát adva minden igaz, dacos, független magyarnak.

Az ügyeskedés, a ravaszkodás valahogy a kisember titkos revansa, halhatatlan diadala az elnyomó, többnyire idegen hatalom felett.

Hogyan képes bosszút állni az, akinek semmi hatalma? A magyar ember hallott egy jellemző történetet, mely az 1980-as években esett meg egy Budapest-környéki faluban. A közelben szovjet hadseregtest állomásozott, melynek katonáival különben a helybeli lakosok remekül elcsereberéltek.

A szülőföldjüktől elszakított, derék orosz kiskatonáknak elvben tilos volt érintkezniük a helybeli lakossággal, elvileg szóba sem szabadott volna állniuk egymással, mi több, egymás létezéséről sem tudhattak hivatalosan.

Ám ami egy szovjet laktanya körletében mozdítható volt, mégiscsak kivándorolt onnan valahogy. Számos falusi magyar ember viselt orosz katonai kucsmát, orosz vattakabátot, orosz bakancsot, orosz gázálarctáskát, orosz hátizsákot, furikázott orosz benzinnel, kenegette a kocsiját orosz gépzsírral. Valóságos divat volt ez akkoriban.

Ha valakinek az volt a heppje, még fegyvert, töltényt, kézigránátot, légvédelmi rakétát is szerezhetett magának. Cserébe étel, ital, pénz vándorolt be a Magyarországon hivatalos álláspont szerint „ideiglenesen állomásozó” sereg titkos hadiszállásaira.

A szovjet csapatok az éjszaka leple alatt konvojban közlekedtek a falu utcáin páncélos járműveikkel, hogy rettentő furfangosan megtévesszék az őket műholdon figyelő amerikaiakat, akik így majd jól összezavarodnak, és rémületükben bizonyára feladják a hidegháborút. A totális rendszerek története tele van hasonlóan logikus akciókkal, úgyhogy ezen sem csodálkozott már senki.

A falu bolondja viszont, akinek egyik szenvedélye az egyenruhagyűjtés volt, úgyhogy a tűzoltószereléstől a rendőrkacabajkáig mindenféléje volt otthon, az egyik ilyen álcázott, éjszakai hadművelet idején, amikor magyar embernek nem volt tanácsos mutatkoznia, felöltötte egyik mutatós uniformisát, kiállt a főútra, és széles karmozdulatokkal, szakszerűen hadonászva beterelte a sorra vonuló, böhöm vasmamutokat egy zsákutcába.

Mikor a lánctalpasok sora elérte a zsákutca végét, a félkegyelmű szépen elosont, a káromkodó, üvöltöző sofőrök pedig nagy üggyel-bajjal tolatgatva hajnalig navigálták kifelé az ormótlan szörnyetegeket a szűk átjáróból.

A falu bolondja évekig ingyen italt kapott a kocsmában, ha elmesélte, mit tett.

Kép: AI
(Ez a szöveg is olvasható MILYENEK A MAGYAROK? című kötetemben. A könyv dedikáltan megrendelhető nálam. Ára 3000 forint (plusz 2000 forint postaköltség). Várok egy POSTACÍMet, TELEFONSZÁMOT (a futár miatt), s hogy KINEK dedikáljam, ide: [email protected])

03/10/2025

🏴59 éve hunyt el Lesznai Anna (születési nevén Moscovitz Amália) költő, író, iparművész, grafikus.

Szeptember 1. – Egyed napja A paraszti gazdálkodásban határnapnak számított Egyed napja (szeptember 1.), a hízónak valót...
01/09/2025

Szeptember 1. – Egyed napja

A paraszti gazdálkodásban határnapnak számított Egyed napja (szeptember 1.), a hízónak valót ekkor fogják ki a falkából, ebből lesz karácsonyra levágható hízó. E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Turán azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat.

Szent Mihály havának első napján léptek szolgálatba a juhászok, a kondások és a szőlőpásztorok. Fontos szerepet játszott a pásztorok életében. Az ő napján hajtották vissza a szabadban legeltetetett állatokat. Elszámoltak munkájukról a gazdáknak, és számos faluban ilyenkor fogadták fel a következő évre a pásztorokat.

Fontos időjárásjósló nap, a Lábodiak kalendáriumi hagyománya szerint, ha Egyed napján szép az idő, utána négy napig még jó idő várható, és ha az ég is dörög ezen a napon, a jövő évre bőséget várhatsz.

Mesztegnyőn is úgy tartják, ha jó az idő, „akkor jó lesz az ősz meg a bor is.” A Kapolyiak szerint az Egyed-napi eső negyvennapos csapadékot jelent.

A régi hegyközségi szabályzatok előírták, hogy Egyed napja után szüretig tilos a szőlőben szekérrel, abroncsos edénnyel közlekedni, így védekeztek a már érésben lévő szőlő tolvajai ellen. Néhol a szőlővel kapcsolatosan kialakult hiedelmek szerint gonoszelhárító varázscselekmény: virradat előtt a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, négy sarkán összekötötte a gallyakat, hogy a gonosz elől elzárja.

Mesztegnyőn egy vallásos szokást is feljegyeztek: „A szoptató anyák a templomba mentek, Egyed közbenjárását kérték, hogy pici gyerekük egészséges legyen.”
/Forrás: https://www.hegylakomagazin.hu/,Hagyományok Háza/

A Hegylakó Magazin Budapest XII. kerületi Önkormányzatának szórakoztató és informatív magazinja, amely a Hegyvidék kártyához kapcsolódó elfogadóhelyeket, valamint a Hegyvidék érdekességeit mutatja be. Magazinunk középpontjában a Hegyvidéken élők állnak, nekik és a családju...

Cím

Szántódpuszta, Római út
Szántód
8622

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 17:00
Kedd 08:00 - 17:00
Szerda 08:00 - 17:00
Péntek 08:00 - 17:00

Telefonszám

+36205548590

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Szàntódpuszta új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Szàntódpuszta számára:

Megosztás

Kategória