18/01/2021
Mintha egyre több „skatulyát” használnánk az emberek besorolására.
Tipikus viselkedésük, kommunikációjuk alapján személyiségeket és ezáltal embereket sorolunk típusokba, hogy jobban megértsük mindazt, ami a gondolataikat, érzéseiket irányítja, ami motiválja őket. Ez megkönnyíti a dolgunkat, segít hogyan viszonyuljunk a másikhoz, felkészít a reakcióira, segíthet a megfelelő kommunikációban.
Amikor azonban cégvezetőktől hallom azt, hogy "a csapatból a Laci mindig elkésik, Zsuzsa gyakran provokál konfliktusokat és ha Gábor is a kávégép közelében van akkor min. 30 perc a kávészünet, mert rengeteg vicces története van, de hát ők ilyenek", akkor felmerül bennem, hogy nem használjuk-e túlzottan ezeket az egyébként hasznos tipológiákat „skatulyaként” arra, hogy levegye a vállunkról a felelősséget? A felelősséget, hogy a saját értékrendünk, belső hangunk alapján alkossunk véleményt, hozzunk döntéseket, változtassunk?