E-építési napló vezetés

E-építési napló vezetés Online szolgáltatásként, építésügyi nyilvántartási rendszerek - e-építési napló, ÉTDR - vezetése.

Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy oldalunk nem kormányzati portál, hanem cégprofil! Vállalkozásunknak kiszervezhető valamennyi építésügyi adminisztráció.

Mi a teendő, ha meg akarnak bírságolni a cserép színe miatt?   Egy egyszerű bejelentéses ház kivitelezése során eltértek...
09/06/2026

Mi a teendő, ha meg akarnak bírságolni a cserép színe miatt?

Egy egyszerű bejelentéses ház kivitelezése során eltértek a tervektől, és nem piros, hanem szürke cserép került az épületre. Az egyszerű bejelentés még 2016-ban történt, azonban most a főépítész felvetésére az önkormányzat meg akarja bírságolni az ingatlan tulajdonosát, illetve kötelezni akarja a cserép színének megváltoztatására, mondván, hogy az nem felel meg a helyi szabályozásnak.

Felmerül a kérdés: mikori előírásoknak kell az épületnek megfelelnie, és jogos lehet-e a bírság?

Egy épület tervezésekor nemcsak a helyi építési szabályzatban foglaltakat kell figyelembe venni, hanem az épület külső megjelenésére, településképbe történő illeszkedésére vonatkozó szabályokat is, amelyeket az önkormányzat településképi rendelete tartalmaz. A településképi rendelet írja elő többek között azt is, hogy milyen cserepezés elfogadott az adott településen.

Ebben az esetben, ha már 2016-ban is hatályban volt településképi rendelet, akkor az akkori előírások az irányadók, és az abban foglaltakat a tervezés és a kivitelezés során is be kellett tartani.
Ha a településképi rendelet az adott területre piros cserepet ír elő, akkor az önkormányzat eljárása jogszerű lehet. A településképi szabályok megszegése esetén ugyanis településképi-kötelezési eljárás indítható, amely lehetővé teszi a szabályossá tétel elrendelését és a bírság kiszabását is.

A szabályossá tétel jelen esetben a tető színének megváltoztatását jelenti, amelyre első körben általában nem jár bírság. Amennyiben azonban az ingatlan tulajdonosa a megadott határidőn belül nem teljesíti az előírtakat, településkép-védelmi bírság szabható ki, egy újabb határidő megjelölésével.
A bírság összege legalább 200 000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint lehet. Ha a jogsértő állapot az újabb határidőre sem szűnik meg, a településkép-védelmi bírság ismételten kiszabható.

Mi a teendő ha kimarad a saját munka az e-naplóból?   Egy új építésű családi ház e-naplós kivitelezésben készül. A tulaj...
22/05/2026

Mi a teendő ha kimarad a saját munka az e-naplóból?

Egy új építésű családi ház e-naplós kivitelezésben készül. A tulajdonos a tetőszerkezet és a fedés egy részét saját kezűleg végezte el, mert nem tudott külön kivitelezőt megbízni. Ez a saját kivitelezési munka azonban nem került rögzítésre az e-naplóban, és külön vállalkozói szerződés sem készült róla. Most a használatbavételi engedély előtt derült ki a hiányosság, ezért azt kellene rendezni, hogyan lehet az utólagosan elvégzett saját munkát szabályosan pótolni vagy dokumentálni az e-naplóban, hogy az épület megkaphassa a használatbavételt.

Az egyszerű bejelentés, építési engedély és kiviteli terv alapján történő építkezések esetében a saját részre történő munkavégzést is vezetni kell az e-naplóban.
Saját ház építésében elsősorban szakirányú szakképesítéssel lehet dolgozni és csak azt a szakmunkát vagy munkafázist lehet elvégezni, amire a szakképesítés kiterjed. A könnyebbség, hogy a saját munkánál nem kell kivitelezési szerződést feltölteni, sem felelős műszaki vezetőt megbízni, valamint a kivitelezői felelősségbiztosítást sem kéri a rendszer.
Ha viszont nincs az adott szakmunkára megfelelő szakképesítése a személynek, csak az egyik kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével dolgozhat szabályosan.
Ha már megtörtént a baj, és nem e-naplózták a saját munkát, az elkészült munkák megfelelőségét műszaki szakértő tudja igazolni. Az építtető feladata, hogy a műszaki szakértőt felkérje, aki ha megfelel a tető, az e-naplóba feltölti a szakértői véleményét. Ezután már nem lesz gond a használatbavétellel.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.04.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

A műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető (FMV) közös célja, hogy a kivitelezés megfelelő minőségben valósuljon meg....
06/05/2026

A műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető (FMV) közös célja, hogy a kivitelezés megfelelő minőségben valósuljon meg. Ugyanakkor eltérő érdekeket képviselnek: a műszaki ellenőr az építtető megbízásából jár el, míg az FMV a kivitelező oldalán áll. Éppen ezért ugyanazon az építkezésen nem lehetnek azonos személyek, hiszen egy esetleges kivitelezési hiba során ellentétes érdekeket kellene képviselniük.

A felelős műszaki vezető megbízása a kivitelező feladata. A kivitelező köteles gondoskodni arról, hogy megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberrel szerződjön, mivel csak így végezhető szabályosan az építési tevékenység. Ebből következik, hogy az FMV díját is a kivitelező viseli, amelyet beépíthet a kivitelezési költségekbe.
Létezik olyan megoldás, hogy a kivitelező szerződik az FMV-vel (megbízóként), ugyanakkor az építtető – harmadik félként – átvállalja a díj kifizetését. Ennek feltétele, hogy:
• a kivitelező ehhez hozzájáruljon,
• a teljesítés ne legyen személyhez kötött,
• és a teljesítés ne igényeljen olyan speciális szakértelmet, amellyel az építtető nem rendelkezik (jelen esetben ez a fizetésre vonatkozik).
A kivitelező hozzájárulása nem szükséges, ha bizonyítható, hogy:
• az építtetőnek lényeges jogi érdeke fűződik az FMV díjának rendezéséhez,
• a kivitelező ezt nem teljesítette,
• vagy nyilvánvaló, hogy határidőben nem is fogja teljesíteni a kötelezettségét.

Egy stabilabb megoldás, ha a kivitelező megbízza az FMV-t, majd külön megállapodásban az építtetőt bízza meg kizárólag a számlázás és a díjfizetés lebonyolításával. Ilyenkor az építtető nem saját nevében, hanem a kivitelező képviseletében fizeti ki az FMV díját, amelyet később egymás között elszámolnak.
Amennyiben a kivitelezés felelős műszaki vezető nélkül történik, elsődlegesen a kivitelező számíthat bírságra, de az építtető is szankcionálható az FMV nélküli kivitelezés miatt.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.04.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Ha minden szerződést fel kell tölteni  a naplóba, akkor a keretszerződést is?Az új építési szabályok szerint az építkezé...
15/04/2026

Ha minden szerződést fel kell tölteni a naplóba, akkor a keretszerződést is?

Az új építési szabályok szerint az építkezésre vonatkozó összes kivitelezési szerződést fel kell tölteni az e-naplóba:

· az építtető/beruházó és a fővállalkozó közötti szerződést

· a fővállalkozó és az alvállalkozók közötti szerződést

· és ha még vannak további alvállalkozók, akkor a megrendelő alvállalkozó és annak alvállalkozója közötti kivitelezési szerződést is

A keretszerződés és a kivitelezési szerződés kapcsolata gyakori az építőiparban. A keretszerződés a hosszú távú együttműködést, keretösszeget és feltételeket határozza meg (pl. árak, garancia, kötbér). A kivitelezési szerződés pedig a keretszerződésen belüli konkrét munkákra vonatkozik. Ebben vannak meghatározva a kivitelezési helyszínre vonatkozó egyedi adatok, a határidők, pontos műszaki tartalom és a munkadíj. Röviden, a keretszerződés biztosítja a hosszú távú együttműködés kereteit, míg a kivitelezési szerződés a konkrét teljesítést és elszámolást kezeli. A keretszerződés és a kivitelezési szerződés együtt érvényes, ezért mindkettőt érdemes az e-naplóba feltölteni.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt. Forduljon hozzánk bizalommal!





Forrás:

szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.03.

kép: www.pixabay.com



(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu)

A használatbavételi eljárás egyszerű bejelentés esetén   Közel másfél éve megszűnt az új lakóépületeknél a hatósági bizo...
31/03/2026

A használatbavételi eljárás egyszerű bejelentés esetén

Közel másfél éve megszűnt az új lakóépületeknél a hatósági bizonyítvány, ma már az egyszerű bejelentésnél is használatbavétel van. Miben más ez a használatbavétel, mint az engedélyes? Milyen határidővel kell számolni? Küld-e értesítést a hatóság, ha megadja a használatbavételt?

Amikor elkészül az egyszerű bejelentéses lakóház, már nem hatósági bizonyítványt, hanem használatbavételt kell kérni, függetlenül attól, hogy mikor, milyen jogszabály alapján történt az egyszerű bejelentés.
A használatbavétel akkor kérhető meg, ha a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, vagyis nemcsak a falak és a tető van kész, hanem van víz, fűtés, világítás és korlát a lépcsőn, teraszon.
Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a használatbavételi eljárás iránti kérelemmel egy időben az ingatlan-nyilvántartási átvezetést is el kell indítani. Ez azt jelenti, hogy a változási vázrajzot fel kell töltenie és az energetikai tanúsítványt is ki kell állítani az OÉNY-ben.

Lakóépület esetében általában az alábbi dokumentumokra lesz szükség:
• fővállalkozó kivitelező az e-napló összesítő lapján tett nyilatkozata vagy ha nincs, akkor a műszaki szakértő 191/2009. kr. 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozata
• az energetikai tanúsítvány,
• záradékolt változási vázrajzot
• ha eltértek a tervektől, akkor a megvalósulási dokumentáció,
• az építész tervező hozzájáruló nyilatkozata.
Egyszerű bejelentés esetén, ha minden rendben van, az építési hatóság a használatbavételt 15 napon belül tudomásul veszi. A használatbavételről szóló értesítést megkapja az építtető/a meghatalmazottja, a települési önkormányzati adóhatóság, valamint a földhivatal is.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.03.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Régi bejelentés, most induló kivitelezés: kell e-napló?   2024. augusztus 16-án megtörtént az egyszerű bejelentés, amely...
20/03/2026

Régi bejelentés, most induló kivitelezés: kell e-napló?

2024. augusztus 16-án megtörtént az egyszerű bejelentés, amelyet a hatóság jóváhagyott, így az építkezés megkezdhetővé vált. Azóta azonban több jogszabályi változás is történt, miközben a kivitelezés csak 2026 tavaszán indulna el. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy kötelező-e e-naplót vezetni az építkezés során.

Az építési eljárásokat szabályozó jogszabály a 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentésekre írja elő, hogy minden esetben kötelező az e-napló. A 2024. október előtti egyszerű bejelentések esetében még élnek az e-napló vezetése alóli felmentések, akkor is, ha a kivitelezést csak most kezdik meg. Abban az estben, ha magánszemély az építtető, saját lakhatására építi a lakóházat, és erről az egyszerű bejelentéskor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése. De nem is tilos, hogy ha úgy döntenének. Arra kell figyelni, hogy önkéntes naplóvezetéskor is be kell tartani az e-napló-vezetés összes szabályát!

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.03.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

2026-ban lejár az 5% lakásáfa határideje   A jelenlegi szabályok szerint az 5%-os áfakulcs 2026 végéig érvényes: eddig k...
16/03/2026

2026-ban lejár az 5% lakásáfa határideje

A jelenlegi szabályok szerint az 5%-os áfakulcs 2026 végéig érvényes: eddig kell az építési engedélyt megszerezni vagy a bejelentést megtenni, hogy a kedvezményes kulcs alkalmazható legyen.

Az így indított beruházásokat 2030-ig kell befejezni ahhoz, hogy az 5%-os áfakulcsot alkalmazni lehessen az eladás során.
Annak ellenére, hogy jó tíz éve szinte változatlanok a kedvezményes áfakulcs feltételei, a mai napig sok a bizonytalanság egyes projektek besorolásával kapcsolatban. Az alacsony áfakulcs ugyanis nem általános: csak az új, lakófunkciójú ingatlanok értékesítésére és az ilyen ingatlanok létrehozásához kapcsolódó építési-szerelési munkákra vonatkozik, átalakításokra, bővítésekre nem.

A hozzáépítésre általában nem alkalmazható az adókulcs, de van egy szűk kivétel.
A fő szabály, hogy meglévő lakóházhoz történő hozzáépítés, bővítés, átalakítás, tetőtér-beépítés esetén nem alkalmazható az 5%-os áfa, mert ezek nem új lakóingatlan létrehozásának minősülnek. Egy meglévő ingatlan felújítása vagy bővítése során az építési-szerelési szolgáltatás 27% áfával adózik.
Egyetlen kivétel van: az 5% akkor alkalmazható, ha a hozzáépítés eredményeként új, önálló lakás jön létre. Például a meglévő családi házhoz olyan bővítés készül, amelyből külön bejáratú, önálló egység lesz, vagy a munka végén társasház-alapítás történik.
Fontos figyelni arra, hogy a NAV nem a szerződés elnevezését, hanem a végeredményt vizsgálja. Ha az ingatlan a nyilvántartásban nem jelenik meg új lakásként, akkor utólag is megállapíthatják a 27%-os áfát, bírsággal és kamattal együtt.

Abban az estben, ha a lakóház melléképülettel (garázs) összeépülve készül el, akkor a melléképületre sem lesz érvényes az 5% áfa.
Az 5% áfát csak lakóingatlan értékesítése esetén lehet alkalmazni. Az áfatörvény szómagyarázata határozottan kijelenti, hogy a garázs akkor sem tekinthető a lakóingatlan részének, ha azzal egybeépült. Meg is nevezi itt a garázst, műhelyt, üzletet, gazdasági épületet.
Ilyen esetben az ingatlan vételárát meg kell bontani. A lakásra az 5%-os, a garázsra a 27%-os mértéket kell alkalmazni.

Ha a telek együtt került értékesítésre az ingatlannal, nincs megbontva a szerződésben a telek és az épület, akkor együtt 5%-os lesz az áfa. Ha viszont a szerződésben a telek külön szerepel, akkor arra csak a 27%-os kulcs alkalmazható.

Ha magánszemély építi a házat, akkor is alkalmazható-e az 5%-os áfa?
Ebben az esetben az jelenti a problémát, hogy új lakóingatlan jön ugyan létre, de az nem kapcsolódik értékesítéshez. A magánszemély építtető anyagokat vásárol és kivitelezőket bíz meg egyes részfeladatokkal. Mind az építőanyagról, mind pedig a munkákról 27%-os áfatartalmú számlát fog kapni. Ebben az esetben nincs kedvezmény.
Más a helyzet, ha az építéshez generálkivitelezőt vesz igénybe. A fővállalkozó vásárolja az anyagot és ő veszi igénybe az alvállalkozók munkáját. Ebben az esetben a megrendelőnek a kész házat fogják számlázni, ekkor már a kedvezményes, 5%-os áfával.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.02.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Nyaraló tetőtérenek átépítéséhez mire van szükség?Egy lapostetős nyaraló teljesen új megjelenést és funkciót kaphat, ha ...
03/03/2026

Nyaraló tetőtérenek átépítéséhez mire van szükség?

Egy lapostetős nyaraló teljesen új megjelenést és funkciót kaphat, ha sátortető kerül rá, és a tetőtér is beépítésre kerül. Az ilyen jellegű átalakítás azonban nem csupán esztétikai kérdés, hanem komoly jogi és műszaki előkészítést igénylő beruházás. A nyaraló átépítéséhez e-napló vezetése szükséges, a tető formájának megváltoztatása pedig építési engedélyköteles, hiszen az épület mérete és beépítési magassága is módosul a lapostető sátortetőre cserélésével. Az engedély megszerzését követően kiviteli tervek elkészítése is szükséges, és csak ezek birtokában kezdődhet meg a szabályosan, e-naplóban dokumentált kivitelezés.

Az építési engedély és a jóváhagyott kiviteli terv alapján megvalósuló építkezéseket minden esetben dokumentálni kell az e-naplóban, és ez a saját kivitelezésben végzett munkákra is vonatkozik. Sokan tévesen gondolják, hogy ha nem vállalkozót bíznak meg, hanem maguk végzik el az egyes munkafázisokat, akkor mentesülnek az adminisztráció alól – ez azonban nem így van. A jogszabályi előírások szerint az engedélyköteles kivitelezések teljes folyamatát naplózni szükséges.

Saját kivitelezés esetén ugyanakkor bizonyos adminisztratív könnyítések érvényesek: nem kell kivitelezési szerződés – helyette a megfelelő szakirányú szakképesítést igazoló dokumentumot kell feltölteni az e-napló rendszerébe, nem kell felelős műszaki vezetőt megbízni, és a rendszer kivitelezői felelősségbiztosítás meglétét sem írja elő. Ettől függetlenül a szakszerűség és a szabályos dokumentálás továbbra is alapvető követelmény az építkezés teljes időtartama alatt.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.02.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Változások az építésügyi szabályozásban🏠 Kedvezőbbé válik az építésügyi bírság számításaJanuár 14-től kedvezően változik...
17/02/2026

Változások az építésügyi szabályozásban

🏠 Kedvezőbbé válik az építésügyi bírság számítása

Január 14-től kedvezően változik az építésügyi bírságok számítási módja. Korábban az építésügyi bírság összegét teljes egészében az építményérték alapján határozták meg. Az új szabályozás szerint azonban, ha a kivitelezési szerződésben szereplő összeg alacsonyabb a számított építményértéknél, akkor a bírság kiszabásánál a szerződésben rögzített összeget kell figyelembe venni.

🏠 Jelentős változások az e-napló használatában

Április 1-jétől az e-naplóval kapcsolatos egyik legfontosabb új kötelezettség a szerződések kötelező feltöltése. A rendelet előírja, hogy a tervezésre és az építőipari kivitelezési tevékenység végzésére vonatkozó valamennyi szerződést fel kell tölteni az e-főnaplóba vagy az e-alnaplóba.
A kivitelezési rendelet kimondja, hogy a szerződéseket „a gazdasági érdeket érintő adatokkal és adatok nélkül” is fel kell tölteni. Ez azt jelenti, hogy olyan szerződést is csatolni kell, amelyben nem kerülnek kitakarásra az összegek, a kötbérek vagy a fizetési ütemezés. A kivitelezési árakat a szerződéses felek, a beruházáslebonyolító, az építési műszaki ellenőr, a NAV, valamint az építtetői fedezetkezelői eljárásban jogosult szereplők tekinthetik meg.
Amennyiben a kivitelezési szerződés nem magyar nyelven készült, azt kötelező lefordítani, és a hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell feltölteni az e-építési naplóba. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon hiteles fordítást kizárólag az Országos Fordító és Fordításh*telesítő Iroda Zrt. készíthet, illetve ők hitelesíthetik a mások által készített fordításokat.

🏠 Az e-napló tartalma is bővül

Az e-napló nemcsak formai, hanem tartalmi szempontból is bővül. Ide kerülnek többek között a területi építész kamara nyilatkozatai, valamint az építésügyi hatóság értesítései a hatósági ellenőrzésekről és helyszíni szemlékről.
Újdonság továbbá, hogy szigorodott az e-napló rendszerhasználati díjainak megfizetése. Az üzemeltető a kifizetett időszak lejárata előtt 15 nappal értesítést küld a fizetési kötelezettségről. Amennyiben a díj a napló megnyitásának évfordulójáig nem érkezik be, az e-napló az ügyfél számára elérhetetlenné válik. Az adatok azonban nem törlődnek, így a tartozás rendezését követően a napló ismét hozzáférhetővé válik.

🏠 Pontosítás a kivitelezési szerződések tartalmáról

Az építőipari kivitelezésről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy a kivitelezési szerződésnek milyen adatokat kell tartalmaznia. Eddig ezek az előírások általános jellegűek voltak, azonban a módosítás külön nevesíti az alvállalkozói szerződések kötelező tartalmi elemeit.
Az alvállalkozói szerződésben fel kell tüntetni:
• a megrendelő vállalkozás építési vállalkozói nyilvántartási számát,
• bankszámlaszámát,
• a vállalkozás képviselőjének nevét vagy megnevezését, székhelyét és elérhetőségét,
• e-napló vezetése esetén a használathoz szükséges naplóügyfél-jelet.

🏠Szigorodnak a gépészeti berendezések elhelyezésének szabályai

Egy új előírás a klímaberendezések és egyéb gépészeti berendezések elhelyezését is érinti. Az épület közterületről látható homlokzatán, valamint a közterület és az épület közötti, látható területeken a gépészeti elemek kizárólag takarással, a településképi követelmények figyelembevételével helyezhetők el.
A takarást – például díszrács alkalmazását – a helyi településképi szabályok szerint kell kialakítani, vagy alternatív megoldásként a berendezéseket a tetőn vagy az udvari homlokzaton kell elhelyezni. Az előírás nem vonatkozik a kereskedelmi, általános és ipari övezetekre, ahol a gépészeti elemek szabadon elhelyezhetők.

🏠 Zöldfelületi tanúsítvány kötelező esetei

Zöldfelületi tanúsítványt kötelező beszerezni az 5000 négyzetmétert meghaladó összes hasznos alapterületű beruházások esetében. A tanúsítványt kizárólag zöldfelületi tanúsítói jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.01.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Kisméretű melléképület újjáépítéséhez kell engedély?   A jelenlegi szabályok szerint, ha nem lakóépületről van szó, akko...
12/02/2026

Kisméretű melléképület újjáépítéséhez kell engedély?

A jelenlegi szabályok szerint, ha nem lakóépületről van szó, akkor nem kell építési engedély a 35 m² összes hasznos alapterületnél kisebb, legfeljebb 4,5 méteres gerincmagasságú, vagy lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságú új épület építéséhez.

A fenti szabályból a hasznos alapterületet érdemes kiemelni, mert abba az 1,9 méter belmagasság alatti területek nem számítanak bele. Amikor nem engedélyes építkezésről van szó, terveket sem kötelező készíttetni, de ha szükséges, akkor készüljenek!
Ha a tervezett melléképület meghaladja a 35 m²-t, akkor már csak építési engedéllyel lehet megépíteni. Engedélyes esetben mindig szükség van komplett műszaki tervdokumentációra is, és az építés során e-naplót kell vezetni.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.01.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Cím

Szeged

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 16:00
Kedd 08:00 - 16:00
Szerda 08:00 - 16:00
Csütörtök 08:00 - 16:00
Péntek 08:00 - 16:00

Telefonszám

+36305500260

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni E-építési napló vezetés új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás