E-építési napló vezetés

E-építési napló vezetés Online szolgáltatásként, építésügyi nyilvántartási rendszerek - e-építési napló, ÉTDR - vezetése.

Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy oldalunk nem kormányzati portál, hanem cégprofil! Vállalkozásunknak kiszervezhető valamennyi építésügyi adminisztráció.

Kinek a feladata a beépített építési termékek teljesítménynyilatkozatainak feltöltése az e-naplóba?   A tervező a tervdo...
15/09/2026

Kinek a feladata a beépített építési termékek teljesítménynyilatkozatainak feltöltése az e-naplóba?

A tervező a tervdokumentációban meghatározza, hogy az épülethez milyen műszaki tulajdonságokkal rendelkező építési termékeket kell beépíteni. A kivitelezés során pedig a teljesítménynyilatkozat igazolja, hogy az alkalmazott építési termék megfelel az előírt követelményeknek.

A szükséges teljesítménynyilatkozatokat a termék gyártójától vagy a kereskedőtől lehet beszerezni, sok esetben a gyártó vagy forgalmazó honlapjáról is letölthetők. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés 8. pontja alapján a vállalkozó kivitelező feladata, hogy a kivitelezés befejezését követően az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatait az építtető részére átadja.
Átalában a dokumentumokatt az tölti fel az építési naplóba, aki az adott építési terméket megvásárolta, vagyis az építtető vagy a kivitelező. Az építtető oldalán ezt – ha van – a műszaki ellenőr is elvégezheti. A kivitelező esetében pedig a felelős műszaki vezető is feltöltheti a teljesítménynyilatkozatokat.
Fontos, hogy a kivitelezés befejezéséig valamennyi beépített építési termékhez tartozó teljesítménynyilatkozat bekerüljön az e-naplóba.
Az építési hatóság szempontjából elsősorban az a lényeges, hogy a szükséges dokumentumok rendelkezésre álljanak; önmagában azt nem vizsgálja, hogy a feltöltést konkrétan a kivitelező, a felelős műszaki vezető vagy más, erre jogosult végezte-e el.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.08.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Hogyan lesz használatbavétel, ha eltűnt a kivitelező?   A használatbavételhez szükség van a fővállalkozó kivitelező fele...
03/09/2026

Hogyan lesz használatbavétel, ha eltűnt a kivitelező?

A használatbavételhez szükség van a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatára. Ha az építkezés során kivitelező csere történt, mert az eredeti kivitelező megszűnt, eltűnt, elhalálozott, akkor nehéz ezt a papírt beszerezni. A régi kivitelező FMV nyilatkozatát az új kivitelező garanciális nyilatkozata nem pótolja.

Hivatalosan a kivitelező nyilatkozata akkor pótolható mással,
• ha lejárt az építési engedély, vagy
• ha megszűnt vagy meghalt a fővállalkozó kivitelező.
Ilyenkor műszaki szakértői nyilatkozat pótolhatja a kivitelező nyilatkozatát. Minden más esetben valahogy meg kell szerezni a használatbavételhez a fővállalkozó kivitelezőtől a dokumentumot.
A használatbavételnél az építési hatóság az ellenőrzi, hogy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas-e. Emellett az építési hatóság a használatbavétel során vizsgálja még azt, hogy:
• valóban megépült a tervek szerint az épület/épületek,
• az engedélynek/egyszerű bejelentésnek megfelelően építették-e meg,
• az eltéréseket megfelelően dokumentálták-e,
• az épület megfelel-e a jogszabályoknak (OTÉK, TÉKA, HÉSZ stb.),
• az építési területet rendben hagyták-e (nincsenek állványok, gépek, sitt stb.).
Az építési hatóság használatbavételnél nemcsak a papírokból dolgozik, hanem ki is mennek megnézni az elkészült épületet. Ha az a papírok és a helyszíni szemle alapján is a terveknek megfelelően épült, és rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas az épület, akkor megkapja a használatbavételt.

A használatbavételt csak néhány esetben lehet megtagadni. Természetesen ezek közül az egyik, ha az épület használata nem biztonságos. Itt olyan hiányosságokra kell gondolni, mint például, még hiányoznak a lépcsőnél, a teraszon a korlátok. Vagy ha nincs bevezetve még ivóvíz az épületbe. Pár éve született meg a Kúria döntése, ami kimondja, hogy a hiányzó nyilatkozat az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát nem befolyásolja, a használatbavételt meg kell adnia az építési hatóságnak. A hatósági gyakorlat azt mutatja, hogy a műszaki szakértő nyilatkozatát akkor is elfogadják a hatóságok, ha eltűnt kivitelezőről van szó és amúgy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.08.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu)

Mi történik, ha a házat magasabbra szeretnénk építeni a terveknél?    A kivitelező felelőssége, hogy az érvényes tervek ...
22/08/2026

Mi történik, ha a házat magasabbra szeretnénk építeni a terveknél?

A kivitelező felelőssége, hogy az érvényes tervek alapján dolgozzon. Ezért helyes eljárás, ha egy ilyen jellegű módosítást nem a helyszínen döntenek el, hanem először a tervező készíti el a szükséges tervmódosítást, és csak ezt követően indulhat el a kivitelezés.

A jogszabály (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) csak nagyon kis mértékű eltérést enged meg az engedélyezett vagy egyszerű bejelentéses tervektől. Ilyen például:
• a külső alaprajzi méret legfeljebb 1%-os, de maximum 2 m²-es változása;
• az épület magasságának legfeljebb 1%-os, de maximum 20 cm-es módosítása;
• az épület helyének legfeljebb 10 cm-es elmozdítása a telken.
Ha a ház közel 90 centiméterrel magasabbra kerülne, az már jelentős tervmódosításnak minősül. Ilyenkor általában új terveket kell készíttetni, és szükség lehet az egyszerű bejelentés módosítására vagy – engedélyköteles építés esetén – az építési engedély módosítására is.
Az ilyen változtatás ráadásul befolyásolhatja az épület megengedett beépítési magasságát, ezért előfordulhat, hogy az eredeti elképzelés már nem felel meg a helyi építési előírásoknak.

A kivitelezés során nem lehet egyszerűen „helyszíni ötletként” megváltoztatni az épület magasságát. Még egy elsőre praktikusnak tűnő, például a földmunkát vagy a támfal kialakítását megkönnyítő módosítás is hatással lehet az épület szabályosságára. Ezért minden jelentősebb eltérést előzetesen meg kell vizsgálni és meg kell terveztetni, majd a szükséges hatósági eljárást is le kell folytatni.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.07.
kép: www.pixabay.com

Használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvány? – Szabályok 2024. október 1-jétől2024 október 1-jétől minden egys...
20/07/2026

Használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvány? –
Szabályok 2024. október 1-jétől

2024 október 1-jétől minden egyszerű bejelentéssel épült új lakóépület esetében használatbavételi eljárást kell kezdeményezni, függetlenül attól, hogy az építkezés vagy az egyszerű bejelentés mikor történt (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 62. § (3)).

Korábban, 2016 és 2024. szeptember 30. között az elkészült egyszerű bejelentéses lakóépületek használatát hatósági bizonyítvány igazolta. Az új szabályozás azonban a korábban indult építkezésekre is vonatkozik, ezért ma már egy 2016-ban vagy 2021-ben bejelentett családi ház esetében is használatbavételi eljárást kell lefolytatni, ha az épület most készül el.

Mikor kérhető a használatbavétel?

A használatbavétel akkor kezdeményezhető, amikor az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Ennek feltétele többek között, hogy rendelkezzen működő közművekkel (víz, villamos energia, fűtés), valamint a szükséges biztonsági elemekkel (például lépcső- és teraszkorláttal).
A használatbavételi kérelemmel egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartási átvezetést is el kell indítani. Ennek részeként az OÉNY rendszerbe fel kell tölteni:
• a hitelesített (záradékolt) változási vázrajzot,
• az energetikai tanúsítványt.

A használatbavételi kérelemhez szükséges dokumentumok
A kérelmet az ÉTDR rendszerben kell benyújtani, és jellemzően az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
• a fővállalkozó kivitelező e-napló összesítő lapján tett nyilatkozata, vagy ennek hiányában a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. § szerinti műszaki szakértői nyilatkozat;
• energetikai tanúsítvány;
• hitelesített változási vázrajz;
• megvalósulási dokumentáció, ha az épület a jóváhagyott tervektől eltérően valósult meg;
• a tervező hozzájáruló nyilatkozata.
Ezeket a dokumentumokat akkor is be kell nyújtani, ha az építés idején e-napló vezetése még nem volt kötelező.

Egyszerű bejelentéses bővítés esetén továbbra is hatósági bizonyítvány szükséges
Az új szabály kizárólag az új lakóépületekre vonatkozik. Ha egyszerű bejelentés alapján meglévő lakóépületet bővítenek – például új szobával, konyhával vagy más helyiséggel –, akkor továbbra is hatósági bizonyítványt kell kérni a bővítmény elkészültének igazolására (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 62. § (4)).

A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez elegendő:
• a fővállalkozó kivitelező e-napló összesítő lapján tett nyilatkozata;
• az energetikai tanúsítvány.
Ebben az esetben a jogszabály nem írja elő, hogy a változási vázrajzot a kérelem benyújtása előtt fel kell tölteni az OÉNY rendszerbe. A kiállított hatósági bizonyítványt az építési hatóság megküldi a földhivatalnak, az illetékes önkormányzatnak és az adóhatóságnak is.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt. Forduljon hozzánk bizalommal!

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.06.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu)

Milyen szerződéseket kell rögzíteni az e-naplóban?    2026. április 1-től változtak az e-napló kivitelezési és a tervezé...
19/06/2026

Milyen szerződéseket kell rögzíteni az e-naplóban?

2026. április 1-től változtak az e-napló kivitelezési és a tervezési szerződéseket érintő szabályai. A kivitelezési szerződések vonatkozásában a rendelet minden építtető és fővállalkozó/alvállalkozó közötti kivitelezési szerződésre kötelező feltöltést ír elő az e-főnaplóba vagy e-alnaplóba.

A rendelet 2026. április 1-jétől hatályos, tehát minden azóta nyitott e-naplóba kötelező az összes kivitelezési szerződés feltöltése. A szerződéseket magyar nyelven, teljes egészében fel kell tölteni, vagyis nem csak az adatokat, hanem
• az árakat,
• kötbéreket,
• fizetési ütemezést is stb.
A készenlétbe helyezett e-naplók és a folyamatban lévő kivitelezések e-naplóiba csak akkor kell az újfajta, részletes kivitelezési szerződést feltölteni, ha a szerződéskötés 2026.április 1-jét követően történt (191/2009. kr.49. § (2)). Ha új vállalkozókat bíznak meg a kivitelezés során, akkor már alkalmazni kell az új szabályt.

A tervnaplóba fel kell tölteni a tervezési és beruházáslebonyolítói szerződéseket árazottan és anélkül is. Ez esetben is csak az új, 2026. április 1-jét követően megkötött szerződések esetében kell alkalmazni a szabályt.
Az FMV szerződésekre a rendelet nem vonatkozik, így ezeket nem kell feltölteni e-naplóba.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.05.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Mi a teendő, ha meg akarnak bírságolni a cserép színe miatt?   Egy egyszerű bejelentéses ház kivitelezése során eltértek...
09/06/2026

Mi a teendő, ha meg akarnak bírságolni a cserép színe miatt?

Egy egyszerű bejelentéses ház kivitelezése során eltértek a tervektől, és nem piros, hanem szürke cserép került az épületre. Az egyszerű bejelentés még 2016-ban történt, azonban most a főépítész felvetésére az önkormányzat meg akarja bírságolni az ingatlan tulajdonosát, illetve kötelezni akarja a cserép színének megváltoztatására, mondván, hogy az nem felel meg a helyi szabályozásnak.

Felmerül a kérdés: mikori előírásoknak kell az épületnek megfelelnie, és jogos lehet-e a bírság?

Egy épület tervezésekor nemcsak a helyi építési szabályzatban foglaltakat kell figyelembe venni, hanem az épület külső megjelenésére, településképbe történő illeszkedésére vonatkozó szabályokat is, amelyeket az önkormányzat településképi rendelete tartalmaz. A településképi rendelet írja elő többek között azt is, hogy milyen cserepezés elfogadott az adott településen.

Ebben az esetben, ha már 2016-ban is hatályban volt településképi rendelet, akkor az akkori előírások az irányadók, és az abban foglaltakat a tervezés és a kivitelezés során is be kellett tartani.
Ha a településképi rendelet az adott területre piros cserepet ír elő, akkor az önkormányzat eljárása jogszerű lehet. A településképi szabályok megszegése esetén ugyanis településképi-kötelezési eljárás indítható, amely lehetővé teszi a szabályossá tétel elrendelését és a bírság kiszabását is.

A szabályossá tétel jelen esetben a tető színének megváltoztatását jelenti, amelyre első körben általában nem jár bírság. Amennyiben azonban az ingatlan tulajdonosa a megadott határidőn belül nem teljesíti az előírtakat, településkép-védelmi bírság szabható ki, egy újabb határidő megjelölésével.
A bírság összege legalább 200 000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint lehet. Ha a jogsértő állapot az újabb határidőre sem szűnik meg, a településkép-védelmi bírság ismételten kiszabható.

Mi a teendő ha kimarad a saját munka az e-naplóból?   Egy új építésű családi ház e-naplós kivitelezésben készül. A tulaj...
22/05/2026

Mi a teendő ha kimarad a saját munka az e-naplóból?

Egy új építésű családi ház e-naplós kivitelezésben készül. A tulajdonos a tetőszerkezet és a fedés egy részét saját kezűleg végezte el, mert nem tudott külön kivitelezőt megbízni. Ez a saját kivitelezési munka azonban nem került rögzítésre az e-naplóban, és külön vállalkozói szerződés sem készült róla. Most a használatbavételi engedély előtt derült ki a hiányosság, ezért azt kellene rendezni, hogyan lehet az utólagosan elvégzett saját munkát szabályosan pótolni vagy dokumentálni az e-naplóban, hogy az épület megkaphassa a használatbavételt.

Az egyszerű bejelentés, építési engedély és kiviteli terv alapján történő építkezések esetében a saját részre történő munkavégzést is vezetni kell az e-naplóban.
Saját ház építésében elsősorban szakirányú szakképesítéssel lehet dolgozni és csak azt a szakmunkát vagy munkafázist lehet elvégezni, amire a szakképesítés kiterjed. A könnyebbség, hogy a saját munkánál nem kell kivitelezési szerződést feltölteni, sem felelős műszaki vezetőt megbízni, valamint a kivitelezői felelősségbiztosítást sem kéri a rendszer.
Ha viszont nincs az adott szakmunkára megfelelő szakképesítése a személynek, csak az egyik kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével dolgozhat szabályosan.
Ha már megtörtént a baj, és nem e-naplózták a saját munkát, az elkészült munkák megfelelőségét műszaki szakértő tudja igazolni. Az építtető feladata, hogy a műszaki szakértőt felkérje, aki ha megfelel a tető, az e-naplóba feltölti a szakértői véleményét. Ezután már nem lesz gond a használatbavétellel.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.04.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

A műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető (FMV) közös célja, hogy a kivitelezés megfelelő minőségben valósuljon meg....
06/05/2026

A műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető (FMV) közös célja, hogy a kivitelezés megfelelő minőségben valósuljon meg. Ugyanakkor eltérő érdekeket képviselnek: a műszaki ellenőr az építtető megbízásából jár el, míg az FMV a kivitelező oldalán áll. Éppen ezért ugyanazon az építkezésen nem lehetnek azonos személyek, hiszen egy esetleges kivitelezési hiba során ellentétes érdekeket kellene képviselniük.

A felelős műszaki vezető megbízása a kivitelező feladata. A kivitelező köteles gondoskodni arról, hogy megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberrel szerződjön, mivel csak így végezhető szabályosan az építési tevékenység. Ebből következik, hogy az FMV díját is a kivitelező viseli, amelyet beépíthet a kivitelezési költségekbe.
Létezik olyan megoldás, hogy a kivitelező szerződik az FMV-vel (megbízóként), ugyanakkor az építtető – harmadik félként – átvállalja a díj kifizetését. Ennek feltétele, hogy:
• a kivitelező ehhez hozzájáruljon,
• a teljesítés ne legyen személyhez kötött,
• és a teljesítés ne igényeljen olyan speciális szakértelmet, amellyel az építtető nem rendelkezik (jelen esetben ez a fizetésre vonatkozik).
A kivitelező hozzájárulása nem szükséges, ha bizonyítható, hogy:
• az építtetőnek lényeges jogi érdeke fűződik az FMV díjának rendezéséhez,
• a kivitelező ezt nem teljesítette,
• vagy nyilvánvaló, hogy határidőben nem is fogja teljesíteni a kötelezettségét.

Egy stabilabb megoldás, ha a kivitelező megbízza az FMV-t, majd külön megállapodásban az építtetőt bízza meg kizárólag a számlázás és a díjfizetés lebonyolításával. Ilyenkor az építtető nem saját nevében, hanem a kivitelező képviseletében fizeti ki az FMV díját, amelyet később egymás között elszámolnak.
Amennyiben a kivitelezés felelős műszaki vezető nélkül történik, elsődlegesen a kivitelező számíthat bírságra, de az építtető is szankcionálható az FMV nélküli kivitelezés miatt.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.04.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Ha minden szerződést fel kell tölteni  a naplóba, akkor a keretszerződést is?Az új építési szabályok szerint az építkezé...
15/04/2026

Ha minden szerződést fel kell tölteni a naplóba, akkor a keretszerződést is?

Az új építési szabályok szerint az építkezésre vonatkozó összes kivitelezési szerződést fel kell tölteni az e-naplóba:

· az építtető/beruházó és a fővállalkozó közötti szerződést

· a fővállalkozó és az alvállalkozók közötti szerződést

· és ha még vannak további alvállalkozók, akkor a megrendelő alvállalkozó és annak alvállalkozója közötti kivitelezési szerződést is

A keretszerződés és a kivitelezési szerződés kapcsolata gyakori az építőiparban. A keretszerződés a hosszú távú együttműködést, keretösszeget és feltételeket határozza meg (pl. árak, garancia, kötbér). A kivitelezési szerződés pedig a keretszerződésen belüli konkrét munkákra vonatkozik. Ebben vannak meghatározva a kivitelezési helyszínre vonatkozó egyedi adatok, a határidők, pontos műszaki tartalom és a munkadíj. Röviden, a keretszerződés biztosítja a hosszú távú együttműködés kereteit, míg a kivitelezési szerződés a konkrét teljesítést és elszámolást kezeli. A keretszerződés és a kivitelezési szerződés együtt érvényes, ezért mindkettőt érdemes az e-naplóba feltölteni.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt. Forduljon hozzánk bizalommal!





Forrás:

szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.03.

kép: www.pixabay.com



(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu)

Cím

Szeged

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 16:00
Kedd 08:00 - 16:00
Szerda 08:00 - 16:00
Csütörtök 08:00 - 16:00
Péntek 08:00 - 16:00

Telefonszám

+36305500260

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni E-építési napló vezetés új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás