E-építési napló vezetés

Hívás Útbaigazítási információk Weboldal

E-építési napló vezetés Online szolgáltatásként, építésügyi nyilvántartási rendszerek - e-építési napló, ÉTDR - vezetése.

Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy oldalunk nem kormányzati portál, hanem cégprofil! Vállalkozásunknak kiszervezhető valamennyi építésügyi adminisztráció.

20/11/2026
20/11/2026

Kell-e új építési engedély, ha utólag részletes kiviteli tervek készülnek?

Egy egyszerű bejelentéssel megvalósuló társasház kivitelezése során gyakran felmerülhet, hogy a rendelkezésre álló tervdokumentáció elegendő-e a szakszerű munkavégzéshez. De mi történik akkor, ha a kivitelezés közben a felelős műszaki vezető részletesebb gépészeti és villamos terveket tart szükségesnek?
Egyszerű bejelentés alapján épülő társasházak: milyen tervekre volt szükség?

A 2021-ben hatályos veszélyhelyzeti szabályozás lehetőséget biztosított arra, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a legfeljebb 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű és legfeljebb hatlakásos társasházak egyszerű bejelentés alapján épüljenek meg.
Az akkori előírások szerint az egyszerű bejelentési dokumentáció részeként a gépészeti és villamos szakági munkarészeket elegendő volt rendszerleírás formájában elkészíteni. Ez a dokumentáció jóval kisebb részletességű volt, mint a hagyományos, részletes szakági kiviteli terv.
Fontos sajátosság volt az is, hogy az egyszerű bejelentéshez készített dokumentáció egyben a kivitelezés alapjául szolgáló dokumentációnak is minősült.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden épület esetében elegendő a rendszerleírás alapján elvégezni a szakipari munkákat. Egy többlakásos társasház gépészeti és elektromos rendszereinek kialakítása például jóval összetettebb feladat lehet, ezért indokolt lehet a részletesebb tervek elkészítése.
A kivitelező és a felelős műszaki vezető felelőssége

A kivitelezés megkezdése előtt a kivitelezőnek ellenőriznie kell, hogy a rendelkezésére álló tervdokumentáció megfelelő alapot biztosít-e a szakszerű munkavégzéshez.
Amennyiben a tervek hiányosak, nem kellően részletesek, vagy nem teszik lehetővé a megfelelő kivitelezést, a kivitelezőnek jeleznie kell ezt a megrendelő felé, és kezdeményeznie kell a szükséges tervek elkészítését.
Ez különösen fontos a felelős műszaki vezető szempontjából is, hiszen a nem megfelelő vagy hiányos tervdokumentáció alapján elvégzett hibás kivitelezés komoly szakmai és felelősségi kérdéseket vethet fel.
Kell-e új engedély, ha részletesebb kiviteli tervek készülnek?

A jó hír, hogy önmagában a részletesebb szakági kiviteli tervek elkészítése miatt nem szükséges új egyszerű bejelentést tenni, és új építési engedélyt sem kell kérni.
Tehát ha az eredetileg bejelentett épület változatlan marad, és csupán a gépészeti vagy villamos rendszerleírást egészítik ki részletesebb szakági tervekkel, az nem jelent automatikusan új engedélyezési kötelezettséget.
Arra azonban figyelni kell, hogy az elkészült kiviteli terveket a vonatkozó előírásoknak megfelelően, még az érintett kivitelezési munkák megkezdése előtt fel kell tölteni az elektronikus építési naplóba.
Mikor szükséges módosítani az eredeti bejelentést?

Más a helyzet, ha a kivitelezés során nem csupán a tervdokumentáció részletezettsége változik, hanem maga az épület is eltér az eredetileg bejelentett kialakítástól.
Ilyen eset lehet például, ha megváltozik:
• az építmény külső alaprajzi mérete;
• az épület beépítési magassága;
• az épület telken belüli elhelyezkedése;
• a szomszédos épülettel határos szerkezet kialakítása, például a falazat, a tető vagy az alapozás.
Ezekben az esetekben már nem elegendő a kiviteli dokumentáció egyszerű kiegészítése. Az eredeti bejelentéshez képest bekövetkező változást a jogszabályi előírások szerint kell kezelni.
A 2021-ben egyszerű bejelentéssel indult, hatlakásos társasház esetében ez a jelenlegi szabályozás alapján fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás szükségességét is jelentheti.
Hasonlóan körültekintően kell eljárni akkor is, ha az eredeti tervektől eltérő műszaki megoldás valósulna meg, például más típusú liftet építenének be, vagy az eredetileg tervezettől eltérő fűtési rendszert alakítanának ki. Ezeknél a változtatásoknál külön vizsgálni kell, hogy szükségessé válik-e az építési engedély módosítása vagy új engedélyezési eljárás.
Használatbavétel: a kivitelezés utolsó hatósági lépése

A kivitelezés befejezése után az épület rendeltetésszerű használatának megkezdéséhez használatbavételi eljárást kell lefolytatni.
A 2021-ben egyszerű bejelentéssel indult társasházaknál is figyelemmel kell lenni a használatbavétel időpontjában hatályos jogszabályi előírásokra és az átmeneti rendelkezésekre.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.10.
kép: www.pixabay.com
https://www.e-epitesinaplovezetes.hu

A kata adózás változásai 2027-től    2027-től a katás vállalkozók ismét számlázhatnak cégeknek is, de az új kata feltéte...
13/11/2026

A kata adózás változásai 2027-től

2027-től a katás vállalkozók ismét számlázhatnak cégeknek is, de az új kata feltételei eltérnek a korábbi rendszertől. A cél az egyszerűbb adózás visszaállítása, a munkaviszony katás szerződéssel történő kiváltásának megakadályozása, valamint a magasabb társadalombiztosítási és nyugdíjalap biztosítása.

1. Miért változik a kata?

A régi kata 2013-ban indult, és havi 50 ezer forintos adóval, egyszerű adminisztrációval működött. 2022-ben azonban szigorították, mert sokan munkaviszony helyett katásként dolgoztak cégeknek.
Ennek következtében a katások száma 444 ezerről körülbelül 145 ezerre csökkent. A legtöbb, cégeknek dolgozó alvállalkozó átalányadózásra váltott.

2. Mi változik 2027-től?

• A katások ismét számlázhatnak cégeknek és vállalkozásoknak.
• A havi adó főállásban 100 ezer Ft lesz.
• Az éves bevételi keret 22 millió Ft-ra emelkedik.
• A céges bevételekre 15%-os kiegészítő adó vonatkozik.
• A keret feletti bevétel után 40%-os különadót kell fizetni.
• Újra katázhatnak a mellékállású vállalkozók, nyugdíjasok és nappali tagozatos diákok is.

3. Hogyan adóznak a cégeknek számlázók?

A főállású katások havi 100 ezer Ft tételes adót fizetnek, ezen felül a cégektől kapott bevétel után 15%-os kiegészítő adó terheli őket.
A befizetett éves tételes adó levonható a kiegészítő adóból, ezért főállásban évi 8 millió Ft céges bevételig nincs további adófizetés.
Például:
• Aki évente 15 millió Ft-ot keres kizárólag magánszemélyektől, 1,2 millió Ft adót fizet.
• Aki ugyanennyit kizárólag cégektől kap, 2,25 millió Ft adót fizet.
Fontos, hogy az anyagköltség is beleszámít a bevételbe, tehát nem vonható le a kata alapjából.

4. Az 50%-os szabály
Ha az éves bevétel legalább fele egyetlen cégtől és annak kapcsolt vállalkozásaitól származik, a vállalkozó az év végén elveszíti a katás státuszát.
Ez különösen azokat az alvállalkozókat érinti, akik egész évben ugyanannak a fővállalkozónak dolgoznak.

5. Milyen korlátozások maradnak?
• A jelenlegi munkáltatónak nem lehet katásként számlázni.
• A korábbi munkáltatónak a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapig nem lehet számlázni.
• A szabály a kapcsolt vállalkozásokra és a közvetítő cégeken keresztüli munkavégzésre is kiterjed.
• Továbbra is csak egyéni vállalkozók választhatják a katát, bt.-k és kft.-k nem.

6. Mi lesz a régi katával?
Aki 2026. december 31-én még a régi katában van, 2028 végéig maradhat benne.
• 2027-ben havi 75 ezer Ft lesz az adó.
• 2028-ban havi 100 ezer Ft-ra emelkedik.
• Az ellátási alap is fokozatosan nő.
• 2029-től automatikusan az új katába kerülnek, kivéve, ha előtte jelzik a NAV-nak, hogy nem kívánják választani.

Az új kata elsősorban azoknak a vállalkozóknak lehet kedvező, akik sok magánszemélynek dolgoznak, vagy több különböző cégtől szereznek bevételt. Az egyetlen fővállalkozónak dolgozó alvállalkozók, illetve a magas anyagköltséggel dolgozó szakemberek számára viszont az átalányadózás is megfontolandó.
Fontos: a cikkben ismertetett szabályok a törvénytervezetet mutatják be, ezért az elfogadásig még változhatnak.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.10..
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Településképi bírság: elég befizetni, vagy az épületet is át kell alakítani?   Egy épület tervezésekor nemcsak annak mér...
16/10/2026

Településképi bírság:
elég befizetni, vagy az épületet is át kell alakítani?

Egy épület tervezésekor nemcsak annak méretére, elhelyezkedésére és műszaki kialakítására kell figyelni, hanem a külső megjelenésére is. A tetőfedés és a homlokzat színe például meghatározó szerepet játszik abban, hogy az épület mennyire illeszkedik a település arculatába. De mi történik akkor, ha egy ház már elkészült, a választott színek nem felelnek meg a helyi előírásoknak, és a tulajdonos a településképi bírságot is befizette? A befizetéssel lezárul az ügy, vagy az épület megjelenésén is változtatni kell?

Az épületek külső megjelenésére vonatkozó követelményeket az adott település településképi rendelete határozza meg. A szabályozás célja, hogy az új épületek, valamint az átalakított vagy felújított ingatlanok harmonikusan illeszkedjenek a környezetükbe, és megőrizzék a település egységes arculatát.
Ez a gyakorlatban többek között a tetőfedés, a homlokzat színét, az alkalmazott anyagokat és az építészeti kialakítást érintő előírásokat jelenthet. Egy történelmi vagy műemléki környezetben például egészen más elvárások érvényesülhetnek, mint egy újonnan kialakított lakóövezetben.

Az építkezés előkészítésekor ezért fontos megismerni a helyi szabályokat, hiszen a nem megfelelő szín- vagy anyagválasztás később kellemetlen következményekkel járhat.
A probléma ugyanakkor nemcsak új épületeknél merülhet fel. Tetőcsere, homlokzatfelújítás vagy utólagos hőszigetelés során is előfordulhat, hogy az ingatlan külső megjelenése nem felel meg a helyi előírásoknak. Az ilyen munkák esetében nem minden helyzetben előzi meg a kivitelezést olyan hatósági eljárás, amelyben a településképi megfelelőséget ellenőrzik. Ilyenkor az önkormányzat településképi ellenőrzése is szerepet kaphat.
Ha az önkormányzat megállapítja, hogy az ingatlan megjelenése sérti a településképi előírásokat, intézkedhet a jogszerű állapot helyreállítása érdekében.

• Első lépésként az önkormányzat kötelezheti az ingatlan tulajdonosát a szabálytalanság megszüntetésére. A döntésben meghatározott határidőn belül a tulajdonosnak el kell végeznie az előírt változtatásokat. Ez jelentheti például a homlokzat átfestését egy megengedett színre, vagy más, a helyi rendeletnek megfelelő módosítás elvégzését.

• Amennyiben a tulajdonos a kötelezésnek nem tesz eleget, az önkormányzat településképvédelmi bírságot szabhat ki. A bírság összege a vonatkozó jogszabályban meghatározott keretek között mozog. A 2023. évi C. törvény, vagyis a magyar építészetről szóló törvény 100. §-ának (2)–(4) bekezdése tartalmazza a kapcsolódó szabályokat.

A bírság megfizetése azonban önmagában nem feltétlenül szünteti meg a jogsértő állapotot. Ha a tulajdonos továbbra sem teljesíti a kötelezést, a jogszabályi feltételek fennállása esetén újabb bírság is kiszabható.
A határidők figyelmen kívül hagyása további jogkövetkezményekkel járhat. Az alkalmazható intézkedések körét az adott ügyre vonatkozó jogszabályok és az önkormányzati döntés határozzák meg.
Végső esetben a döntés végrehajtására is sor kerülhet. Ez azt jelentheti, hogy az előírt munkát a tulajdonos helyett mással végeztetik el, a jogszabályi feltételek szerint felmerülő költségeket pedig a tulajdonosra terhelhetik.
A korábban kiszabott bírság tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ingatlan változatlanul megtarthatja a kifogásolt megjelenését.

Felújítás vagy építkezés előtt célszerű tájékozódni az adott település helyi előírásairól, különösen a tetőfedés és a homlokzat színére vonatkozó követelményekről. Ha pedig már megérkezett az önkormányzati felszólítás vagy kötelezés, fontos annak tartalmát és a megadott határidőt is alaposan megvizsgálni. A legfontosabb tanulság: a településképi bírság megfizetése nem feltétlenül váltja ki a szabálytalan állapot megszüntetését. Érdemes ezért már a munkálatok megkezdése előtt tisztázni, milyen megjelenést engednek a helyi előírások.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.09.
kép: www.pixabay.com

Jogszabályi hivatkozás: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 100. § (2)–(4) bekezdése.

Kinek a feladata a beépített építési termékek teljesítménynyilatkozatainak feltöltése az e-naplóba?   A tervező a tervdo...
15/09/2026

Kinek a feladata a beépített építési termékek teljesítménynyilatkozatainak feltöltése az e-naplóba?

A tervező a tervdokumentációban meghatározza, hogy az épülethez milyen műszaki tulajdonságokkal rendelkező építési termékeket kell beépíteni. A kivitelezés során pedig a teljesítménynyilatkozat igazolja, hogy az alkalmazott építési termék megfelel az előírt követelményeknek.

A szükséges teljesítménynyilatkozatokat a termék gyártójától vagy a kereskedőtől lehet beszerezni, sok esetben a gyártó vagy forgalmazó honlapjáról is letölthetők. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés 8. pontja alapján a vállalkozó kivitelező feladata, hogy a kivitelezés befejezését követően az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatait az építtető részére átadja.
Átalában a dokumentumokatt az tölti fel az építési naplóba, aki az adott építési terméket megvásárolta, vagyis az építtető vagy a kivitelező. Az építtető oldalán ezt – ha van – a műszaki ellenőr is elvégezheti. A kivitelező esetében pedig a felelős műszaki vezető is feltöltheti a teljesítménynyilatkozatokat.
Fontos, hogy a kivitelezés befejezéséig valamennyi beépített építési termékhez tartozó teljesítménynyilatkozat bekerüljön az e-naplóba.
Az építési hatóság szempontjából elsősorban az a lényeges, hogy a szükséges dokumentumok rendelkezésre álljanak; önmagában azt nem vizsgálja, hogy a feltöltést konkrétan a kivitelező, a felelős műszaki vezető vagy más, erre jogosult végezte-e el.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.08.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Hogyan lesz használatbavétel, ha eltűnt a kivitelező?   A használatbavételhez szükség van a fővállalkozó kivitelező fele...
03/09/2026

Hogyan lesz használatbavétel, ha eltűnt a kivitelező?

A használatbavételhez szükség van a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatára. Ha az építkezés során kivitelező csere történt, mert az eredeti kivitelező megszűnt, eltűnt, elhalálozott, akkor nehéz ezt a papírt beszerezni. A régi kivitelező FMV nyilatkozatát az új kivitelező garanciális nyilatkozata nem pótolja.

Hivatalosan a kivitelező nyilatkozata akkor pótolható mással,
• ha lejárt az építési engedély, vagy
• ha megszűnt vagy meghalt a fővállalkozó kivitelező.
Ilyenkor műszaki szakértői nyilatkozat pótolhatja a kivitelező nyilatkozatát. Minden más esetben valahogy meg kell szerezni a használatbavételhez a fővállalkozó kivitelezőtől a dokumentumot.
A használatbavételnél az építési hatóság az ellenőrzi, hogy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas-e. Emellett az építési hatóság a használatbavétel során vizsgálja még azt, hogy:
• valóban megépült a tervek szerint az épület/épületek,
• az engedélynek/egyszerű bejelentésnek megfelelően építették-e meg,
• az eltéréseket megfelelően dokumentálták-e,
• az épület megfelel-e a jogszabályoknak (OTÉK, TÉKA, HÉSZ stb.),
• az építési területet rendben hagyták-e (nincsenek állványok, gépek, sitt stb.).
Az építési hatóság használatbavételnél nemcsak a papírokból dolgozik, hanem ki is mennek megnézni az elkészült épületet. Ha az a papírok és a helyszíni szemle alapján is a terveknek megfelelően épült, és rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas az épület, akkor megkapja a használatbavételt.

A használatbavételt csak néhány esetben lehet megtagadni. Természetesen ezek közül az egyik, ha az épület használata nem biztonságos. Itt olyan hiányosságokra kell gondolni, mint például, még hiányoznak a lépcsőnél, a teraszon a korlátok. Vagy ha nincs bevezetve még ivóvíz az épületbe. Pár éve született meg a Kúria döntése, ami kimondja, hogy a hiányzó nyilatkozat az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát nem befolyásolja, a használatbavételt meg kell adnia az építési hatóságnak. A hatósági gyakorlat azt mutatja, hogy a műszaki szakértő nyilatkozatát akkor is elfogadják a hatóságok, ha eltűnt kivitelezőről van szó és amúgy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.08.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu)

Mi történik, ha a házat magasabbra szeretnénk építeni a terveknél?    A kivitelező felelőssége, hogy az érvényes tervek ...
22/08/2026

Mi történik, ha a házat magasabbra szeretnénk építeni a terveknél?

A kivitelező felelőssége, hogy az érvényes tervek alapján dolgozzon. Ezért helyes eljárás, ha egy ilyen jellegű módosítást nem a helyszínen döntenek el, hanem először a tervező készíti el a szükséges tervmódosítást, és csak ezt követően indulhat el a kivitelezés.

A jogszabály (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) csak nagyon kis mértékű eltérést enged meg az engedélyezett vagy egyszerű bejelentéses tervektől. Ilyen például:
• a külső alaprajzi méret legfeljebb 1%-os, de maximum 2 m²-es változása;
• az épület magasságának legfeljebb 1%-os, de maximum 20 cm-es módosítása;
• az épület helyének legfeljebb 10 cm-es elmozdítása a telken.
Ha a ház közel 90 centiméterrel magasabbra kerülne, az már jelentős tervmódosításnak minősül. Ilyenkor általában új terveket kell készíttetni, és szükség lehet az egyszerű bejelentés módosítására vagy – engedélyköteles építés esetén – az építési engedély módosítására is.
Az ilyen változtatás ráadásul befolyásolhatja az épület megengedett beépítési magasságát, ezért előfordulhat, hogy az eredeti elképzelés már nem felel meg a helyi építési előírásoknak.

A kivitelezés során nem lehet egyszerűen „helyszíni ötletként” megváltoztatni az épület magasságát. Még egy elsőre praktikusnak tűnő, például a földmunkát vagy a támfal kialakítását megkönnyítő módosítás is hatással lehet az épület szabályosságára. Ezért minden jelentősebb eltérést előzetesen meg kell vizsgálni és meg kell terveztetni, majd a szükséges hatósági eljárást is le kell folytatni.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.07.
kép: www.pixabay.com

Használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvány? – Szabályok 2024. október 1-jétől2024 október 1-jétől minden egys...
20/07/2026

Használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvány? –
Szabályok 2024. október 1-jétől

2024 október 1-jétől minden egyszerű bejelentéssel épült új lakóépület esetében használatbavételi eljárást kell kezdeményezni, függetlenül attól, hogy az építkezés vagy az egyszerű bejelentés mikor történt (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 62. § (3)).

Korábban, 2016 és 2024. szeptember 30. között az elkészült egyszerű bejelentéses lakóépületek használatát hatósági bizonyítvány igazolta. Az új szabályozás azonban a korábban indult építkezésekre is vonatkozik, ezért ma már egy 2016-ban vagy 2021-ben bejelentett családi ház esetében is használatbavételi eljárást kell lefolytatni, ha az épület most készül el.

Mikor kérhető a használatbavétel?

A használatbavétel akkor kezdeményezhető, amikor az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Ennek feltétele többek között, hogy rendelkezzen működő közművekkel (víz, villamos energia, fűtés), valamint a szükséges biztonsági elemekkel (például lépcső- és teraszkorláttal).
A használatbavételi kérelemmel egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartási átvezetést is el kell indítani. Ennek részeként az OÉNY rendszerbe fel kell tölteni:
• a hitelesített (záradékolt) változási vázrajzot,
• az energetikai tanúsítványt.

A használatbavételi kérelemhez szükséges dokumentumok
A kérelmet az ÉTDR rendszerben kell benyújtani, és jellemzően az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
• a fővállalkozó kivitelező e-napló összesítő lapján tett nyilatkozata, vagy ennek hiányában a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. § szerinti műszaki szakértői nyilatkozat;
• energetikai tanúsítvány;
• hitelesített változási vázrajz;
• megvalósulási dokumentáció, ha az épület a jóváhagyott tervektől eltérően valósult meg;
• a tervező hozzájáruló nyilatkozata.
Ezeket a dokumentumokat akkor is be kell nyújtani, ha az építés idején e-napló vezetése még nem volt kötelező.

Egyszerű bejelentéses bővítés esetén továbbra is hatósági bizonyítvány szükséges
Az új szabály kizárólag az új lakóépületekre vonatkozik. Ha egyszerű bejelentés alapján meglévő lakóépületet bővítenek – például új szobával, konyhával vagy más helyiséggel –, akkor továbbra is hatósági bizonyítványt kell kérni a bővítmény elkészültének igazolására (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 62. § (4)).

A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez elegendő:
• a fővállalkozó kivitelező e-napló összesítő lapján tett nyilatkozata;
• az energetikai tanúsítvány.
Ebben az esetben a jogszabály nem írja elő, hogy a változási vázrajzot a kérelem benyújtása előtt fel kell tölteni az OÉNY rendszerbe. A kiállított hatósági bizonyítványt az építési hatóság megküldi a földhivatalnak, az illetékes önkormányzatnak és az adóhatóságnak is.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt. Forduljon hozzánk bizalommal!

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.06.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu)

Milyen szerződéseket kell rögzíteni az e-naplóban?    2026. április 1-től változtak az e-napló kivitelezési és a tervezé...
19/06/2026

Milyen szerződéseket kell rögzíteni az e-naplóban?

2026. április 1-től változtak az e-napló kivitelezési és a tervezési szerződéseket érintő szabályai. A kivitelezési szerződések vonatkozásában a rendelet minden építtető és fővállalkozó/alvállalkozó közötti kivitelezési szerződésre kötelező feltöltést ír elő az e-főnaplóba vagy e-alnaplóba.

A rendelet 2026. április 1-jétől hatályos, tehát minden azóta nyitott e-naplóba kötelező az összes kivitelezési szerződés feltöltése. A szerződéseket magyar nyelven, teljes egészében fel kell tölteni, vagyis nem csak az adatokat, hanem
• az árakat,
• kötbéreket,
• fizetési ütemezést is stb.
A készenlétbe helyezett e-naplók és a folyamatban lévő kivitelezések e-naplóiba csak akkor kell az újfajta, részletes kivitelezési szerződést feltölteni, ha a szerződéskötés 2026.április 1-jét követően történt (191/2009. kr.49. § (2)). Ha új vállalkozókat bíznak meg a kivitelezés során, akkor már alkalmazni kell az új szabályt.

A tervnaplóba fel kell tölteni a tervezési és beruházáslebonyolítói szerződéseket árazottan és anélkül is. Ez esetben is csak az új, 2026. április 1-jét követően megkötött szerződések esetében kell alkalmazni a szabályt.
Az FMV szerződésekre a rendelet nem vonatkozik, így ezeket nem kell feltölteni e-naplóba.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.

Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2026.05.
kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Mi a teendő, ha meg akarnak bírságolni a cserép színe miatt?   Egy egyszerű bejelentéses ház kivitelezése során eltértek...
09/06/2026

Mi a teendő, ha meg akarnak bírságolni a cserép színe miatt?

Egy egyszerű bejelentéses ház kivitelezése során eltértek a tervektől, és nem piros, hanem szürke cserép került az épületre. Az egyszerű bejelentés még 2016-ban történt, azonban most a főépítész felvetésére az önkormányzat meg akarja bírságolni az ingatlan tulajdonosát, illetve kötelezni akarja a cserép színének megváltoztatására, mondván, hogy az nem felel meg a helyi szabályozásnak.

Felmerül a kérdés: mikori előírásoknak kell az épületnek megfelelnie, és jogos lehet-e a bírság?

Egy épület tervezésekor nemcsak a helyi építési szabályzatban foglaltakat kell figyelembe venni, hanem az épület külső megjelenésére, településképbe történő illeszkedésére vonatkozó szabályokat is, amelyeket az önkormányzat településképi rendelete tartalmaz. A településképi rendelet írja elő többek között azt is, hogy milyen cserepezés elfogadott az adott településen.

Ebben az esetben, ha már 2016-ban is hatályban volt településképi rendelet, akkor az akkori előírások az irányadók, és az abban foglaltakat a tervezés és a kivitelezés során is be kellett tartani.
Ha a településképi rendelet az adott területre piros cserepet ír elő, akkor az önkormányzat eljárása jogszerű lehet. A településképi szabályok megszegése esetén ugyanis településképi-kötelezési eljárás indítható, amely lehetővé teszi a szabályossá tétel elrendelését és a bírság kiszabását is.

A szabályossá tétel jelen esetben a tető színének megváltoztatását jelenti, amelyre első körben általában nem jár bírság. Amennyiben azonban az ingatlan tulajdonosa a megadott határidőn belül nem teljesíti az előírtakat, településkép-védelmi bírság szabható ki, egy újabb határidő megjelölésével.
A bírság összege legalább 200 000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint lehet. Ha a jogsértő állapot az újabb határidőre sem szűnik meg, a településkép-védelmi bírság ismételten kiszabható.

Cím

Szeged

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 16:00
Kedd 08:00 - 16:00
Szerda 08:00 - 16:00
Csütörtök 08:00 - 16:00
Péntek 08:00 - 16:00

Telefonszám

+36305500260

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni E-építési napló vezetés új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás