14/03/2019
2010 óta közel duplájára nőtt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a jövedelmi küszöb alatt élnek, vagyis a statisztikák szerint is szegénynek számítanak. Ez azt jelenti, hogy minden 10. nyugdíjas él kevesebb, mint havi 84 ezer forintból. A jövőre nézve sem túl fényesek a kilátások, az öngondoskodás szerepe egyre inkább felértékelődik.
A KSH adatai alapján 2010 óta közel duplájára nőtt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a jövedelmi küszöb alatt élnek, vagyis a statisztikák szerint is szegénynek számítanak. Míg 2010-ben az időskorúak 4,6%-át érintette a relatív jövedelmi szegénység, addig 2017-re már 10%-ukat: ez azt jelenti, hogy 124 ezerről 210 ezerre nőtt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a szegénységi küszöb alá szorultak. Ráadásul főként a nők vannak kitéve a jövedelmi szegénységnek.
Relatív jövedelmi szegénynek azokat nevezi a statisztika, akiknek a jövedelme nem éri el az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem mediánjának 60%-át, azaz a relatív szegénységi küszöb értékét. Ez az érték 2017-ben havi 83 854 forint volt, tehát minden 10. nyugdíjas élt ennél kevesebből. Szakértők szerint ez az arány a jövőben tovább romolhat, és a következő években még több nyugdíjas elszegényedésére lehet számítani.
Mi áll annak a hátterében, hogy egyre több az elszegényedett nyugdíjas?
Az, hogy egyre magasabb a relatív jövedelmi szegénység aránya a nyugdíjasok körében, főként a szegénységi küszöb változásának eredménye. Ez pedig amiatt van, mivel az elmúlt években a bérek gyorsabb ütemben növekedtek, mint a nyugdíjak: ugyanis míg az előbbi függ a gazdasági növekedéstől, az utóbbi nem.
A bérek növekedésének következtében a szegénységi küszöb feljebb tolódik, viszont mivel a nyugdíjak nagyon minimális emelkedésen mennek át évről évre, egyre többen csúsznak a küszöb alá.
A keresetek átlagosan 10%-kal nőttek az elmúlt időszakban évről évre, ezzel szemben a nyugdíjak csak az inflációnak megfelelő mértékben emelkedtek, azaz az elmúlt években például az évi 3%-ot sem igen érte el a növekedés. Idén is csupán a pénzromlást kompenzáló, 2,7%-os nyugdíjemelés történt, így a tavalyi 130 ezer forintos átlagnyugdíjat ez csak 3 500 forinttal, 133 500 forinra emelte meg. Azt pedig tegyük hozzá, hogy ez csak az átlagnyugdíj esetében nézve ennyi: aki ennél kevesebbet kap, annak ezt a 3 500 forintot sem éri el az, amivel havi szinten többet kap.
Több mint félmillióan élnek kevesebből, mint az átlagnyugdíj összege
2019-ben tehát az átlagnyugdíj 133 500 forint, ennél azonban nagyon sokan élnek kevesebből. Míg 84 ezer forintnál 210 ezer nyugdíjas kap kevesebbet minden hónapban, érdemes ennél részletesebben átnézni a statisztikákat.
A Magyar Államkincstár 2018 év végi adatai alapján nagyjából 4800 lehet azoknak a száma, akik 30 ezer forintot sem kapnak hónapról hónapra, de közel 600 ezren vannak azok, akik 50 és 100 ezer forint közötti ellátást kapnak – tehát nagyjából 2 millió nyugdíjas több mint negyedéről beszélünk. Ahogy az alábbi táblázatból látszik, bár vannak olyanok, akik magas nyugdíjban részesülnek, a nyugdíjasok többsége azonban az átlagfizetés összegét sem kapja meg havonta, ami jelenleg 220 ezer forint.
Az öngondoskodás mint megoldás
Világosan látszik tehát, hogy a nyugdíjasok helyzete sajnos évről évre romlik, és a jövőben sem lehet az állami nyugdíj vonatkozásában jelentős javulásra számítani. Nem véletlen, hogy egyre többen látják be az öngondoskodás fontosságát.
