26/10/2025
Brüsszel szerint illegális a magyarországi atomerőmű építésére nyújtott állami támogatás – értesült az Interia. Ez a közelmúltban hozott Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletének következménye.
Orbán Viktor azt ígérte választóinak, hogy biztosítja Magyarország energiafüggetlenségét. Ezt az oroszok segítségével akarta elérni. Az elméletileg még mindig érvényben lévő terv szerint Moszkva segítené a paksi atomerőmű bővítését. A létesítmény két új reaktorral bővülne, amelynek fő kivitelezője a Roszatom lenne. Oroszország 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosítana, míg Magyarország 2,5 milliárd eurót fordítana saját költségvetéséből a beruházásra. Az eredeti tervek szerint az új blokkok 2026-ra elkészültek volna, de ez már nem reális.
– A két új blokk építése még nem kezdődött el. Állítólag jövőre indulna, de ez folyamatosan csúszik, jelenleg előkészítő munkák zajlanak – mondta az Interiának Andrzej Sadecki, a Kelet-Európai Tanulmányok Központjának (OSW) közép-európai csoportvezetője.
– Legutóbb Szijjártó Péter Moszkvában azt mondta, hogy az építkezés késik, de néhány hónapon belül megkezdődik, februárról volt szó. Szerintem az építkezés nem indul el a választások előtt – t***e hozzá Sadecki.
Minden megváltozott egy hónappal ezelőtt, amikor az EUB végleges döntést hozott a beruházással kapcsolatos jogi vitában. A paksi atomerőmű történetének kulcsfontosságú momentuma 2017 volt, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta az állami támogatást a bővítéshez. A Bizottság akkor úgy vélte, hogy az állami támogatás összhangban van az uniós szabályokkal, és a versenyt csak korlátozott mértékben befolyásolja.
Budapestnek volt oka az örömre, de nem sokáig. Magyarország szomszédja, Ausztria ellenzi az atomenergiát, és következetesen próbálja megakadályozni a szomszédos országok nukleáris projektjeit. Bécs 2018-ban megtámadta a Bizottság döntését. Négy évvel később az uniós elsőfokú bíróság Magyarország javára ítélt. Az osztrákok azonban nem adták fel, és fellebbeztek.
2025 szeptemberében az EUB teljesen megváltoztatta a helyzetet. A Bíróság érvénytelenít***e a Bizottság 2017-es döntését, és megállapította, hogy a Bizottság csak azt vizsgálta, hogy a támogatás összhangban van-e az uniós állami támogatási szabályokkal, de nem ellenőrizte, hogy a Roszatomhoz tartozó Nyizsnyij Novgorod Engineering által elnyert szerződés megfelel-e az uniós közbeszerzési előírásoknak.
– 2022 óta optimista nyilatkozatokat hallunk a magyar hatóságoktól a projekt folytatásáról. Azonban a szakértők körében sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben ennek a projektnek nincs sok esélye. Bár az atomenergiára nincsenek uniós szankciók, számos más korlátozás van Oroszországgal kapcsolatban. Orbán békemegállapodásra számít, de ennek egyelőre nincs jele. Ebben az értelemben az EUB ítélete, ha nem is a projekt végét jelenti, óriási akadályt jelent – kommentálta Sadecki.
Egy hónap telt el az EUB ítélete óta, és Brüsszel nem tett közzé nyilatkozatot a paksi bővítés jövőjéről. Ezért megkerestük az Európai Bizottságot.
„Az EUB ítélete szerint az atomerőművek építésére vonatkozó közbeszerzési eljárások ’elválaszthatatlanul összefüggnek’ az erőműben történő villamosenergia-termelést támogató állami támogatással, és alaposabb vizsgálatot igényelnek a Bizottság döntésében” – olvasható a Bizottság válaszában. Luuk de Klein, a Bizottság sajtóirodájának munkatársa azt közölte az Interiával, hogy a Bizottság „alaposan megvizsgálja az ítéletet, és mérlegeli a következő lépéseket”.
Az Interia információi szerint Brüsszelben úgy vélik, hogy az EUB ítélete nyomán az állami támogatási eljárás jelenleg a Bizottság döntését megelőző szakaszban van. Magyarország benyújtotta a támogatási kérelmet, de jogerős jóváhagyás nincs. Ez olyan, mintha az ügy visszakerült volna 2017-be.
A Bizottságnak új döntést kell hoznia, de információink szerint a már nyújtott támogatást Brüsszel illegálisnak tekinti.– Kíváncsian várjuk, mit lép a Bizottság. Egy döntés meghozatala általában hónapokig tart, legutóbb két évbe telt. Ez egyfajta adu a Bizottság kezében, de nem hiszem, hogy a választások előtt döntés születne. Valószínűleg legalább fél évbe telik. Ha a Bizottság politikai lépésre szánná el magát, egy elutasító döntés csapást mérne Orbán kormányára, hiszen ez az egyik zászlóshajó projektje – mondta Sadecki az Interiának.
– Ez a döntés az Oroszországgal való energetikai együttműködést is érintené, amely Orbán választóinak tett ígérete szerint előnyöket hozna Magyarországnak – t***e hozzá az OSW elemzője.
A választók az áprilisi parlamenti választásokon kérik számon Orbán ígéreteit. Addig a paksi ügy három forgatókönyv szerint alakulhat:
1. A Bizottság újra jóváhagyja az állami támogatást.
2. A Bizottság a választások után dönt, így a projekt felfüggesztve marad, és Orbán nem tudja teljesített ígéretként bemutatni.
3. A Bizottság a választások előtt elutasító döntést hoz.
Arra a kérdésre, hogy egy elutasító döntés automatikusan blokkolná-e a bővítést, Sadecki így válaszolt: – Szerintem igen. Ha a finanszírozási mechanizmus alapvető kérdése vitatott, a projekt nem folytatható. Nem hiszem, hogy Magyarország teljesen szembemenne egy ilyen döntéssel, mert az pénzügyi szankciókat vonna maga után, és a Bizottsággal való kapcsolatok teljes felborítását jelentené.
Az elemző szerint egy elutasító döntés vagy a döntés halogatása mindenképpen ártana Orbánnak a választások előtt, bár a Fidesz médiafölénye miatt a narratíva megfordítható lenne, például úgy, hogy „a gonosz EU nem engedi biztosítani az energiafüggetlenségünket”. Sadecki szerint Orbán propagandája képes lehet kezelni a helyzetet, de már nem olyan hatékony, mint korábban, és főként a Fidesz kemény magjának szól.
A paksi ügyben van még egy szál: az EU jelenleg a magyar és szlovák orosz gáz- és olajimport problémáját próbálja megoldani. Ráadásul Donald Trump szankciói a Magyarországon jelen lévő Rosznyefty és Lukoil cégekre tovább bonyolítják a helyzetet. Brüsszel ezért taktikázhat, és először az orosz energiaforrásoktól való függőség csökkentésére próbálhatja rábírni Budapestet, mielőtt a paksi ügyben új frontot nyitna.
– Ezek a döntések egy nagyobb egész részei, és az EU általános irányvonalához igazodnak, amely az Oroszországgal való energetikai együttműködés csökkentésére törekszik. Még ha a Bizottság új döntése elsősorban a jogi szempontokat veszi figyelembe, az EUB ítélete után nem hagyhatja teljesen figyelmen kívül az orosz kérdést. A 2017-es döntés más körülmények között született, de most a gáz- és olajkérdés van előtérben, így a paksi ügy időbeli jelentősége kisebb – zárta Sadecki.
