06/02/2026
A két Románia: figyelemre méltó fejlődés, gazdasági szakadékok és a gazdasági kohézió erősítésének szükségessége / Roland Berger elemzés
Románia az elmúlt 10 évben felgyorsult ütemben fejlődött. A háztartások nettó jövedelme reálértéken számolva ma több mint kétszerese a korábbinak, ami jelentős életszínvonal-emelkedést eredményezett. Gyakorlatilag a felére csökkentettük a távolságot az Európai Unió átlagához képest, mindezt úgy, hogy közben a többi ország sem stagnált. Jobban és tovább élünk (a várható élettartam közel 2 évvel nőtt), az éves fogyasztás folyamatosan emelkedik, az infrastruktúrához való hozzáférés javult (a nagysebességű úthálózat az elmúlt 10 évben megduplázódott, és hasonló kilátások vannak a következő évtizedre is).
A növekedés másik oldala ugyanakkor az, hogy továbbra is jelentős különbségek vannak a jólét szintjében a különböző szociodemográfiai csoportok között. Bár a jövedelmi egyenlőtlenséget mérő GINI-együttható Romániában javult, továbbra is számottevő a különbség az átlag felettiek és az átlag alattiak között. Elmondható, hogy (még) két Románia létezik: azoké, akik teljes mértékben élvezik ezt a fejlődést, és azoké, akik fennáll annak a kockázata, hogy lemaradnak.
A jövő azonban egyáltalán nem borús, sőt épp ellenkezőleg. Érdemes arról beszélni, mit tehetünk annak érdekében, hogy tovább fejlődjünk, és tovább csökkentsük a köztünk lévő – különösen gazdasági-társadalmi – különbségeket. Számos lehetőség és projekt áll előttünk, amelyek támogathatják ezeket a célokat, legyen szó közberuházásokról az infrastruktúrában (közlekedés, közművek, egészségügy, oktatás), vagy magán- illetve civil kezdeményezésekről, amelyek elengedhetetlenek a fenntartható fejlődéshez.
Románia az elmúlt évtizedben gyors gazdasági fejlődést ért el: az egy főre jutó GDP-je (vásárlóerő-paritáson) megduplázódott, és ez idő alatt megelőzte Görögországot, Lettországot, Szlovákiát, Magyarországot és Horvátországot. Míg Románia 10 év alatt 110%-os növekedést ért el, Lengyelország 72%-kal, Magyarország 64%-kal nőtt. Még Bulgária is – amely fejlettségben Románia mögött áll – „csak” 104%-os növekedést produkált.
Hasonlóan nőtt a háztartások nettó jövedelme is, amely majdnem a felére csökkentette az uniós átlaghoz viszonyított lemaradást.
Fontos tudatosítanunk ezt a pozitív fejlődést, hogy ne rontsuk el azt, ami működik, hanem csak ott avatkozzunk be, ahol problémák vannak.
„A gazdasági növekedés a beruházások bővülésével is együtt járt, amelyet az európai uniós források is támogattak: az elmúlt három év mindegyikében több mint 10 milliárd eurónyi forrást hívtunk le, ami 3–4-szerese a korábbi éveknek. Ez a szerződéskötési és megvalósítási kapacitás érettségének köszönhető, és ennek pozitív hatása a következő évtizedben is érezhető lesz” – mondja Andra Ioana, a Roland Berger Románia irodájának Principalje.
Sok szempontból jobban élünk, és tovább is élünk, mint 10 évvel ezelőtt:
* Az éves fogyasztás folyamatosan nőtt: 2024-ben 56%-kal volt magasabb, mint 2015-ben (reálértéken a második legnagyobb növekedés az EU-ban Málta után), és ez a pozitív trend a 2025 végi visszaesés ellenére is folytatódik.
* A víz- és csatornahálózat jelentősen bővült, gyakorlatilag felére csökkentve a folyóvízhez hozzá nem férők arányát: közel 40%-ról mintegy 20%-ra.
* A lakások túlzsúfoltsága közel 10 százalékponttal csökkent.
* A nagysebességű úthálózat megduplázódott, és hasonló kilátások vannak a következő évtizedre is.
* A várható élettartam 1 évvel és 8 hónappal nőtt, 76,6 évre.
Sajnos ez a fejlődés nem járt együtt a társadalmi kohézió arányos erősödésével. Az elmúlt években megtapasztaltuk, mit jelent a korlátozott gazdasági konvergencia a társadalomban: nehézségekbe ütköztünk a konszenzus elérésében, illetve egyes, az ország számára kulcsfontosságú projektek meghatározásában és megvalósításában. Továbbra is lemaradásban vagyunk az olyan kulcsterületeken, mint az oktatás, az egészségügy vagy a közigazgatási reform. Utóbbi kulcsfontosságú lenne a gyorsabb fejlődéshez és a befektetett források hatásának megsokszorozásához. Az egyetlen területek, ahol egyértelmű beruházási és fejlődési eredményeket láttunk, a közlekedési infrastruktúra és a közművek voltak.
Románia GDP-jének több mint felét Bukarest és a 7 legfejlettebb megye (Kolozs, Temes, Konstanca, Prahova, Brassó, Ilfov és Iași) állítja elő, jelentős különbségekkel az átlagbérekben.
Továbbra is erős a bérlehetőségek polarizációja. Az országban az átlag feletti jövedelmet biztosító iparágak munkahelyeinek közel fele Bukarestben található. A fennmaradó rész nagy hányada néhány más nagyvárosban koncentrálódik. Az ország nagy részében az átlag feletti bért kínáló munkahelyek ritkaságszámba mennek.
„Egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy két Románia van – pontosabban országunk két arca: néhány olyan városé, amelyek erősen kapcsolódnak a modern, digitalizált gazdasághoz (Bukarest, Kolozsvár, Iași, Brassó, Temesvár), és az ország többi része, ahol az átlag feletti jövedelemhez vezető lehetőségek korlátozottak” – teszi hozzá Răzvan Dumitru, a Roland Berger Románia irodájának Principalje.
Ha azonban mélyebbre ásunk, azt látjuk, hogy még Bukarestben is – messze a legprosperálóbb városban – több mint félmillió ember él az országos átlag alatti jövedelemből: mintegy 200 ezer munkavállaló és körülbelül 300 ezer nyugdíjas. A gazdaságilag legerősebb 7 megyében pedig a munkavállalók már kétharmada olyan iparágakban dolgozik, ahol az átlagbér az országos átlag alatt van.
Tehát a jelentős fejlődés ellenére továbbra is komoly szakadékok vannak a különböző szociodemográfiai csoportok között. Nem minden román részesül egyformán az elmúlt évek vitathatatlan gazdasági előrelépéséből, még ha a statisztikák egyre kedvezőbb képet is mutatnak.
„Ezek a különbségek, ez a gazdasági szakadék hozzájárul a kohézió és a társadalmi partnerség szilárdságának gyengüléséhez is. Ennek eredménye nemcsak az, hogy a fejlődés egyenlőtlen, hanem az is, hogy nemzetként korlátozottabb a képességünk az együttműködésre, a konszenzusra és a nagy országos projektek (oktatás, egészségügy, közigazgatási reform) támogatására” – hangsúlyozza Andra Ioana, a Roland Berger bukaresti irodájának Principalje.
Ahhoz, hogy folytatni tudjuk a fejlődést, és egyre többen részesüljenek a gazdasági előrelépésből, nemcsak nemzeti szintű növekedési platformokra van szükségünk, hanem a kohézió és az egyes „Romániák” fejlődésének célzott erősítésére is – legyen szó a nagy, fejlett városi térségekről vagy a kisebb városokról és a vidékről.
Fizikai, társadalmi és gazdasági hidakat kell létrehoznunk, amelyek révén kommunikálunk, tanulunk egymástól, együttműködünk és közösen hasznosítjuk a gazdasági lehetőségeket, függetlenül attól, mely szociodemográfiai csoporthoz tartozunk.
Bár az utóbbi időben úgy tűnhet, hogy a fejlődés nem pozitív, valójában van ok az optimizmusra. A fizikai összekapcsoltság terén már sikerült felgyorsult fejlesztési ütemet elérni.
Oltenia már kapcsolódik az A1-es autópályához egy gyorsforgalmi úton keresztül, és a jövőben megvalósul az A6-os autópálya is, amely Románia déli részét szeli majd át.
Moldova az A7-es autópályából profitál, amelyet reményeink szerint hamarosan befejeznek (valamint az A8 és A13 projektekből, amelyek Moldvát az ország nyugati és középső részével kötik össze). Ez tovább nyitja a beruházási lehetőségeket egy nagy potenciállal rendelkező térségben.
A digitális infrastruktúra tekintetében jól fejlett alaphálózattal rendelkezünk, különösen jó hozzáféréssel a városi térségekben. Ugyanakkor még sok a teendő ahhoz, hogy ezt az infrastruktúrát minden releváns területen kihasználjuk, különösen a közigazgatásban, ahol a közszolgáltatások digitalizáltsága továbbra is alacsony.
Románia fejlesztési stratégiáját több síkon érdemes elképzelni, figyelembe véve az ország különböző részeinek eltérő igényeit és erősségeit.
Az egyik irány az lehet, hogy földrajzilag – központi és regionális programok megfelelő mixével, a magánkezdeményezések támogatásával – megismételjük a Kolozsvár térségének sikerét (amely az elmúlt évtizedben Bukarest mellé második jelentős növekedési pólusként lépett fel) más régiókban is. Hasonlóan erős pólusokat lehet kialakítani Iași, Konstanca, Brassó, Dolj, Temes és Bihar megyék körül. Némelyik térség már pozitív pályára állt, de célzott programokkal tovább kell erősíteni őket.
„Különösen Moldova térsége lehet Románia következő jelentős növekedési pólusa, amely nemcsak a nagy infrastrukturális beruházásokból, hanem az ott még meglévő erős humán tőkéből is profitálhat. Emellett a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával való gazdasági együttműködés bővítésének potenciálja közép- és hosszú távon is jelentős fejlődési lehetőségeket kínál mind Románia, mind szomszédai számára.
A közberuházások azonban csak megnyitják az utat a decentralizált magánkezdeményezések előtt. Itt rejlenek a román gazdaság nagy lehetőségei – a beruházások depolarizálása. A közberuházások feladata a gyorsítás és a magánkezdeményezések kulcsszerepének támogatása” – jegyzi meg Dumitru.
A fejlesztési stratégia második kritikus pillére a helyi szintű beruházások támogatása kell legyen, amelyek összekapcsolják a fent említett fő növekedési pólusokat.
A lemaradó térségek beruházási lehetőségeit differenciált stratégiákkal kell támogatni, figyelembe véve az adott régió sajátosságait. Itt olyan befektetések ösztönzéséről van szó, amelyek erősítik az ország minden részében meglévő vitathatatlan előnyöket: turizmus és szolgáltatások, mezőgazdaság – számos növekedési területünk van, amelyeket felgyorsíthatunk.
2023-ban és 2024-ben az elmúlt évtizedekben először több ember tért (vissza) Romániába, mint ahányan elhagyták az országot. Ennek egyik oka a külföldi munkavállalók jelenléte, de sok román is hazatér. Azért jönnek vissza, hogy itthon fektessék be tudásukat és tapasztalatukat, energiával és elszántsággal. Célzott politikákkal való bevonzásuk és támogatásuk kulcsfontosságú a társadalom harmonikus fejlődéséhez. Így a Románia egyes térségeiben fennálló ördögi köröket erényes körökké alakíthatjuk.
A Románia különböző arcai közötti hidak megteremtésének képessége az egyik legjobb módja annak, hogy ne csak fenntartsuk a növekedési trendet, hanem azt is, hogy egyre többen részesüljenek a gazdasági előrelépésből.
**Elemzés készítette:**
Răzvan Dumitru, Principal, Roland Berger Románia
Andra Ioana, Principal, Roland Berger Románia
