12/11/2023
AMIKOR A SZAVAK ÜTNEK
A verbális bántalmazás típusai és kezelési módjai
Sokan alábecsülik a verbális bántalmazást a fizikaihoz képest. Márpedig az agyunkban történő reakció azonos. Fájdalmat élünk át, csak nincsenek árulkodó véraláfutások vagy kék foltok. Ugyanakkor a lelkünkben komoly rombolás történik.
Mi a verbális bántalmazó célja?
- A kontroll, irányítás megszerzése a másik felett,
- manipuláció,
- összezavarás,
- elbizonytalanítás,
- leértékelés.
Nincs lehetőség a helyzet vagy a konfliktus egyenrangú, kétoldalú rendezésére, a szóbeli bántalmazó fölényre törekszik, amivel a saját kisebbrendűségi érzéseit akarja kompenzálni.
Ennek 𝗳𝗲𝗹𝗶𝘀𝗺𝗲𝗿𝗲́𝘀e 𝗮𝘇𝗲́𝗿𝘁 𝗳𝗼𝗻𝘁𝗼𝘀, 𝗺𝗲𝗿𝘁 𝗮 𝗺𝗲𝗻𝘁𝗮́𝗹𝗶𝘀 𝗲́𝘀 𝘁𝗲𝘀𝘁𝗶 𝗲𝗴𝗲́𝘀𝘇𝘀𝗲́𝗴𝗲𝘁 𝗶𝘀 𝗸𝗶𝗸𝗲𝘇𝗱𝗶, 𝗵𝗮 𝘃𝗮𝗹𝗮𝗸𝗶 𝗿𝗲𝗻𝗱𝘀𝘇𝗲𝗿𝗲𝘀 𝘃𝗲𝗿𝗯𝗮́𝗹𝗶𝘀 𝗯𝗮́𝗻𝘁𝗮𝗹𝗺𝗮𝘇𝗮́𝘀𝗻𝗮𝗸 𝘃𝗮𝗻 𝗸𝗶𝘁𝗲́𝘃𝗲. 𝗔 𝗯𝗮́𝗻𝘁𝗮𝗹𝗺𝗮𝘇𝗼𝘁𝘁𝗻𝗮𝗸 𝗺𝗲𝗴𝗻𝗼̋ 𝗮 𝘀𝘇𝗼𝗿𝗼𝗻𝗴𝗮́𝘀𝘀𝘇𝗶𝗻𝘁𝗷𝗲, 𝗯𝗲𝘁𝗲𝗴 𝗹𝗲𝗵𝗲𝘁, 𝗺𝗲𝗻𝗲𝗸𝘂̈𝗹𝗼̋𝘂𝘁𝗮𝘁 𝘃𝗮́𝗹𝗮𝘀𝘇𝘁 (𝘁𝘂́𝗹 𝘀𝗼𝗸 𝘀𝗽𝗼𝗿𝘁, 𝘀𝘇𝗲𝗻𝘃𝗲𝗱𝗲́𝗹𝘆𝗯𝗲𝘁𝗲𝗴𝘀𝗲́𝗴𝗲𝗸), 𝗲𝗹𝘃𝗲𝘀𝘇𝗶́𝘁𝗶 𝗮 𝗵𝗶𝘁𝗲𝘁 𝗼̈𝗻𝗺𝗮𝗴𝗮́𝗯𝗮𝗻, 𝗮𝗹𝘃𝗮́𝘀𝘇𝗮𝘃𝗮𝗿𝗮, 𝗽𝗮́𝗻𝗶𝗸𝗿𝗼𝗵𝗮𝗺𝗮𝗶 𝗹𝗲𝗵𝗲𝘁𝗻𝗲𝗸.
MEGOLDÁS:
1. 𝗔 𝘃𝗲𝗿𝗯𝗮́𝗹𝗶𝘀 𝗯𝗮́𝗻𝘁𝗮𝗹𝗺𝗮𝘇𝗮́𝘀𝘀𝗮𝗹 𝘀𝘇𝗲𝗺𝗯𝗲𝗻 𝗮𝘇 𝗲𝗹𝘀𝗼̋ 𝗹𝗲́𝗽𝗲́𝘀 𝗮 𝗳𝗲𝗹𝗶𝘀𝗺𝗲𝗿𝗲́𝘀, 𝘁𝘂𝗱𝗮𝘁𝗼𝘀𝗶́𝘁𝗮́𝘀.
𝗙𝗼𝗻𝘁𝗼𝘀 𝗳𝗲𝗹𝗶𝘀𝗺𝗲𝗿𝗻𝗶 𝗮 𝘃𝗲𝗿𝗯𝗮́𝗹𝗶𝘀 𝗯𝗮́𝗻𝘁𝗮𝗹𝗺𝗮𝘇𝗼́ 𝘀𝘇𝗮́𝗻𝗱𝗲́𝗸𝗮́𝘁. 𝗔𝗻𝗻𝗮𝗸 𝗮 𝗳𝗲𝗹𝗺𝗲́𝗿𝗲́𝘀𝗲 𝗶𝘀 𝗹𝗲́𝗻𝘆𝗲𝗴𝗲𝘀, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗮́𝘁𝗹𝗮́𝘀𝘀𝘂𝗸, 𝗮 𝘀𝘇𝗼́𝗯𝗲𝗹𝗶 𝗯𝗮́𝗻𝘁𝗮𝗹𝗺𝗮𝘇𝗼́ 𝘃𝗶𝘀𝗲𝗹𝗸𝗲𝗱𝗲́𝘀𝗲 𝗲𝗹𝘀𝗼̋𝗱𝗹𝗲𝗴𝗲𝘀𝗲𝗻 𝗿𝗼́𝗹𝗮 𝗲́𝘀 𝗻𝗲𝗺 𝗿𝗼́𝗹𝘂𝗻𝗸 𝘀𝘇𝗼́𝗹.
𝗔 𝗯𝗮́𝗻𝘁𝗮𝗹𝗺𝗮𝘇𝗼́ 𝗰𝗲́𝗹𝗷𝗮 𝗮𝘇, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗺𝗲𝗴𝗶𝗻𝗴𝗮𝘀𝘀𝗮 𝗮𝘇 𝗼̈𝗻𝗺𝗮𝗴𝘂𝗻𝗸𝗯𝗮 𝘃𝗲𝘁𝗲𝘁𝘁 𝗵𝗶𝘁𝗲𝘁 𝗲́𝘀 𝗯𝗶𝘇𝗮𝗹𝗺𝗮𝘁, 𝗿𝗼𝗺𝗯𝗼𝗹𝗷𝗮 𝗮𝘇 𝗼̈𝗻𝗲́𝗿𝘁𝗲́𝗸𝗲𝗹𝗲́𝘀𝘂̈𝗻𝗸𝗲𝘁, 𝗮𝗹𝗮́𝗮́𝘀𝘀𝗮 𝗮𝘇 𝗼̈𝗻𝗯𝗲𝗰𝘀𝘂̈𝗹𝗲́𝘀𝘂̈𝗻𝗸𝗲𝘁.
𝗘𝘇𝘁 𝗹𝗲𝗴𝗳𝗼̋𝗸𝗲́𝗽𝗽 𝗮𝘇𝗲́𝗿𝘁 𝘁𝗲𝘀𝘇𝗶, 𝗺𝗲𝗿𝘁 𝗮𝘇 𝗶𝗹𝗹𝗲𝘁𝗼̋ 𝗼̈𝗻𝗺𝗮𝗴𝗮́𝘃𝗮𝗹 𝗻𝗶𝗻𝗰𝘀 𝗿𝗲𝗻𝗱𝗯𝗲𝗻, 𝗲́𝘀 𝗮𝘇𝘁 𝗮𝗸𝗮𝗿𝗷𝗮, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗺𝗶 𝗶𝘀 𝗮𝗻𝗻𝘆𝗶𝗿𝗮 𝗿𝗼𝘀𝘀𝘇𝘂𝗹 𝗲́𝗿𝗲𝘇𝘇𝘂̈𝗸 𝗺𝗮𝗴𝘂𝗻𝗸𝗮𝘁, 𝗺𝗶𝗻𝘁 𝗮𝗵𝗼𝗴𝘆𝗮𝗻 𝗼̋. De ne engedjük!
A tapasztalatok szerint nem működik:
A./ Visszatámadás: Mégis, kinek képzeled magad, hogy ilyet mondasz nekem? – Ez csak olaj a tűzre.
B./ Magyarázkodás:
De nem értem, hogy miért hozakodsz ezzel elő megint, hiszen megbeszéltük múltkor és már egy csomó mindent másképp csináltam. – Ez a bántalmazóra nem fog hatni, mert nem érdekli.
C./ Belemenni a vitába: Igazából te mondod nekem, hogy nem segítek eleget itthon, miért, te mit csinálsz? Vagy Miért, te mit értél el az életben, mit tudsz felmutatni?! – Ez csak elmérgesíti a helyzetet.
2. 𝗔 𝘁𝘂𝗱𝗮𝘁𝗼𝘀𝗶́𝘁𝗮́𝘀 𝘂𝘁𝗮́𝗻 𝗮 𝗺𝗮́𝘀𝗼𝗱𝗶𝗸 𝗹𝗲́𝗽𝗲́𝘀 𝗮 𝗵𝗮𝘁𝗮́𝗿𝗼𝗸 𝗺𝗲𝗴𝗵𝘂́𝘇𝗮́𝘀𝗮 𝘂́𝗴𝘆, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗸𝗲́𝗽𝘃𝗶𝘀𝗲𝗹𝗷𝘂̈𝗸 𝗺𝗮𝗴𝘂𝗻𝗸𝗮𝘁, 𝗱𝗲 𝗸𝗼̈𝘇𝗯𝗲𝗻 𝗻𝗲𝗺 𝗯𝗮́𝗻𝘁𝗷𝘂𝗸 𝗮 𝗺𝗮́𝘀𝗶𝗸 𝗳𝗲𝗹𝗲𝘁:
A. Semleges hozzáállás
Ebben elfogadás van (de egyetértés nincs), megállíthatja a bántalmazót.
𝐻𝑎𝑙𝑙𝑜𝑚/𝐸́𝑟𝑡𝑒𝑚, 𝑎𝑚𝑖𝑡 𝑚𝑜𝑛𝑑𝑎𝑠𝑧.
𝐸́𝑟𝑑𝑒𝑘𝑒𝑠 𝑚𝑒𝑔𝑙𝑎́𝑡𝑎́𝑠𝑎𝑖𝑑 𝑣𝑎𝑛𝑛𝑎𝑘.
𝐾𝑜̈𝑠𝑧𝑜̈𝑛𝑜̈𝑚, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑒𝑧𝑡 𝑚𝑒𝑔𝑜𝑠𝑧𝑡𝑜𝑡𝑡𝑎𝑑 𝑣𝑒𝑙𝑒𝑚.
B. A bántalmazó felé irányítjuk a fókuszt
𝐸́𝑠 𝑒𝑧 𝑡𝑒́𝑔𝑒𝑑 𝑚𝑖𝑒́𝑟𝑡 𝑧𝑎𝑣𝑎𝑟?
𝐸́𝑠 𝑒𝑧 𝑛𝑒𝑘𝑒𝑑 𝑚𝑖𝑒́𝑟𝑡 𝑜𝑙𝑦𝑎𝑛 𝑓𝑜𝑛𝑡𝑜𝑠?
𝑀𝑖𝑒́𝑟𝑡, 𝑡𝑒 𝑒𝑧𝑡 ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑙𝑎́𝑡𝑜𝑑?
𝑉𝑎𝑗𝑜𝑛 𝑒́𝑛 𝑖𝑠 𝑚𝑒𝑔 𝑎𝑘𝑎𝑟𝑜𝑚 𝑚𝑜𝑛𝑑𝑎𝑛𝑖 𝑛𝑒𝑘𝑒𝑑, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑡𝑒 𝑚𝑖𝑡 𝑐𝑠𝑖𝑛𝑎́𝑙𝑗?
C. Érzelmek kifejezése
𝑆𝑧𝑜𝑚𝑜𝑟𝑢́𝑎𝑛 ℎ𝑎𝑙𝑙𝑔𝑎𝑡𝑙𝑎𝑘.
𝐸𝑙𝑒́𝑔 𝑓𝑎́𝑗𝑜́ 𝑛𝑒𝑘𝑒𝑚, 𝑎𝑚𝑖𝑡 𝑎 𝑓𝑒𝑗𝑒𝑚ℎ𝑒𝑧 𝑣𝑎́𝑔𝑠𝑧.
𝑂𝑙𝑦𝑎𝑛 𝑒́𝑟𝑧𝑒́𝑠𝑒𝑚 𝑣𝑎𝑛, 𝑎𝑚𝑖𝑘𝑜𝑟 ℎ𝑎𝑙𝑙𝑔𝑎𝑡𝑙𝑎𝑘, 𝑚𝑖𝑛𝑡ℎ𝑎 𝑙𝑒 𝑎𝑘𝑎𝑟𝑛𝑎́𝑙 𝑠𝑜̈𝑝𝑜̈𝑟𝑛𝑖 𝑎𝑧 𝑎𝑠𝑧𝑡𝑎𝑙𝑟𝑜́𝑙.
D. Visszatükrözés
𝐴𝑧𝑡 𝑒́𝑟𝑧𝑒𝑚, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑟𝑎𝑗𝑡𝑎𝑚 𝑎𝑘𝑎𝑟𝑜𝑑 𝑙𝑒𝑣𝑒𝑧𝑒𝑡𝑛𝑖 𝑎 𝑓𝑒𝑠𝑧𝑢̈𝑙𝑡𝑠𝑒́𝑔𝑒𝑑𝑒𝑡.
𝐷𝑢̈ℎ𝑜̈𝑠𝑛𝑒𝑘 𝑡𝑢̋𝑛𝑠𝑧, 𝑚𝑖 𝑡𝑜̈𝑟𝑡𝑒́𝑛𝑡?
𝐸́𝑟𝑧𝑒𝑚, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑚𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛𝑛𝑒𝑙 𝑏𝑎𝑗𝑜𝑑 𝑣𝑎𝑛 𝑚𝑎, 𝑚𝑒𝑠𝑒́𝑙𝑠𝑧 𝑎 𝑛𝑎𝑝𝑜𝑑𝑟𝑜́𝑙?
E. Határok állítása, önképviselet
𝐴 𝑠𝑎𝑗𝑎́𝑡 𝑣𝑒́𝑙𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑒𝑑ℎ𝑒𝑧 𝑗𝑜𝑔𝑜𝑑 𝑣𝑎𝑛, 𝑑𝑒 𝑎ℎℎ𝑜𝑧 𝑛𝑖𝑛𝑐𝑠, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑟𝑎́𝑚 𝑒𝑟𝑜̋𝑠𝑧𝑎𝑘𝑜𝑙𝑑 𝑎𝑧 𝑎𝑘𝑎𝑟𝑎𝑡𝑜𝑑.
𝑆𝑧𝑖́𝑣𝑒𝑠𝑒𝑛 𝑚𝑒𝑔𝑏𝑒𝑠𝑧𝑒́𝑙𝑒𝑚 𝑣𝑒𝑙𝑒𝑑, 𝑑𝑒 𝑛𝑖𝑛𝑐𝑠 𝑖𝑡𝑡 ℎ𝑒𝑙𝑦𝑒 𝑎 ℎ𝑎𝑛𝑔𝑜𝑑 𝑓𝑒𝑙𝑒𝑚𝑒𝑙𝑒́𝑠𝑒́𝑛𝑒𝑘.
𝑁𝑒𝑚 𝑣𝑎𝑔𝑦𝑜𝑘 𝑎𝑏𝑏𝑎𝑛 𝑝𝑎𝑟𝑡𝑛𝑒𝑟, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑖́𝑔𝑦 𝑏𝑒𝑠𝑧𝑒́𝑙𝑗 𝑣𝑒𝑙𝑒𝑚. 𝐻𝑎 𝑒𝑧 𝑖𝑠𝑚𝑒́𝑡 𝑒𝑙𝑜̋𝑓𝑜𝑟𝑑𝑢𝑙, 𝑎𝑘𝑘𝑜𝑟 𝑣𝑒𝑠𝑧𝑒́𝑙𝑦𝑏𝑒 𝑘𝑒𝑟𝑢̈𝑙 𝑎 𝑘𝑎𝑝𝑐𝑠𝑜𝑙𝑎𝑡𝑢𝑛𝑘 𝑓𝑜𝑙𝑦𝑡𝑎𝑡𝑎́𝑠𝑎.
𝐸𝑧 𝑎𝑧 𝑒́𝑛 𝑜𝑡𝑡ℎ𝑜𝑛𝑜𝑚, 𝑒́𝑠 𝑖𝑡𝑡 𝑒𝑧 𝑎 𝑠𝑡𝑖́𝑙𝑢𝑠 𝑛𝑒𝑚 𝑚𝑒𝑔𝑒𝑛𝑔𝑒𝑑ℎ𝑒𝑡𝑜̋.
𝐿𝑎́𝑡𝑜𝑚, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑒𝑙𝑚𝑒́𝑟𝑔𝑒𝑠𝑒𝑑𝑒𝑡𝑡 𝑎 ℎ𝑒𝑙𝑦𝑧𝑒𝑡, 𝑖𝑡𝑡 ℎ𝑎𝑔𝑦𝑗𝑢𝑘 𝑎𝑏𝑏𝑎.
𝐸𝑧 𝑎 𝑠𝑡𝑖́𝑙𝑢𝑠 𝑠𝑧𝑎́𝑚𝑜𝑚𝑟𝑎 𝑒𝑙𝑓𝑜𝑔𝑎𝑑ℎ𝑎𝑡𝑎𝑡𝑙𝑎𝑛. 𝐻𝑎 𝑖́𝑔𝑦 𝑓𝑜𝑙𝑦𝑡𝑎𝑡𝑜́𝑑𝑖𝑘, 𝑛𝑒𝑚 𝑏𝑒𝑠𝑧𝑒́𝑙𝑢̈𝑛𝑘 𝑒𝑔𝑦 𝑖𝑑𝑒𝑖𝑔.
A határállításnál, amit következményként felállítunk (pl. valamennyi ideig nem beszélünk, találkozunk), azt következetesen tartsuk is be.
F. Kérés megfogalmazása
𝐾𝑒́𝑟𝑙𝑒𝑘, 𝑛𝑦𝑢𝑔𝑜𝑑𝑗 𝑙𝑒, 𝑒́𝑠 𝑏𝑒𝑠𝑧𝑒́𝑙𝑗𝑢̈𝑘 𝑚𝑒𝑔 𝑒𝑧𝑡 𝑘𝑒́𝑠𝑜̋𝑏𝑏.
𝐾𝑒́𝑟𝑙𝑒𝑘 𝑎 𝑚𝑒𝑔𝑏𝑒𝑠𝑧𝑒́𝑙𝑡𝑒𝑘 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑖𝑛𝑡 𝑎𝑑𝑗𝑎́𝑙 𝑛𝑒𝑘𝑒𝑚 𝑜̈𝑡 𝑝𝑒𝑟𝑐𝑒𝑡, 𝑚𝑖𝑢𝑡𝑎́𝑛 ℎ𝑎𝑧𝑎𝑒́𝑟𝑡𝑒𝑚, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑓𝑒𝑗𝑏𝑒𝑛 𝑒́𝑠 𝑙𝑒́𝑙𝑒𝑘𝑏𝑒𝑛 𝑖𝑠 ℎ𝑎𝑧𝑎𝑒́𝑟ℎ𝑒𝑠𝑠𝑒𝑘 𝑎 𝑚𝑢𝑛𝑘𝑎́𝑏𝑜́𝑙.
A verbális bántalmazóval való kommunikáció során őrizzük meg a nyugalmunkat, és ne engedjük, hogy a másik kibillentsen bennünket.
A verbális bántalmazás megállításához kitartóan és következetesen érdemes képviselnünk magunkat. Olykor a bántalmazó reagál és változtat a viselkedésén, olykor azonban nem. Általában a változások rövid életűek.
Fontos tudatosítanunk, hogy a másik ember reakciója, viselkedése az ő felelőssége és nem a miénk. Nekünk önmagunkra van ráhatásunk.”
Dr. Szántó Szilvia
